169656. lajstromszámú szabadalom • Egyetlen jelhordozóval működő telefon-üzenet-rögzítő készülék

169656 amelynek hatására az S3 Smith-Trigger átbillenéséhez szükséges, és ennek kimenetén megjelenő jel szolgáltatja a kikapcsoló impulzust a Start-Stopp kapcsolónak. A C4 kondenzátor töltődése mindaddig tart, amíg az S2 Smith-Trigger vissza nem billen, a visszabillenést viszont a C3 kondenzátoron levő feszültség szabja meg. Abban az esetben, ha jelszünet után az F felvevő erősítőről jel érkezik az SI Smith-Trigger bemenetére, akkor ennek kimenetén megjelenő négyszög impulzusokat az E2 egyenirányító egyenirányítja, az egyenirányító kimenő jele kinyitja a T3 tranzisztort és így R7 ellenálláson keresztül kisült a C2 kondenzátor. Ekkor Dl Zéner-dióda lezár és az Al egyenáramú erősítő kimenetén ismét néhány tized volt jelenik meg. Ennek eredményeképpen a T5 tranzisztor lezár és a C3 kondenzátor elkezd kisülni. A C3 kondenzátor az S2 Smith-Trigger bemenő ellenállásával olyan időállandót alkot, hogy az S2 Smith-Trigger bemenetén egy másodperc múlva csökken le a feszültség a visszabillenési szintre. Ha tehát a jel megjelenése után hat tized másodpercen belül nem kezdődik egy legalább négy tized másodperces szünet, akkor az S2 Smith-Trigger visszabillen és a D2 diódán keresztül a C4 kondenzátor kisül. Ennek következtében a négy tized szekundumnál hosszabb szünet esetén ismét megközelítően nulla töltésű állapotról kezd töltődni a C4 kondenzátor. Az S3 Smith-Trigger tehát csak akkor tud átbillenni, ha a C4 kondenzátor tizenöt másodpercen keresztül állandóan töltődik, ami csak akkor lehetséges, ha legalább tizenöt másodpercig nincs jel, vagy pedig minimum négy tized másodperces szünetek vannak a vonalon, amelyek között maximálisan hat tized másodperc időtartamú jelek vannak. Ezek a hat tized másodperces „jelek" természetesen tartalmazhatnak négy tized másodpercnél rövidebb szüneteket, mert a C2 kondenzátor négy tized másodpercnél rövidebb szünetek esetén nem tud annyira feltöltődni, hogy a Dl Zéner dióda kinyisson, azaz a C2 kondenzátor a négy tized szekundummal rövidebb szünetet jelnek tekinti. Ennek azért van jelentősége, mert az emberi beszéd is az egyes szavak, de szótagok között négy tized másodpercnél rövidebb szüneteket tartalmaz. Ha a mondatok közötti rendszerint néhány másodperces szünet el is indítja a C4 kondenzátor töltődését, tizenöt másodpercen belül akkor is érkezik egy minimum hét tized másodperces jel - ennek hatására a C4 kondenzátor kisül -, ezért beszéd közben a készülék nem kapcsol le. A fél másodperces szüneteket és fél másodperces hosszúságú jeleket tartalmazó szaggatott vonalhangra vagy tizenöt másodperces folyamatos szünetre viszont a készülék kikapcsol. A 4. ábrán látható a folyamatos vonalhangra működő beszédkapcsoló áramkör. Ezen áramkörben a telefonvonalról érkező jel az F felvevő erősítőn és 'a tranzisztoros A2 erősítőn keresztül jut a T4 tranzisztorral megvalósított emitter követő áramkörre. Az emitterkövető áramkör kimenete az E3 egyenirányító bemenetére csatlakozik. Ennek kimenetén megjelenő egyenfeszültség az RIO ellenálláson keresztül tölti a C6 kondenzátort, amely közelítően nyolc másodperc alatt eléri az S4 Smith-Triger billentéséhez szükséges feszültséget. Az S4 Smith-Trigger kimenetén megjelenő impulzus működteti a kikapcsoló automatikát. Ha töltődés közben szünetek szakítják meg a jeleket - ahogy az beszédnél is fennál, mint azt már korábban kifejtettük -, a C6 kondenzátor a D3 diódán és az E3 egyenirányító kimenő ellenállásán keresztül lényegesen gyorsabban sül ki, mint ahogy az RIO ellenálláson keresztül töltődik. Ennek következtében az áramkör folyamatos beszéd esetén nem ad kikapcsoló impulzust nyolc-tíz másodperces beszédszünet, illetve a beszéd abbahagyása esetén a folyamatos vonalhangra az egység kikapcsoló impulzust szolgáltat. A tulajdonképpeni beszédkapcsoló áramkör, amely a hosszabb beszédszünetre, illetve a beszéd abbahagyása esetén kikapcsol, és amely hagyományos megoldás szerint egy erősítőt, egy egyenirányítót és egy egyenfeszültség érzékelő billenő áramkört tartalmaz, ezen folyamatos vonalhangra kikapcsoló" áramkörrel práhuzamosan kell kapcsolni. A teljes beszédkapcsoló áramkört ezen két egység alkotja, együttesen. A 4. ábra a hagyományos egységet nem ábrázolja. Látható tehát, hogy a találmány szerinti készülék a hozzá hasonló kategóriájú telefonüzenetrögzítő készülékekkel szemben számos előnnyel rendelkezik: - nincs külön bejelentkező egysége, és az így megtakarított külön futómű a készüléket olcsóbbá és egyszerűbbé is teszi, - mind a bejelentkező szöveget, mind a telefonvonalról felvett üzenetet ugyanaz a kommersz kazettás szalag tartalmazza, amelynek beszerzése -bármely országban ellentétben az említett speciális hanghordozókkal - semmiféle problémát nem jelent, - a bejelentkező szöveg készítésénél nem szükséges külön üzemmód kapcsoló, ezt a funkciót a mikrofonnak a megfelelő csatlakozó hüvelybe történő dugaszolása látja el. Ez a felhasználó szempontjából kényelmesebb, egyszerűbb kezelhetőséget, továbbá a készülék előállításánál és ennélfogva eladási áránál költségmegtakarítást jelent, - a kazetta játékidején belül (30-60 perc) tetszőleges hosszúságú és tartalmú bejelentkező szöveg vehető fel házilag, de lehetőség van a gyár által sokszorosított, semleges bejelentkező szöveget tartalmazó kazetták felhasználására is, - az alkalmazott beszédkapcsoló nem csak hoszszabb beszédszünet, illetve a beszéd abbahagyása esetén kapcsol ki, hanem 500 Hz szaggatott, illetve 4-500 Hz folyamatos vonalhang esetén is. Mindezekből látható tehát, hogy találmányunk szerinti berendezés az ismert telefonüzenetrögzítő készülékek két jelentős hibáját kiküszöböli és ezen túlmenően olcsóbb és egyszerűbb kezelhetőséget biztosít a felhasználó számára. Szabadalmi igénypontok 1. Egyetlen jelhordozóval működő telefonüzenetrögzítő készülék, amelynek kazettás magnetofonja, abban elhelyezkedő két sávos kombinált feje, felvevő erősítője, lejátszó erősítője és oszcillátora van, továbbá a magnetofonhoz kapcsolódó csengetésfi-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60