169723. lajstromszámú szabadalom • Gáztalanító berendezés kutakban
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1974. III. 8. Módosítási elsőbbség: 1975. XII. 1. (6. ig.) A közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1978. II. 28. (KI—702) 169723 Nemzetközi osztályozás." C 02 B 1/10 .; KISS László oki. mérnök, Budapest, NÓGRÁDI Ernő technikus, Budapest. Gáztalanító berendezés kutakban A találmány berendezés vizek gáztalanítására, a termelő-, vagy segédkút belső terében, vákuum fenntartásával, osztócsővel. Víztermelő kutakban az utóbbi időben fokozódik a gáztartalom, mely 20-90%-ban szénhidrogén, me- 5 tán, ill. annak homológjai. A felszabaduló gáz a termelés, a tárolás vagy a felhasználás helyén, a légtérben robbanó elegyet képezhet, tehát súlyos balesetet okozhat. Ilyen eset volt pl. ä Békéscsabai Konzervgyár víztoronyrobbanása, amely a torony 10 teljes tönkremenetelével és két halálos áldozattal járt. A robbanásveszély miatt az ipari és ivóvizeket gáztalanítani kell. A gáztalanításra ez ideig egységesen kialakult és elfogadott módszer nincs. Az ismert megoldások - 15 melyek alkalmasságának vizsgálata most van folyamatban - csörgedeztető, esőztető, ill. a vizek savtalanításához alkalmazott kessener berendezések, •melyekben a víz nagy felületen érintkezve a levegővel, gáztartalmát, vagy annak egy részét leadja. 20 Azonfelül, hogy ezen berendezések hatásossága még nem ismert, alapvető hátrányuk, hogy a víz útját megszakítják, bennük a víz nyomását elveszti, tehát a víz ismételt emelése, nyomása szükséges, ami jelentős energiafelhasználási többletet jelent. Ezen- 25 kívül ezek a berendezések általában önálló műtárgyat, épületet, tehát beruházási többletköltséget igényelnek. A találmány célja a gáztalanítás biztosítása magában a termelőkút csövében, bizonyos esetekben egy melléfúrt segédkút csövében, ami által a víz 30 útja nem szakad meg, újabb vízemelés nem szükséges, külön műtárgyra nincs szükség. A találmány azon fizikai törvényszerűségen alapszik, mely szerint a gázok oldódása folyadékban -egyebek mellett - a nyomás függvénye. A folyadék, ill. víz oldott gáztartalma a nyomás csökkenésével arányosan felszabadul és nulla nyomáson, vákuumban már gázt - metánt - oldatban tartani nem képes. Termeléskor a kutakban a vízszint a termelés arányában, a hidraulikai törvényszerűségek szerint lesüllyed. A víz felszínén mindenkor a légköri nyomás érvényesül, a felszín alatt a nyomás a víz fajsúlya és a vízoszlop magassága szerint változik. Ha a kutat légmentesen lezárjuk, a termelés hatására bekövetkező vízszintlesüllyedés a kútcsőben vákuumot okoz, vagyis a víz felszínén nulla nyomás alakul ki. Nulla nyomáson a víz gázt oldatban nem képes tartani, tehát a felszínen levő vízréteg az összes gázt leadja. Tekintettel azonban arra, hogy a vízfelszín alatt a nyomás változatlanul a fajsúly és a vízoszlopmagassággal arányosan nő; azt, hogy a termelt víz teljes mennyiségben nulla nyomás gáztalanító hatása alá kerüljön, egy osztócső biztosítja, amely a kút belső terét két részre osztja, oly módon, hogy a víztermelő szivattyú az osztócsőből termel, az osztócsőbe a víz annak palástja és a kútcsé közötti körgyűrű szelvényen feláramolva, az osztócső felső peremén átbukva jut, azáltal, hogy az alul zárt osztócső felső pereme az így vákuumként működő kút üzemi szintjére van beállítva. Az osz-169723 1
