169773. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VI. 11. (Sí—1220) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1970. VI. 13. (P 20 29 252.8) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1977. XII. 31. 169773 Nemzetközi osztályozás: H 01 H 9/30 Feltaláló: BERBERICH Bertold oki. mérnök, Erlangen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Siemens Aktiengesellschaft, München, Német Szövetségi Köztársaság és Nyugat-Berlin Villamos kapcsoló A találmány tárgya villamos kapcsoló, különösen kisfeszültségű áramkörök részére, amelynek ívoltó kamrája van és ez egymáshoz képest mozgatható kapcsoló érintkezőket tartalmaz, amelyek között ív jön létre, és az ívoltó kamra a kapcsolóérintkezők mozgássíkjára haránt irányban szigetelő anyagból levő testekkel van lezárva és ívoltó lemezeket tartalmaz, melyek felé az ívet a kamrafal vezető részei irányítják. A váltakozó áramú nagyfeszültségű kapcsolók általában az áram nulla átmeneteiben kapcsolnak. ívoltó kamráik oly módon vannak kialakítva, hogy megakadályozzák az ív visszagyújtását az áram nulla átmenete után. Az ilyen kapcsolóknak nem szabad túl gyorsan kapcsolniuk, mert ezáltal feszültségcsúcsok keletkeznek, amelyek visszahatnak a hálózatra. A kisfeszültségű kapcsolók ezzel szemben olyan kialakításúak, hogy a kapcsolási ívet a lehető legrövidebb idő alatt tudják kioltani. Az ilyen kapcsolók ezért azt az általános feladatot oldják meg, hogy az ív feszültségét a hajtófeszültségnél nagyobb értékre emelik az ív meghosszabbítása vagy hűtése által. Levegőfúvatással vagy mágneses fúvással úgynevezett fúvótekercsekkel lesz az ív a kapcsolóérintkezők közül kifújva és ezáltal meghosszabbítva. A kapcsoló különleges kialakítása esetén az ív a saját mágneses terével is kifúvásra kerülhet az érintkezők közül. Az 1 006 928 számú német szabadalmi leírásból ismert egy kapcsoló ívoltó kamrá-10 15 20 25 30 val a nyitóív részére, melynek oldalfala villamos ellenállások részeként szolgál, melyek a vándorló ív által lesznek az áramkörbe kapcsolva. Az ellenállások szarvszerűen vannak kiképezve, és formájukkal megkönnyítik az ív elvándorlását a kapcsolóérintkezőkről. Közvetlenül a kapcsolóérintkezők felett vagy valamivel hátrább helyezve az ellenállások között lamellaszerű ívoltó lemezeket tartalmaz, amelyeknek alakja hasonló a kamrafalon fekvő ellenállások alakjához. Az ívoltó kamra ilyen kivitelével a megoldandó feladat abban áll, hogy az ívfúvó levegőáramlását fenntartsák és a kamratér hűtését, valamint deionizálását elősegítsék. Az ilyen kapcsolókban a közfalakat vagy bordákat ék alakban is ki lehet képezni és ezek belenyúlnak az ívoltó kamrába. A közfalak vagy bordák kerámia anyagból lehetnek. Az ilyen ún. ékkamrákban 5-10 V/cm ívoltó térerősséget lehet elérni. Jobb hatást érhetünk el a kamra elején elrendezett villamosvezető anyagból való oltólemezekkel, melyek pl. a 714 979 számú angol szabadalmi leírásból ismertek. Az ívtalppontok a kapcsolóérintkezők végein nyugszanak és az ívfeszültség, az ív kiterjedése, nevezetesen fúvása által lesz megnövelve. Az így meghosszabbított ív lép az oltólemezek közé, amelyek annak feszültségesését, kiegészítve az ívtalppontok feszültségveszteségével az egyes lemezeken - melyek közbenső elektródaként működnek - tovább növelik. Az ív mozgási sebességének megnövelését elér-169773 1