169772. lajstromszámú szabadalom • Összetett termál fűtőberendezés csukló és egyéb autóbuszok számára, hűtővíz és kipuffogógáz hőjének felhasználásával, levegőáramlással

3 169772 4 hetővé teszi, hogy a fűtést kikapcsoljuk, vagyis a gázokat a fűtőberendezés megkerülésével egyenesen az 5 kipufogó csőbe juttassuk. Ez az átkapcsoló a kézi működtetés mellett hőérzékelővel kapcsolatos lehet, abból a célból, hogy amikor a fűtőberende­zésben lévő víz a szokásos 60-80 C°-ot eléri, az át­kapcsolás automatikusan megtörténjék és a gáz vagy annak egy része ne áramoljék a fűtőberende­zésbe. A kapcsoló fokozatosan állítható, vagyis a kipufogó gázoknak mindig az a része jut a fűtőbe­rendezésbe, ami az említett 60-80 foknak megfe­lel, a többi gáz közvetlenül áramlik a szabadba. A motor hűtőfolyadéka a 11 hőérzékélő mentén áramolva a 10 vezetéken a 4 fűtőcsövet körülvevő 12 víztérbe jut, ahol a kipufogó gázoktól meleget vesz fel, majd pedig a 13 visszavezető csövön át a 14 hűtőbe áramlik. A hűtőből a víz szokott módon a motorba jut és innen ismét a 10 vezetékbe. A 10 vezetékbe iktatott 19 átkapcsoló kézzel működtet­hető, hogy a nyári állásban a hűtővíz ne jusson a fűtőkészülékbe, hanem annak megkerülésével vé­gezze szokott útját. Ali hőérzékélő a 3 átkapcsoló­val hidraulikusan vagy elektromosan függ össze, hogy a hűtővíz esetleges túlmelegedése esetén a fűtőkészülékbe történő áramlás csökkentse vagy megszüntesse. A berendezéshez még egy 15 víztartály is tartozik, mely a motortérben helyezkedik el és amelyből szükség esetén víz jut a cirkulációba, abból a cél­ból, hogy az mindig vízzel teljesen megtöltött álla­potban legyen, akkor is, ha párolgási veszteség van. A 12 vízteret egy 8 léghevítő cső veszi körül, melybe a levegő a 6 légbevezető csövön át áramlik be. Ebbe a csőbe a levegő a 6a csatornán át jut (4. ábra), mely az autóbuszon elöl, magasan, a homlok­falon elhelyezett 17 zsalunál hatol be, így az utasok tiszta levegőt kapnak. A zsalu mellett egy 16 csa­pószelep van, amelynek a rajzon teljes vonallal jel­zett helyzetében a levegő a 6a csatornába jut, a má­sik helyzetben pedig (nyári helyzet) a fűtőberende­zés felé nem áramlik levegő, hanem a 18 szellőző­csatornába hatol, ami lehetővé teszi a jármű belső terének az utasok számára kellemes szellőzését. A gyakorlatban a kocsi egyik oldalán, éspedig előnyö­sen a bal oldalon (a vezető felőli oldalon) helyezzük el a 6a csatornát, mely átlátszó műanyagból készít­hető és a jármű dupla ablakának két táblaüvege között van megerősítve. így a levegő a kocsi tel­jes szélességéből ebbe a csatornába terelődik. A 6 csőben 7 ventillátor van (2. ábra), melynek segítségével a fűtés akkor is lehetséges, ha a kocsi áll. A ventillátorszárny szabadonfutóval csatlakozik motorához, így menet közben a levegő áramlását nem gátolja. A meleg levegő a 8 léghevítő csőből a 9 fűtőcsőbe áramlik, amelyből a meleg, friss, tisz­ta levegőt a kocsi bármely részébe el lehet vezetni, csuklós autóbuszoknál hajlékony gumicső segítségé­vel is. A 9 csövet úgy helyezzük el és oly módon lát­juk el kivezető nyílásokkal, hogy a jármű belső te­rének minden része egyenletesen legyen fűtve és szellőztetve. Tekintettel arra, hogy a gázokat vezető 4 fűtő­csövet víz veszi körül, gázszivárgás még akkor sem lehetséges, ha ezen a csövön esetleg tömítetlenség keletkezik. A 8 léghevítő csőben áramló levegő erősebben hűti a vizet, (ill. hűtőfolyadékot) mint ahogyan azt a kipufogó gáz melegíti, így a víz a találmány sze­rinti fűtőberendezésben is hűl, vagy legalább hő­mérséklete állandó marad. Ha azonban enyhe idő­járásban mégis az következne be, hogy a hűtővíz a kipufogó gázok hatására túlságosan felmelegszik, vagyis elér egy előre meghatározott értéket, pl. 60-80 fokot, akkor a hőérzékeny 3 átkapcsoló meg­kezdi a fokozatos átváltást és így a gázok a fűtő­szerkezet elkerülésével egyenesen a 5 kipufogó cső­be áramlanak. A fűtőszerkezet csövei bármilyen alkalmas anyag­ból készíthetők, az alumínium a legelőnyösebb, mert könnyű és jó a hővezető képessége, korrózió­nak jól ellenáll. A találmány még arra is vonatkozik, hogy a ki­pufogó gázok megfelelő vezetésével azokat arra is felhasználjuk, hogy a két első sárvédőt melegítsék. E célból leghelyesebb a két mellső sárvédő hátsó ré­szét duplafalú kivitelben készíteni és a kipufogó gázok, vagy azok egy része, átáramlik a két fal kö­zött. Eljárhatunk úgy is, hogy a kipufogó gázokat hátra vezetjük a kocsi végéhez, innen előre a fűtő­készülékbe, majd pedig az egyik mellső sárvédő két fala közé. Innen áramlik a gáz a másik sárvédőbe, hogy azt is melegítse és végül a gáz a szabadba áramlik. Ennek a megoldásnak előnye, hogy meg­gátolja a sárvédő eljegesedését, ami a jármű kor­mányzását gátolja és így télen balesetet okozhat. A rajz 1. ábrája szerint az autóbusz mellső hom­lokfala lent függőleges, fent pedig hátrafelé dől, te­hát ferde kialakítású. Javaslatom szerint a mellső homlokfalat lent is hátrafelé ferdülő alakban kell kiképezni, miáltal főleg gyors haladásnál a jármű légellenállása csökken. Ezzel a kialakítással ugyan­is azt érjük el, hogy a homlokfal a levegőt mintegy megfelezi, egy része felfelé, más része lefelé áram­lik. Ennek a kialakításnak még az is az előnye, hogy a kocsitérbe csak tiszta levegő jut be, a homlokfal legfelső részén lévő, már leírt nyílásokon át. Mint ismeretes, a levegő vállmagasságtól felfelé jóval tisztább mint lent, ahol poros és a kipufogó gázok is szennyezik. A leírt kialakításnál az utastérbe a tiszta levegő jut be, ami a szélvédő üvegről felfelé haladva kerül az utastérbe. Azáltal, hogy a leírt kialakításnál a mellső hom­lokfal alsó éle hátrább kerül, a lökhárítónak a szo­kottnál hosszabbnak kell lennie. A lökhárítót rácsos szerkezettel ajánlatos kialakítani és az elején a szo­kásos tömörgumi-betéteket helyezzük el. A rácsos szerkezet keresztezett rácsrudakból áll, ezeken pe­dig egy fedőrács helyezhető el, amin állni lehet. A fentiekben csak az utastér fűtéséről és szellőz­tetéséről volt szó. Az autóbusz vezetőjének érdeké­ben viszont eljárhatunk úgy is, hogy a friss levegőt vezető csatornából egy elzárható, szabályozható el­ágazó cső indul ki és friss levegőt juttat a vezető fülkéjébe, ill. a vezetőülés térségébe. Hasonlókép­pen egy fűtőtestet is lehet a vezetőülés mellett elhe­lyezni, amelybe a leírt 12 víztérből meleg víz áram­lik, a vezető munkakörülményeinek megjavítása ér­dekében. Ez a fűtőtest természetesen szintén szabá­lyozható. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 n

Next

/
Oldalképek
Tartalom