169774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos ellenállások előállítására

3 169774 4 A jelen találmány szerint tehát a lágyított fluorsavval végzett maratás közvetlenül a szénréteg felhordásának kezdetekor végzett, fluortartalmú szénhidrogének hő­bomlása útján történő maratással helyettesítjük. Példa­képpen kiindulóanyagként a Perfluorhexán (C6 F 14 ) hasz­nálható. Ennek során a 900—1000 C° szenesítési hőmér­sékletnél végbemenő reakciók a következő reakcióegyen­letek szerint játszódnak le: 7SiF4 + 10CO+2CO2 , 7SiF4 + 14CO+C + C3 H, a) 7Si02 + 2C6 F 14 -6J7Si02 + 2C6 F 14 ­+ 4H2 . Az a) reakcióegyenlet a fluorosított szénhidrogénnek a tulajdonképpeni szén felvitel előtti beadagolására vo­natkozik, vagyis még a tulajdonképpeni szenesítő kö­zeg távollétében, a b) egyenlet arra az esetre vonatko­zik, amikor a maratás folyamán már szénhidrogén (a példa esetében propán) van jelen. Az eljárás segítségével kiküszöböljük a fent említett hátrányokat és összességében a következő előnyöket érjük el: 1. a maratófázis a szénbevonási fázissal kapcsolódik és csupán a maratóközeg többletköltsége jelentkezik; 2. a maratófázis önmagát szabályozza annyiban, hogy a felület már kellően maratott, azaz aktivált helyein szi­lárdan tapadó szénréteggel van bevonva és további ma­rató hatásnak nincs kitéve, a túlmaratás lehetősége tehát kizárt, ami kedvezőbb élettartam és kisebb minőségi in­gadozás eléréséhez vezet; 3. szennyeződés, inaktivizálódás és felcserélődés a két munkafázis: „maratás" és „szénbevonás" közötti idő­ben ki van zárva; 4. a szénbevonás eredményeként megkívánt felületi ellenállás mértéke többé már nem két különböző és meg nem határozott módon kapcsolódó munkafázistól függ és ezáltal jelentősen javítható. A találmány szerint előállított ellenállások elsősorban élettartamuk vonatkozásában váltak be. Példaképpen az 1. ábra egy szénréteges ellenállás (ellenállás értéke 500 kohm) viselkedését összesen 5000 órán át 125 C° hő-5 mérsékleten való igénybevételnél szemlélteti. Az ellen­állások előállítása csak a szénréteg felhordása előtti előkezelésben különbözik. Az 1. adag ellenállásait az ismert módon hígított fluorsav oldattal marattuk, ezek 4,7% ellenállásváltozást mutatnak (1. görbe). A 2. adag 10 ellenállásait hőbontással marattuk az 1. táblázat I.A.b változata szerint és a változás csak kb. 1,8% (2. görbe). Az I.A.a és I.A.c szerinti ellenállások élettartam viselke­dése azonos. A 3. adag ellenállásait maratás nélkül von­tuk be szénréteggel (3. görbe). Ezek az ellenállások ma-15 gas hőfokon való tárolásnál a legcsekélyebb változást mutatják, de már kis mechanikai behatásoknál, például beépítésnél a szénrétegnek a hordtestről való leválása következtében használhatatlanná válhatnak. Adott esetben elegendő a reakciógázok összetételé-20 nek változtatása - csupán különböző hőmérsékletekkel és/vagy a forráspontok különbözősége alapján a reak­ciógázok különböző nyomásával és/vagy a gőznyomás­sal a marató- és a szénbevonáshoz használt közeg kö­zött — és ezzel egyrészt egy maratást, másrészt egy szén 25 kicsapatást lehet létrehozni. Az említett fluortartalmú szénvegyületek mellett még más fluorszénvegyületek is, például C7 F 14 vagy C 5 F 10 felhasználhatók. Ezeket hasonló módon alkalmazzuk. Az 1. táblázat példákat tartalmaz a találmány szerinti 30 eljárás gyakorlati kivitelezésére. Mindezen eljárások mind normál nyomáson működtetett szénbevonó tar­tályban (ún. normál nyomású szénbevonás), mind kis nyomáson működő szénbevonó tartályban, előnyösen 10_1 — 101 torr nyomáson hajthatók végre. További-35 akban ott is, ahol kifejezetten nem említjük, mint hor­dozó, ill. inert gáz, nitrogén is adagolható. 1. táblázat Maratóközeg A folyadék B gáz I a) különválasztott tartályokból, meghatározott a) különválasztott tartályokból, meghatározott sorrendben sorrendben Példa: C7 H 16 és C6 F 14 (D,S) Példa: C7 H 16 és CF 4 (D/J, S/J) folyadék b) keverékként messzemenően változatlan b) a maratóközeget a szükséges mennyiségben a koncentrációval szénbevonó közeg szállítja, a további szénbe­Példa: izopropilalkohol vonó közeget védőgáz szállítja 10 térf.% C6 F 10 -dal (D,S) Példa: C7 H 14 , CF4 , N 2 (D/J) c) keverékként a lehetőségig fokozott maró­anyag bevitellel az elegyedési hézag kihasz­N :0 nálásával, fajsúly és/vagy azeotrop desztil­^6 •O láció O > II Példa: izopropilalkohol 10 térf.% C6 F 14 (D) II a) különválasztott tartályokból, meghatáro­a) különválasztott tartályokból, meghatározott N zott sorrendben sorrendben C/2 Példa: propán és C8 F 14 (D/J), (S/J) Példa: propán és CF3 (J) gáz b) a szénbevonó közeget a szükséges mennyi­ségű maratóanyag vezeti és továbbítja a hő­bontó kamrába Példa: propán és C6 F 14 (D/J) gáz (D) =elpárologtatás az előtétedényekből, (S) = befecskendezés a hőbontókamrába szivattyúval, (J) = gázok bevezetése a tárolótartályból túlnyomáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom