169785. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő berendezés gyüjtőkamrával és csőköteggel

3 169785 4 falon keresztül irányuló hővezetés a döntő. Jó hő­átviteli tényezőt tehát csak kis falvastagsággal ér­hetünk el. Ehhez járul, hogy a műanyagok szilárd­sága is kisebb, mint a fémeké. Ezért kis falvastag­ság mellett a megkívánt belső nyomást csak igen kis átmérő mellett lehet biztosítani. Erre ad lehetőséget a találmány szerinti megoldás. Különösen egyszerű a gyártási technológia, ha a gyűjtőkamra a csőkötegfallal együtt körül van önt­ve a tömítő hatású anyaggal. Ez esetben nincs a gyűjtőkamrának olyan része, amely megkülönböz­tetett kezelést igényelne, hanem a bevonat a gyűjtő­kamrát teljesen körülveszi. A találmány további részleteit a rajz alapján is­mertetjük, ahol a találmány szerinti hőcserélő be­rendezés néhány példakénti kiviteli alakját tüntet­tük föl, nevezetesen: Az 1. ábra egy példakénti kiviteli alak részleté­nek nézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet. A 3. ábrán a találmány szerinti hőcserélő beren­dezés gyártásának példakénti foganatosítási módja látható. A 4. ábra más példakénti kiviteli alaknak az 5. ábra IV-IV vonala mentén vett metszete. Végül: Az 5. ábrán a 4. ábra V-V vonala mentén vett metszet látható. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló rész­leteket jelölnek. Az 1. és 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alak gyűjtőkamráit 20, illetőleg 22 hivatkozási számok­kal, csőkötegét alkotó csöveit pedig 24 hivatkozási számmal jelöltük. A 20 gyűjtőkamrának beömlő 26 csonkja, a 22 gyűjtőkamrának pedig kiömlő 28 csonkja van. A 20, illetőleg 22 gyűjtőkamrának azt a falát, ahol a 24 csövekből álló csőköteg csatlako­zik, csőkötegfalnak nevezzük és 30, illetőleg 32 hi­vatkozási számmal jelöltük. Láthatjuk, hogy a 30, illetőleg 32 csőkötegfalat a 20, illetőleg 22 gyűjtőkamra külső oldalán 34, ille­tőleg 36 bevonat borítja, amely tömítő hatású anyag­ból, például epoxi öntőgyantából van. Sőt, az ábrá­zolt példakénti kiviteli alak esetén ez a 34, illetőleg 36 bevonat a 20, illetőleg 22 gyűjtőkamrát a cső­csatlakozási helyekkel együtt a 26, illetőleg 28 cson­kok kivételével teljesen körülveszi. 38, illetőleg 40 hivatkozási számmal a hőcserélő berendezés 24 csövein átáramló hőátvezető közeg áramlási irányát, 42 hivatkozási számmal pedig a 24 csöveket kívül súroló hőátadó közeg áramlási irányát jelöltük. <A 3. ábrán az 1. és 2. ábra szerinti példakénti ki­viteli alak gyártási eljárásának azt a fázisát tüntettük föl, amelyben a 24 csövek és a 20 gyűjtőkamra csat­lakozási helyeit a 34 bevonat anyagával körülöntjük. Kétrészes 44, 46 öntőformában, amelynek részeit 48 csavarokkal fogjuk össze, és amelynek feneké­ben a 26 csonk nyakát közrefogó nyílás van, elhe­lyezzük a 20 gyűjtőkamrát a behelyezett 24 csövek­kel együtt. Az elhelyezés olyan, hogy a 20 gyűjtő­kamra falai és a 44, 46 forma falai között akkora rés marad, amely megfelel a 34 bevonat v vastag­ságának. Ez átlagos teljesítményű hőcserélők esetén körülbelül 4-20 mm. Ezután a 44, 46 öntőformába például a kereske­delemben ARALDIT elnevezéssel forgalomba hozott műgyantát öntünk, amit 50 nyíllal érzékeltettünk. Az öntést addig folytatjuk, amíg a műgyanta szint­je a 24 csövek bekötésének szintje fölé nem ér, vagyis a 30 csőkötegfalat a 44, 46 forma és a 20 gyűjtőkamra között hagyott résnek megfelelő v vas­tagságban el nem lepi. A műgyanta kötése után a 48 csavarok bontásá­val a 44, 46 formát eltávolítjuk, majd a 22 gyűjtő­kamrával végezzük el a leírt műveletet. E két körülöntéssel valamennyi 24 cső mindkét bekötése automatikusan tömítve van, anélkül, hogy a csövekkel egyenként kellett volna foglalkozni. Ugyanekkor a 34 bevonat nemcsak a 20, 22 gyűjtő­kamrák nyílásai és a 24 csövek közötti réseket tömi el, hanem a szerkezet viszonylagos rögzítéséhez is hozzájárul, ami a gyártási technológia további ked­vező alakulását jelenti. A 4. és 5. ábrán látható példakénti kiviteli alak lényegében abban különbözik az előbbitől, hogy a felső 22 gyűjtőkamrának a 32 csőkötegfallal átelle­nes oldalán 52 bukógáttal határolt 54 folyadék­tároló edény van elrendezve. Az 52 bukógátat íves 56 felület a 32 csőkötegfalat borító 36 bevonat kül­ső felületével köti össze. További különbség, hogy a csőkötegnek közvetlenül az 54 folyadéktároló edénybe torkolló 58 csövei is vannak. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az 54 folyadéktároló edény, az 52 bukógát és az íves 56 felület egyaránt a 36 bevonat anyagából van és ezzel egyetlen önt­vényt alkot. E példakénti kiviteli alak jelentősége, hogy lehe­tővé teszi a száraz hűtésnek nedves hűtéssel való kombinálását. Ha ugyanis a rendszerben több folya­dékot keringtetünk, mint amennyit a 24 csövek át tudnak bocsátani, a többlet vízmennyiség az 54 fo­lyadéktároló edényben fölhalmozódva átömlik az 52 bukógáton és az íves 56 felületen 60 vízfilm alak­jában a 36 bevonatra folyik, amelyről a 24, 58 csö­vek mintegy megcsapolják, úgyhogy ezek külső fe­lületén halad tovább és így a csőfelületek nedvesí­tésével fokozza a hűtőhatást. Az alul megérkező vi­zet a rajzon föl nem tüntetett tálcában gyűjthetjük össze, ahonnan visszavezethetjük a rendszerbe. Lé­nyeg, hogy a tömítő 36 bevonat kedvező lehetőséget nyújt az 54 folyadéktároló edény, az 52 bukógát és az íves 56 felület olyan kialakítására, amellyel a hőcserélő egyébként száraz üzemét szükség esetén nedves üzemmel egészíthetjük ki. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom