169724. lajstromszámú szabadalom • Átmeneti vezetékkapcsoló sínjárművekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 169724 ^ÉÉIlik «Bj Bejelentés napja: 1971. II. 22. (KO—2404) Nemzetközi osztályozás B 61 G 5/04. ^^^^p Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: ^% 1970. II. 24. (P 20 08 540.9 sz.) .-;. -" - " ,7~- ':*-•ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI fflVATAL Közzététel napja: 1972. I. 28. Megjelent: 1978. II. 28. k .:;•::..••; Feltalálók: BARONNET Pierre mérnök, München, KATZER Ernst mérnök, München, Német Szövetségi Köztársaság. Tulajdonos: KNORR-BREMSE Kommanditgesellschaft, München, Német Szövetségi Köztársaság. Átmeneti vezetékkapcsolő sínjármüvekhez A találmány átmeneti vezetékkapcsoló kapcsolóhoroggal ellátott vasúti járműhöz, tetszés szerint, kézzel kapcsolható, sugárirányú peremmel bíró záróvezetőkkel ellátott héjas légkapcsolóval rendelkező vasúti járművel történő kapcsolásra vagy középütközős kapcsolóval rendelkező vasúti járművel történő kapcsolásra, ahol a középütközős kapcsoló alsó részén legalább egy önműködő vezetékkapcsolóval és annak torkolatát részben körülvevő vezetőszárnyakkal rendelkezik és az átmenti vezetékkapcsoló az önműködő vezetékkapcsolóra helyezett állapotában tartótoldatokkal a középütközős kapcsolón rögzíthető. Az európai • vasutaknál a járműparknak az eddigi horgos kapcsolásról a középütközős kapcsolásra történő átállási idejére problémát jelent, hogy a csővezetékeket a horgos és a középütközős kapcsolóval rendelkező vasúti járművek esetén vegyesen kell tudni kapcsolni. Ismeretes már olyan berendezés, amely héjas légkapcsolóval rendelkező vasüti jármű csővezetékét egy önműködő középütközős kapcsolóval rendelkező vasúti jármű csővezetékével, azaz egy önműködő vezetékkapcsolóval ellátott vasúti jármű csővezetékével köti össze. így pl. a 89762 sz. francia szabadalom leírásából ismertté vált olyan megoldás, amely szerint horgos kapcsolóval rendelkező jármű csővezetékét a jármű vége közelében villával látják el és a villavégeket egymástól elválasztott zárószerveken keresztül az ismert héjas légkapcsolóval és egy idomda-10 15 20 25 30 rabbal kötik össze, amely a középütközős kapcsolóba történő beakasztás révén annak önműködő vezetékkapcsolójával összeköthető. Ez a berendezés azonban azzal a hátránnyal rendelkezik, hogy minden járművég és minden csővezeték esetén legalább két zárószervet igényel, két tömlővezetéket és még héjas levegőkapcsolóként, illetve idomdarabként kialakított, tulajdonképpeni kapcsolóelemet, holott a csővezeték összekapcsolásához mindig csupán ezen berendezés felére van szükség. A kapcsolóelemek nagyobb száma a kezelőszemélyzet munkateljesítményét csökkenti a kapcsolási munkák tekintetében, különösen ha a jármű több csővezetékkel rendelkezik, azonkívül nehézségeket jelent az egyes összekapcsolási műveleteknél. Az A 11 334-67 sz. osztrák találmányi bejelentés olyan megoldást ismertet, ahol a horgos kapcsolóval rendelkező vasúti jármű csővezetékének ismert héjas légkapcsolója egy önműködő vezetékkapcsolóval összekapcsolható idomdarabbal van összekötve. E megoldás mellett a vasúti járműnek csupán egyetlen zárószervs és jármű végenként egy tömlővezetékre van szükség, valamint egy csővezetékre. A csővezeték összekapcsolása, amennyiben az összekapcsolódó járművek egyike önműködő vezetékkapcsolóval rendelkezik, az idomdarabok révén történik. Ha mindkét összekapcsolandó jármű héjas légkapcsolóval rendelkezik, akkor a héjas légkapcsolókról az idomdarabokat leválasztják és a tömlővezetékeket az egyik jármű héjas vezetékkapcsolő-169724 1