169696. lajstromszámú szabadalom • Ablak- illetőleg ajtószerkezet
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169696 Nemzetközi osztályozás Bejelentés napja: 1974. VI. 19. (FO-698) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1977. X. 31. E 06 B 3/50 BS^TA em Bejelentés napja: 1974. VI. 19. (FO-698) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1977. X. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. VI. 19. (FO-698) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1977. X. 31. Feltaláló: CZAGÁNY Lajos tanszékvezető egyetemi docens, Sopron Tulajdonos: Fővárosi Épületasztalosipari Vállalat Budapest Ablak-, illetőleg ajtószerkezet 1 A találmány ablak-, illetőleg ajtószerkezetre vonatkozik. A korszerű magasépítkezés gazdaságos helykihasználási törekvése viszonylag kis alapterületű helyiségeket alkalmaz. Ugyanakkor a törekvés mind a jó 5 világítás, szellőzés érdekében, de esztétikai szempontból is a széles ablakok építésére irányul. A hagyományos nyíló ablakszárnyak nyitott állapotban erősen benyúlnak a kis alapterületű helyiségekbe, azok kihasználását korlátozzák. Ugyanakkor nincs kellőkép- 10 pen megoldva a nyíló szárnyak esetében az sem, hogy a szárnyakat kisebb szellőzőnyílást hagyva, a különböző szögállásukban megfelelően rögzíteni lehessen. Ezért újabban bukó, forgó- és billenő ablakokkal kísérleteztek. Ezek alkalmazása ismét nem vált be, 15 mert akár vízszintes, akár függőleges tengely körül forgatták, a közbenső tengely mindig zavaró volt, s a rögzítéssel is nehézségek adódtak. Végül hátramaradt még a tolóablakok rendszeresítése, esetleg nyíló szárnnyal kombinálva. A tolóabla- 20 kok legegyszerűbb formájukban két egymással párhuzamos csúszópályán mozgathatók külön-külön, akár úgy, hogy a bal oldalit toljuk el a jobb oldali mellé, akár úgy, hogy a jobb oldalit a bal oldali mellé, akár pedig úgy, hogy mindkettőt egymás felé — az 25 eredmény mindig ugyanaz: a legnagyobb szabad nyílás a terjes ablakfelületnek legfeljebb a fele lehet. Esztétikailag zavaró volt az is, hogy csukott állapotban a két ablakszárny nem volt azonos síkban. Készítettek olyan tolóablakot is, amelynél a toló- 30 ablakok csukott állapotban azonos síkban voltak, nyitás előtt az egyiket a másik síkja mögé lehetett vele párhuzamosan elmozdítani, s így történhetett meg a mögéje tolás — a szerkezetnek természetesen megmaradt az a hátránya, hogy itt is legfeljebb a teljes ablaknyílás felét lehetett szabaddá tenni. Történt kísérlet olyan tolóablakszárny készítésére is, amely egy nyílószárny kinyitása után annak helyére tolva, maga is nyílószárnnyá volt átalakítható. Ez úgy történt, hogy csúszópályán odatolva, egy külön bemozdítható csapot kellett beigazítani, ami körül a tolószárny csúszópályával együtt ugyancsak beforgathatóvá vált a már befordított nyílószárny mellé. Ennek a rendszernek megvolt ugyan az az előnye, hogy nyitott állapotban a teljes nyílást szabaddá tette, de megvolt az a hátránya is, hogy a tolóablak természetes előnyét, hogy csak részben eltolva tetszőleges szélességű, esetleg egészen kis réssel is szellőztetni lehet, nem lehetett kihasználni: itt a tolóablakot csak akkor lehetett eltolni, ha a nyílószárnyat már kinyitottuk. A kisebb szellőzőnyílás nyitása nyílószárnnyal volt lehetséges, amelynek rögzítése itt is a már említett nehézségekkel járt. Ettől a megoldástól főleg bonyolultabb kialakításával tér el a 115 632 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett szerkezet. A tolószárny eltolása itt is csak a nyílószárny elmozgatása után vált lehetségessé, ami itt először forgási tengelyének befelé történő beforgatásával kezdődött. Ekkor a befelé eltolt nyílószárny a falsíkkal párhuzamos belső állásá-169696 1
