169773. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VI. 11. (Sí—1220) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1970. VI. 13. (P 20 29 252.8) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1977. XII. 31. 169773 Nemzetközi osztályozás: H 01 H 9/30 Feltaláló: BERBERICH Bertold oki. mérnök, Erlangen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Siemens Aktiengesellschaft, München, Német Szövetségi Köztársaság és Nyugat-Berlin Villamos kapcsoló A találmány tárgya villamos kapcsoló, különösen kisfeszültségű áramkörök részére, amelynek ívoltó kamrája van és ez egymáshoz képest mozgatható kapcsoló érintkezőket tartalmaz, amelyek között ív jön létre, és az ívoltó kamra a kapcsolóérintkezők mozgássíkjára haránt irányban szigetelő anyagból levő testekkel van lezárva és ívoltó lemezeket tar­talmaz, melyek felé az ívet a kamrafal vezető részei irányítják. A váltakozó áramú nagyfeszültségű kapcsolók ál­talában az áram nulla átmeneteiben kapcsolnak. ív­oltó kamráik oly módon vannak kialakítva, hogy megakadályozzák az ív visszagyújtását az áram nul­la átmenete után. Az ilyen kapcsolóknak nem sza­bad túl gyorsan kapcsolniuk, mert ezáltal feszült­ségcsúcsok keletkeznek, amelyek visszahatnak a há­lózatra. A kisfeszültségű kapcsolók ezzel szemben olyan kialakításúak, hogy a kapcsolási ívet a lehető leg­rövidebb idő alatt tudják kioltani. Az ilyen kap­csolók ezért azt az általános feladatot oldják meg, hogy az ív feszültségét a hajtófeszültségnél nagyobb értékre emelik az ív meghosszabbítása vagy hűtése által. Levegőfúvatással vagy mágneses fúvással úgynevezett fúvótekercsekkel lesz az ív a kapcsoló­érintkezők közül kifújva és ezáltal meghosszabbít­va. A kapcsoló különleges kialakítása esetén az ív a saját mágneses terével is kifúvásra kerülhet az érintkezők közül. Az 1 006 928 számú német szaba­dalmi leírásból ismert egy kapcsoló ívoltó kamrá-10 15 20 25 30 val a nyitóív részére, melynek oldalfala villamos ellenállások részeként szolgál, melyek a vándorló ív által lesznek az áramkörbe kapcsolva. Az ellenállá­sok szarvszerűen vannak kiképezve, és formájukkal megkönnyítik az ív elvándorlását a kapcsolóérint­kezőkről. Közvetlenül a kapcsolóérintkezők felett vagy valamivel hátrább helyezve az ellenállások kö­zött lamellaszerű ívoltó lemezeket tartalmaz, ame­lyeknek alakja hasonló a kamrafalon fekvő ellen­állások alakjához. Az ívoltó kamra ilyen kivitelé­vel a megoldandó feladat abban áll, hogy az ívfúvó levegőáramlását fenntartsák és a kamratér hűtését, valamint deionizálását elősegítsék. Az ilyen kapcso­lókban a közfalakat vagy bordákat ék alakban is ki lehet képezni és ezek belenyúlnak az ívoltó kam­rába. A közfalak vagy bordák kerámia anyagból le­hetnek. Az ilyen ún. ékkamrákban 5-10 V/cm ív­oltó térerősséget lehet elérni. Jobb hatást érhetünk el a kamra elején elrende­zett villamosvezető anyagból való oltólemezekkel, melyek pl. a 714 979 számú angol szabadalmi le­írásból ismertek. Az ívtalppontok a kapcsolóérint­kezők végein nyugszanak és az ívfeszültség, az ív kiterjedése, nevezetesen fúvása által lesz megnövel­ve. Az így meghosszabbított ív lép az oltólemezek közé, amelyek annak feszültségesését, kiegészítve az ívtalppontok feszültségveszteségével az egyes le­mezeken - melyek közbenső elektródaként működ­nek - tovább növelik. Az ív mozgási sebességének megnövelését elér-169773 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom