169747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nitrogénipari gázok elemzésére

f 3 169747 4 kívül költséges, kezelése pedig nagy szakértelmet kíván. Problémák jelentkeztek a tömegspektrométerrel kapott, a koncentrációkra jellemző görbék kiértékelésénél is, mert a vizsgálandó gázok izotópjai—az izotópok tömeg­számainak megfelelően — külön-külön sávokban je­lentkeznek. A hidrogén és az ammónia meghatározása a többi komponens (argon, metán, nitrogén) mellett a görbék átfedései miatt nehéz, és az átfedések meghamisít­hatják az eredményeket. Összefoglalásként megállapíthatjuk tehát, hogy mind­eddig még nem ismertettek olyan eljárást és berendezést, amellyel a nitrogénipari gázok valamennyi komponense egyetlen minta felhasználásával könnyen, egyszerűen és nagy pontossággal meghatározható lenne. A talál­mány célja e feladat megoldása. A találmány tárgya tehát egyrészt eljárás nitrogénipari gázok, célszerűen ammónia, metán, hidrogén, nitrogén és nemesgázok (elsősorban argon) vagy azok elegyeinek elemzésére az ammónia elnyeletésevel, az ammónia­mentes gáz nemesgázoktól eltérő komponenseinek nát­riumhidroxiddal aktivált és célszerűen 500 C°-on izzított fémkalciumon végzett megkötésével, a hidrogén és me­tán komponens vízzé, illetve széndioxiddá alakításával és a széndioxid elnyeletésevel. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az analizálandó gázmintából nyo­másmérés után szilárd szorbenssel vagy tömény savol­dattal kivonjuk az ammóniát, a távozó gázelegy nyomá­sát mérjük, majd a távozó gázelegy nemesgáztól eltérő komponenseit megkötjük és a visszamaradt gáz nyomá­sát mérjük; vagy a távozó gázelegyet a hidrogén- és metánégetőbe vezetjük, a robbantás előtti és utáni gáz­elegy nyomását mérjük, majd kívánt esetben a gázelegyet szilárd szorbenssel vagy tömény vizes lúgoldattal töltött széndioxid-elnyeletőbe vezetjük és a visszamaradt gáz nyomását mérjük; vagy a távozó gázelegyet két részletre osztjuk, az egyik részlet nemesgáztól eltérő komponenseit megkötjük és a visszamaradt gáz nyomását mérjük, míg a másik részletet a hidrogén- és metánégetőbe vezetjük, a robbantás előtti és utáni gázelegy nyomását mérjük, ezután a gázelegyet szilárd szorbenssel vagy tömény vizes lúgoldattal töltött széndioxid-elnyeletőbe vezetjük és a visszamaradt gáz nyomását mérjük, végül a mért nyomásértékekből kiszámítjuk a minta teljes összetételét, illetve a meghatározandó komponens(ek) részarányát. A találmány továbbá a fenti eljárás megvalósítására szolgáló berendezésre vonatkozik. A találmány szerinti berendezés elvi vázlatát az 1. ábrán mutatjuk be. Amint az ábrából megállapítható, a találmány szerinti beren­dezésnek 1 nyomásmérőkön keresztül sorbakapcsolt 2 bemérője, 3 ammónia-elnyeletője és 4 elosztója, a 4 elosztóval 1 nyomásmérőkön keresztül sorbakapcsolt 6 robbantója és 7 széndioxid-elnyeletője, a 4 elosztóval 1 nyomásmérőkön keresztül sorbakapcsolt és a 4 elosztó — 6 robbantó — 7 széndioxid-elnyelető sorral párhu­zamosan kapcsolt 5 nemesgáz-analizátora, valamint a teljes rendszerrel párhuzamosan kapcsolt 8 vákuum­előállító egysége van. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a 6 robbantó azonos a 2 bemérővel. Az 1. ábrán a 4 elosztó és a 6 hidrogén-metán robbantó, valamint a 4 elosztó és az 5 nemesgáz-analizátor közé iktatva egy-egy 1 nyomásmérőt tüntettünk fel, nyilván­való azonban, hogy ezek helyett egyetlen nyomásmérőt elhelyezhetünk a 4 elosztó előtt. A lefúvatott szintézisgáz teljes analízisét a találmány szerint a következőképpen hajtjuk végre: A 2 bemérőbe — amely azonos lehet a 6 robbantóval — célszerűen 40—50 cm3 -nyi gázmintát mérünk be. 5 A gázminta nyomását mérjük, majd átvezetjük a 3 ammónia-elnyeletőbe, ahol savval kimossuk a gáz ammónia-tartalmát. Az ammónia elnyeletésére nem al­kalmazhatunk híg vizes savoldatokat, mert egyrészt azok abszorpciós kapacitása nagyszámú mérés kivitele-10 zésekor nem elegendő, másrészt a híg vizes oldatok tenziója rontja az evakuálás hatásfokát, és meghamisítja a mért nyomásértékeket. Ezért a 3 ammónia-elnyelető­ben szilárd szorbenseket vagy tömény savoldatokat használunk fel, amelyek tenziója gyakorlatilag nulla. 15 Szilárd szorbenseket elsősorban akkor alkalmazhatunk, ha egy adott időszak alatt viszonylag kevés mérést kell végrehajtanunk, a szilárd szorbens felülete ugyanis — elsősorban a gázárammal az első pillanatban érintkező, külső rétegben — viszonylag gyorsan telítődik. Tömény 20 folyadékok alkalmazása esetén a gázáram állandóan megújuló, friss felülettel kerül érintkezésbe, így az ab­szorbens csak lényegesen nagyobb számú mérés után telítődik. Ezért a gyakori rutinvizsgálatok végzésére szánt berendezésekben abszorbensként célszerűen tömény 25 savoldatokat használunk fel. Tájékoztatásul szolgáljon az az adat, hogy a mintegy 25 ml-nyi mosó foszforsav telítődés veszélye nélkül legalább 200 mérés elvégzésére alkalmas. Az ammóniamentesített gáz nyomását mérjük, és az 30 ammóniamentesítés előtti és utáni nyomásértékekből következtetünk a gázminta ammóniatartalmára. Ezután az ammóniamentesített gázt a 4 elosztó segít­ségével — ami rendszerint egy vezetékszakaszon levő 35 két csap — két áramra osztjuk szét. Az egyik részletből, ami a teljes gázmennyiség célszerűen körülbelül 20—30 térfogat/o-át teszi ki, határozzuk meg a minta nemesgáz (argon) tartalmát. E célból a gázt ismételt nyomásmérés után a nemesgáz-analizátorba vezetjük, ahol NaOH-dal 40 aktivált és célszerűen 500 C°-ra izzított fémkalciumon megkötjük a gázelegy összes nemesgázon kívüli alkotóit. Egy célszerű kiviteli mód szerint az 5 nemesgáz-anali­zátor egy hat furattal ellátott saválló tömb. A középső furatban, amelynek meghosszabbított vége kiáll a tömb-45 bői, helyezkedik el a nátriumhidroxiddal aktivált fém­kalcium; töltése és ürítése egy anyával leszorítható, csiszolatos dugón keresztül történik. A középső furatot körülvevő 2 db furatban helyezkednek el a fűtőelemek furatonként 1 db, bordázott kerámiára szerelt fűtőspi-50 rál). További 2 db furat az analizátor hűtésére szolgáló hideg víz áteresztését szolgálja, míg a hatodik furatban helyezkedik el a termoelektromos hőmérő érzékelője. A nemesgáz-analizátor elnyeletés után kizárólag nemes­gázt (argont) tartalmaz. Az égetés előtti és lehűtés utáni 55 nyomásértékekből következtetünk a gázelegy nemes­gáztartalmára. Az ammóniamentesített gázelegy másik — célszerűen 70—80 térfogat%-nyi — részletét a 6 hidrogén-metán­robbantóba vezetjük. A 6 robbantó edény célszerűen 60 azonos a 2 bemérővel. Egy előnyös kialakítás szerint 6 robbantóként belül polírozott saválló fémtestet alkal­mazunk, amelynek középső részébe szigeteléssel ellátott, 2 db platinaelektródából kialakított, csiszolattal csatla­koztatható, anyával leszorítható gyújtógyertya nyúlik. 65 A robbantó edény saválló csiszolatos fedéllel van ellátva, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom