169804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ózonizálásra és ózonizáló berendezés
Vf A r* V A D SZABADALMI 169804 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ttziÍÍülsg§x\i Bejelentés napja: 1972. V. 11. (VI—869) Nemzetközi osztályozás: F 24 F 3/16 C 02 B 1/38 Közzététel napja: 1976. VIII. 28. •-/'' . • . ;, "~>-N ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI \ , J HIVATAL Megjelent: 1978. II. 28. -v^ ' ' ' : U ...**?' Feltalálók: PETKO Gyula olk. vegyészmérnök, Pécs, 75% JÁKLI Ernő oki. elektromérnök, 25% Budapest Tulajdonos: Vilati Villamos Automatika Intézet, Budapest Eljárás ózonizálásra és ózonizáló berendezés A találmány tárgya eljárás ózonizálásra és ózonizáló berendezés, főként víztisztításhoz. Ismeretesek a legkülönbözőbb rendszerű fekvő és álló elrendezésű csöves és lemezes ózonizátorok, melyek közül a legfejlettebbek lényege, hogy földelt 5 fegyverzettel körülvett, hűtött dielektrumként szolgáló üvegcsőben koaxiálisán elhelyezett nagyfeszült• ségű elektróda, többnyire alumíniumcső van beépítve, a földelt testtől jól elszigetelve. A dielektrikumcső belső és a nagyfeszültségű elektróda külső 10 palástja között a cső egész hossza mentén az úgynevezett rés vagy csendes kisülési tér húzódik végig. A fegyverzetekre kapcsolt nagyfeszültségű váltakozó áram hatására a gáztöltésű résben erőtér keletkezik. Elegendő térerősség esetén a gáz - leve- 15 gő vagy oxigén - ionizálódik és a jelenlevő oxigén egy része ózonná alakul. Ha a résen folyamatosan megfelelően előkészített száraz, pormentes levegőt vagy oxigént áramoltatunk át, a kilépő gázban főleg a gázáram sebességétől és a tápfeszültség- 20 tői függő koncentrációban ózon lesz jelen. Mivel a dielektromos veszteség miatt, valamint a kisülések révén, mellékhatásként hő is termelődik, ami az ózon még a kisülési térben történő elbomlását gyorsítja, így a berendezés hatásfokát rontja, hűteni kell. 25 Ismert berendezéseknél a keletkező ózon mennyiségét a nagyfeszültség és az átáramló gázmennyiség megváltoztatásával szabályozzák, és a gázt a villamos erőtéren vízszintes irányban, vagy alulról fölfelé vezetik át. 30 Felépítés tekintetében legfejlettebbnek mondható a közvetlen dielektrikumhütésű csöves KERAG és ARGENTOX rendszer, konstrukciós okokból alulról felfelé történő gázáramlással és a VAN der MODE rendszer, vízszintes gázáramlással. Álló elrendezésű csöves ózonizátorokban álló dielektrikum (például üveg) csövet körülvevő folyadékoszlopot alkalmaznak földelt elektródaként, ahol a folyadéktartályban levő vízoszlop állandó (például túlfolyón át folyik el a hűtővíz). A dielektrikum csőben fémfelületű nagyfeszültségű elektróda van elrendezve, amely alul nyitott cső. Az ezen át beáramló gáz a nagyfeszültségű elektróda külső palástja mentén felfelé áramolva halad át az elektródák közötti villamos erőtéren, amelynek a gáz haladási irányában mért hossza állandó érték. Az említett hőtermelődés következtében, felfelé történő áramlás esetén a konvekció hatására a gázáram úgynevezett visszakeveredése következik be, azaz a tartózkodási idő-eloszlás romlik. Az ózonképződés sebessége csökken a növekvő ózonkoncentrációval. Az abból eredő többlet ózon, hogy a gázelegy egy része tovább tartózkodik a kisülési térben, mint az átlagos tartózkodási idő, nem kompenzálja az abból származó veszteséget, hogy a gázelegy egy másik része az átlagos tartózkodási időnél hamarabb hagyja el a teret. Bármely ózonizáló berendezés gazdaságossági mutatói eredőjének optimuma van a tápfeszültség függvényében, e feszültségen működik a berendezés 169804 1
