169781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diétás készítmények előállítására

17 169781 IB táblázat folytatása A keményítő típusa Zsír (Kukorica olaj) nedves súly % Nincs viaszos Normál Nagy am. tart. Az olajban gazdag fázis %-a 2 óra után 2,35 85 25 90 99 4,70 90 35 90 99 9,40 90 50 90 99 Az olajban gazdag fázis %-a 16 óra után 2,35 10 22 1 80 98 4,70 5 35 16 97 9,40 6 40 40 70 Az olajban gazdag fázis %-a 40 óra után 2,35 8 22 80 97 4,70 8 30 10 97 9,40 8 40 30 70 Az emulzió viszkozitása 23 °C -on (centipoise) 2,35 8,0 14,7 13,6 20,6 4,70 6,8 16,9 13,0 23,4 9,40 6,8 18,8 13,9 26,2 5. példa Ebben a példában is a 2. példa eljárását követjük, csak 55% és 70% nagy amilóz tartalmú keményítőt használunk, és változtatjuk az olaj és a nagy amilóz tartalmú keményítő mennyiségét is. A szilárdanyag tartalmat állandó, 23%-os értéken tartjuk úgy, hogy az 1. példa szerint elkészített peptid készítményt használjuk, és az olaj és keményítő tartalom változásának kompenzálására megfelelő mennyiségű kukorica szirupot adagolunk. A megfelelő emulziókat itt is alávetjük a 2. példában ismertetett vizsgálatoknak, és ezek alapján átlagos emulziós stabilitás értékeket adunk meg. Az olaj szeparációs teszt bizonyult a legalkalmasabbnak az emulziós stabilitás jellemzésére. 100-zal jelöltük azoknak az emulzióknak a stabilitását, melyek nagyon ellenállóak a szeparációval szemben, nullával pedig a nagyon instabil emulziókét, melyeknél az olaj és víz teljes mértékben két fázisra oszlik szét. A vizsgálatok eredményeit a következő, 6. táblázatban foglaltuk össze. Általában az 55% nagy amilóz tartalmú keményítővel felépített emulziók viszkozitása kissé nagyobb volt, a hő stabilitás és a nyíró igénybevétellel szembeni stabilitás azonban nagyjából azonos volt az 55% és 70% nagy amilóz tartalmú keményítő felhasználásával felépített emulzióknál. 40 45 50 18 6. táblázat Átlagos emulziós stabilitás 10 15 20 25 30 35 Zsír 55 % amilóz keményítő (Kukorica olaj) súly%* 0,5 1,0 2,0 0,65 100 100 100 1,90 50 100 100 5,70 40 60 100 M /„ amilóz keményítő 100 100 100 60 60 80 20 50 70 0,65 1,90 5,70 * A teljes emulzióra vonatkoztatott súly. Ahogy a fenti táblázatból látható, a nagy amilóz tartalmú keményítő mennyiségétől függetlenül mindig akkor optimális a stabilitás, ha az olaj koncentrációk 1,9 súly% alatt vannak. Az 1% keményítő tartalmú rendszerek 1,9—5,7% olaj stabilizálására képesek, míg a 2% keményítőt tartalmazók 5,7%-nál nagyobb menynyiségű olajat tudnak stabilizálni. Azok az emulziók, melyek 55% és 70% nagy amilóz tartalmú keményítővel készültek, semmi jelét nem mutatták az ásványi anyag kiválásnak. Általában ahogy nőtt a készítmény zsír tartalma, úgy csökkent az emulzió stabilitása. Magasabb zsír tartalmaknál a keményítő mennyiségének megnövelése javíthatja a stabilitást. Azonos mennyiségű keményítőt tartalmazó emulziók viszkozitása általában csökken a zsírtartalom növekedésével. 6. példa Ebben a példában a 2. és 5. példában leírt eljárást ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy itt többféle, a kereskedelemben kapható emulgeáló szer, illetve azok keverékének hatását is kipróbáljuk. A kapott emulziókat a 2. példában ismertetett módszerekkel vizsgáltuk, és minden egyes emulgeáló szerre megadtuk az illető szer stabilizálási rátáját annak jellemzésére, hogy az adott szer milyen mértékben képes megnövelni a nagy amilóz tartalmú keményítő felhasználásával felépített emulziók stabilitását. 100 a rátája a nagyon stabil rendszereknek, és 0 azoké, melyekben az olaj és víz teljes mértékben két külön fázisra oszlik. E vizsgálatok eredményeit a 7. táblázat tartalmazza. 7. táblázat Emulgeáló szer Kereskedelmi elnevezés Forgalmazó HLB Stabilitási ráta nincs mono- és digliceridek diacetilborkősav-észterei mono- és digliceridek Emcol AA—45 Átmos 300 Witko Chem. Co. of Chicago, 111. ICA America Corp. of Willmerton, Delaware 15 2,8 40 100 70 9