169644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finom, lebegő anyagok, például emulzióban lévő, kolloid állapotú adszorbeált anyagok, főként olaj és/vagy zsír kiválasztására vízből, főként szennyvízből

3 169644 4 még a bomlási folyamatot megelőzően kinyerhetők — nagy értéket képviselnek, mivel állati takarmányozásra kiválóan alkalmassá tehetők. Jelenleg hosszanti átfolyású légbefúvásos, vákuumos és lamináris folyadékáramlással működő lemezes olaj-és zsírfogók ismeretesek, ezek hatásfoka azonban ala-' csony, legfeljebb 40—50% között van. Ezért a jelenleg ismert olaj- és zsírfogó berendezések a fent részletezett problémák és hiányosságok kiküszöbölésére nem alkal­masak. A találmány feladata, hogy a technika állásához tar­tozó hasonló célú megoldások hátrányait kiküszöbölje, és olyan megoldást szolgáltasson, amelynek segítségével a legkülönfélébb típusú és mennyiségű olaj és/vagy zsírszennyeződések már a keletkezésük helyén, lehetőleg a bűzös bomlás megindulása előtt biztonságosan ki­választhatók a szennyvízből, és sem a csatornahálóza­tot, sem a szennyvíztisztító berendezést nem terhelik. A találmány az alábbi felismeréseken alapszik: a szennyvízben a folyékony halmazállapotú zsírok és olajok három — általában együttesen előforduló — fő formában jelentkeznek: cseppes alakban, emulziós álla­potban, és valamely lebegő szilárd anyaghoz adszorbeált állapotban. Télen a zsírszemcsék megfagyott formában is lebeghetnek a szennyvízben. A hagyományos mód­szerek alacsony hatásfoka részben éppen arra vezethető vissza, hogy az emulzióban és lebegő anyaghoz adszorbe­álva jelenlevő olajokat és zsírokat a szennyvízáram továbbszállítja, illetve az üledékkel együtt leülepednek. Az emulziós és adszorbciós állapotban levő olajokat és zsírokat az egyszerű flotáció is csak részben szabadítja fel és viszi a felszínre. Az olajcseppek kiválasztása a szennyvízből a két anyag faj súlykülönbségén alapul, de függ az olajszem­csék nagyságától, a szennyvíz viszkozitásától, valamint a hőmérséklettől is. Az olajcseppek, vagy inkább szem­csék túlnyomó része a fajsúlykülönbség alapján ugyan a felszínre úszik, és ott dekantálható, nem ez a helyzet azonban az emulziós és adszorbeált állapotban levő olajjal és zsírral. A szennyvízben diszperz részt alkotó olaj vagy zsír emulziós állapotában a diszperz rész cseppfolyós, és a cseppek átmérője 10~~6 mm alatt van. Az ilyen rend­szerek termodinamikailag instabilak, ezért a cseppecskék mérete és eloszlása változó. Ahhoz, hogy az emulzióban levő olajat és zsírt ki lehessen választani, az emulziós állapotnak meg kell szűnnie. Ez kétféleképpen következhet be: vagy a faj­súlykülönbség miatti felemelkedés során a cseppek egyesüléséből, vagy pedig a cseppeknek a szubsztrátum­ban bekövetkező összefolyásából. Mindkét folyamat igen lassú, és csak részlegesen megy végbe. Még nagyobb problémát jelent a szilárd lebegő anya­gokhoz adszorbeálódott olaj és zsír leválasztása, mivel ez esetben az olaj felúszása gyakorlatilag egyáltalán nem következik be, illetve ha az adszorbeált anyagok le is válnak az adszorbensükről, emulzióba mennek át, tehát az előbbiekben részletezett problémák változatla­nul fennállnak. A fenti megfontolásból következik az a felismerés, hogy az emulziós állapotban levő zsír- és olajanyagokat mesterséges beavatkozással kell nagyobb méretű és ez­által gyors felúszásra képes szemcsékké egyesíteni, illetve elő kell segíteni a szemcsék feláramlását, továbbá biztosítani kell az adszorbeálódott olajrészecskéknek az adszorbensekről való leválását, és a levált emulziós állapotú anyag nagyobb cseppekké összeolvasztását és a lehető leggyorsabb felszínre juttatását. Ilyen mesterséges beavatkozás lehet egyrészt nyomás alatti levegőnek az 5 áramló szennyvízen való átbuborékoltatása, előnyösen egyidejűleg a szennyvíz turbulens feláramoltatásával, másrészt elektroforézis alkalmazása. Ha ugyanis kolloid oldatot elektromos erőtér hatásának teszünk ki, a diszperz részecskék elmozdulnak, és a szemcsék az egyik 10 pólus felé vándorolnak, ott ütköznek és egybeolvad­nak, majd a víz felszínére emelkednek. Az elmozdulás sebessége a térerősséggel arányos, de függ a hőmérsék­lettől, a viszkozitástól és egyéb tényezőktől is. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál-15 mány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során a kiválasztandó anyagot tartal­mazó vizet flotáljuk, és a kiválasztott anyagot dekantál­juk, és amelynek lényege, hogy a kiválasztandó anyagot, főként zsírt és/vagy olajat tartalmazó víznek állóhenger 20 alakú térbe tangenciálisan történő bevezetésével lénye­gében vízszintes mozgáskomponenst, és a flotáláshoz e tér oldalsó határolófelülete közelében, felülnézetben e felülettel lényegében párhuzamos, annak előnyösen túl­nyomó része mentén húzódó sávban betáplált felszálló 25 gázbuborékokkal lényegében függőlegesen felfelé irá­nyuló mozgáskomponenst adunk, miáltal a határoló­felület közelében felszálló, a medence középső tartomá­nyában pedig leszálló ágú, egymásba átmenő spirál­menetekből (S) álló, a bevezetési helytől a kivezetési 30 hely felé térbeli spirális pályán haladó turbulens áramlást idézünk elő, a flotálás és ilyen áramoltatás eredménye­ként kivált anyagot, főként olajat és/vagy zsírt a víz bevezetési helyénél kisebb alapterületű, a hengeralakú térhez felfelé csökkenő keresztmetszetű, előnyösen kú-35 pos közbenső tér útján kapcsolódó helyen, például hengeres olajgyűjtő kürtőben dekantáljuk. A flotáláshoz a gázbuborékokat úgy állíthatjuk elő, hogy ventilátorral és/vagy kompresszorral perforált csö­vön át levegőt juttatunk a vízbe, vagy pedig elektroforé-40 zist alkalmazunk, de sor kerülhet e két módszer együt­tes, kombinált használatára is. A találmány tárgyát képező, főként a fenti eljárás fo­ganatosítására szolgáló berendezésnek kiválasztómeden­céje, az olaj- és/vagy zsírtartalmú víznek a medencébe 45 vezetésére szolgáló csöve, fiotálószerkezete, a kiválasz­tott olaj és/vagy zsír dekantálására szolgáló szerkezete, valamint az olajtalanított és/vagy zsírtalanított víznek a medencéből történő elvezetésére szolgáló vezetéke van és e berendezésre az jellemző, hogy a medence álló-50 henger-alakú alsó részből, felül ahhoz csatlakozó, fel­felé csökkenő keresztmetszetű csonkakúp-alakú köz­benső részből, valamint e közbenső rész folytatásában dekantálási helyet alkotó olajgyűjtő kürtőként szolgáló, állóhenger-alakú felső medencerészből áll: az olaj 55 és/vagy zsírtartalmú víz bevezetésére szolgáló cső az alsó részbe, előnyösen annak felső tartományában tangenciálisan torkollik be, a flotálószerkezetet nyomás alatti levegő betáplálására alkalmas legalább egy per­forált cső vagy/és legalább két, elektroforézis előidézé-60 sere alkalmas, egymástól távközzel, előnyösen mintegy 30—40 cm-nyire elrendezett, állóhelyzetű és egymással lényegében párhuzamos, elektromos áramforrásra kap­csolt, anódként és katódként funkcionáló fémháló al­kotja, mimellett a fiotálószerkezet felülnézetben tekintve 65 a tangenciálisan betáplált vízáram pályájának legalább 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom