169749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cementkeverék előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. III. 22. Bejelentés elsőbbsége: Ausztria 1972. III. 23. (A 2543/72) 1972. IV. 25. (A 3635/72) 1972. IV. 25. (A 3636/72) 1972. IV. 25 (A 3639/72) 1973.1. 22. (A 533/73) Közzététel napja: 1976. VII. 28. Megjelent: 1978. II. 28. )PE—870) 169749 Nemzetközi osztályozás: C 04 B 7/00 C 04 B 15/00 V\ .^y Feltalálók: Dr. Jung Fritz mérnök, Wien, Dr. Kozlowski Alexander mérnök, Wien, Kwech Ludwig mérnök, Kaltenleutgeben, Ausztria Tulajdonos: Perlmooser Zementwerke AG., Wien, Ausztria Eljárás cementkeverék előállítására i , A találmány tárgya eljárás új összetételű cementkeverék előállítására. Az építőipar fokozódó iparosodása, az építési idő lerövidülésével kapcsolatos igények, valamint a télen folytatott építkezések szükségszerűsége mind-mind a 5 beton kötési sebességének a növelését kívánják. A kötési sebesség meggyorsítása napjainkban a legkülönbözőbb utakon érhető el. Például a cementipar már hosszabb ideje kifejlesztett gyorsankötő cementeket, így a B 3310 osztrák szabvány szerinti Z 375 és Z 475 minőségű port- 10 landcementeket, melyeknek az őrlési finomsága nagyobb, -mint a közönséges cementeké, továbbá adott esetben nagyobb a trikalcium-szilikát tartalmuk (nagyobb az úgynevezett mészstandardjuk). A kötési sebesség fokozható továbbá a beton kiindulási anyagainak, különösen 15 a víznek melegítésével; a beton készítése során az anyag melegítésével, például gőz bevezetése útján, vagy a betonnak a zsaluzatba töltése után például alacsony vagy magas nyomású gőzzel végzett kezeléssel. Kísérleteket végeztek a beton kötési sebességének betonadalékanya- 20 gok adagolása útján végzett meggyorsítására is, és különösen kedvező eredményeket kaptak kalcium-klorid felhasználásával. [Betonszilárdítás, 52—56. o., Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1968)]. A kalcium-klorid adagolását a betonhoz azonban a legutóbbi időkben csak- 25 nem minden országban betiltották, minthogy a kalcium-klorid növeli az adott esetben a betonba helyezett acélbetétek korróziójának a veszélyét. Másrészt kloridmentes kötésgyorsító betonadalékanyagok használata ezek elégtelen hatása miatt nem vezetett sikerre. A fen- 30 tiekben ismertetett, a technika állása szerint ismert lépések a kötési sebesség meggyorsítására azonban a legtöbb esetben nem vezetnek kielégítő eredményekhez, sőt legtöbbször az építkezéseken csak felesleges komplikációkat okoznak, és jelentős költségnövekedést eredményeznek. Speciális kloridmentes betonadalékanyagokkal ugyan sikerül a beton kötését annyira meggyorsítani, hogy úgynevezett torkrétbetonként (lövellt betonként) felhasználható, azonban általában az építőiparban ezek az adalékanyagok nem használhatók, minthogy többek között a kötés azonnal végbemegy, és így nem marad elegendő idő a beton keveréséhez, beépítéséhez és tömörítéséhez. Javasolták már olyan cement felhasználását, mely HCaO-7A1203-CaX2 összetételű anyagot —• ahol X halogénatomot jelent —, továbbá szokásos cementkomponenseket és adott esetben kalcium-szulfátot, például gipszet tartalmaz (1929 684 sz. NSZK-beli közzétételi irat). A szokásos portlandcementek, azaz HCaO • 7A120 3 • CaX2 összetételű komponenset nem tartalmazó cementek kötési körülményeihez képest az említett cementek kötésénél és keményedésénél meglepő és nem várt módon gyakran zavarok léptek fel. Bár az ilyen típusú cementek kívánt módon 10—15 percen belül megdermedtek, szilárdságuk növekedése néha megállt, így az ilyen típusú cementekből készült próbatestekről gyakran csak néhány nap után lehetett a zsaluzóformát lebontani, és a próbatestek szilárdsága még 28 nap után is a szokásos összetételű cementek szilárdsága mögött maradt. Az említett rendellenességek teljesen rendszertelenül jelentkeztek, így biztonságosan felhasz-169749 1
