169849. lajstromszámú szabadalom • Bontható tömítő elrendezés nagyvákuumterek lezárásához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. VII. 24. Módosítási elsőbbsége: 1975. III. 26. (1. és 2. igénypont) Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977. XII. 31. (EE—2158) 169849 Nemzetközi osztályozás F 16 J 15/12 J Feltaláló: DR. PILLER György gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villa­mossági Rt., Budapest „Bontható tömítő elrendezés nagyvakuumterek lezárásához 55 A találmány tárgya újszerű, nagyvakuumterek lezárására alkalmas, egy vagy több elasztomer tö­mítőgyűrűvel kiképzett, bontható tömítő elrendezés. Találmányunk fő alkalmazási területeként nagy- 5 vákuum-rendszerek csatlakozásait jelöljük meg. Ilyenek többek között különböző vákuumtechnikai termékeket, pl. fényforrásokat, elektróncsöveket stb. előállító szivattyúrendszerek, nagyvákuumpárolog­tatók, vákuumszelepek stb. 10 Találmányunk lényegének kifejtése előtt röviden vázolni kívánjuk annak műszaki hátterét. Nagy vákuumtartományban általánosan használják a gumi (elasztomer) gyűrűvel történő vákuumzá­rást. 15 A gumigyűrű elhelyezkedésének módja sokféle le­het, pl. két sík lap közé szorítás, különböző alakú hornyokba való behelyezés, vállnál kiképzett sa­rokba való szorítás, külön központosító gyűrűvel való tájolás. 20 Fenti megoldások irodalomból ismertek és ezen­kívül a gyártó cégek gyártmányismertetőiben, pl. a Leybold-Heraeus cég, valamint a nyugat-európai Pneurop szabványjavaslatban is szerepelnek. Ezen megoldások közös hátránya, hogy az elasz- 25 tomer tömítés (gumi, viton, teflon stb.) nemcsak gázt ad le, hanem áthatolnak rajta a gázok is. Találmányunk olyan nagyvakuumterek lezárására szolgáló, bontható tömítő elrendezés, mely fémlap­hoz nem bontható kötéssel, pl. vülkanizálással vagy 30 ragasztással, kisméretű elasztomer tömítő-réteget tartalmaz. Az elasztomer tömítő-réteget célszerűen a fémla­pon kiképezett váll mögé helyezzük el, mely a ré­teget elfedi a vákuumtértől. A hordozó fémlap ezen túlmenően, mind a tömítőréteg alaktartását, mind a megfelelő elhelyezkedését biztosítja. Ezen tömítő elrendezést két sík lap közé helyez­ve, majd a lapokat egymáshoz nyomva, létrejön a vákuumzárás. Az elmondottakat az ábrákon bemutatott példák leírásával kívánjuk jobban megvilágítani. Az 1. ábrán két nagyvákuumot tartalmazó edény 7 és 8 csatlakozásait láthatjuk, amelyeket a nyilak irányában összeszorítva a 9 és 10 síkok egymáshoz közelednek és összeszorítják az 1 fémhordozó mé­lyedéseibe nem bontható kötéssel rögzített 5 és 6 elasztomer tömítőrétegeket. A 9 és 10 síkok addig közelednek egymáshoz, míg az 1 fémhordozó 2 és 3 vállaihoz nem ütköznek. Amikor az ütközés meg­történt, az 5, 6 elasztomer tömítőrétegek oly mér­tékben deformálódnak, hogy a vákuumzárás meg­történik. A 2 és 3 vállak egyúttal az 5 és 6 elaszto­mer tömítőrétegeket eltakarják a vákuumtértől és ezzel megakadályozzák az elasztomerből származó szennyezések bejutását a vákuumtérbe. A 2 és 3 vál­lak és 4 peremrész között kialakított hornyok biz­tosítják az elasztomer tömítőrétegek számára a meg­támasztást és lehetővé teszik, hogy összenyomódás­kor a kívánt alakot vegyék fel. 169849 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom