169629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohánylapkák előállítására

3 169629 4 bír jelentőséggel, ha az anyag felmelegítése a fermentációs folyamatokon alapul. Az egyes dohány részecskék átitatása ugyanis nehézségekkel jár, ha az átitató folyadék nem haladja meg az átitatandó dohány mennyiségét. Ez különösen érvényes abban az esetben, ha az átitatandó dohány egyes részeinek folyadékfelvevő képessége különbözik, minthogy ekkor a folyadék túlnyomó részét a jól nedvesíthető részek veszik fel, míg a keverék többi részei, különösen az erezet, lényegében szárazak maradnak. Másrészről viszont a túlságosan nagy mennyiségű folyadékadagolásnak az a következménye, hogy a fölösleges és gazdaságtalan szárítási energia igényen kívül, a túlzott mennyiségű folyadék hátrányosan befolyásolja az enzimes és/vagy mikrobiológiai fermentációs folyamatokat, amelyek a folyadékkal átitatott dohány felmelegedését eredményezik. Az átitató folyadék egy része természetesen elpárolog a tartály nyitása után anélkül, hogy külön szárítási energiát igényelne. Az átitatott és állni hagyott dohánymasszát gyúró vagy keverő szerkezetbe vezetjük, ahol az egyes részeket alaposan megkeverjük és egymásra préseljük. Az így nyert dohánymasszát alakítjuk a találmány szerinti eljárással közvetlenül dohánylapkákká (levelekké). A keverékhez az előállítandó termék minőségétől függően különböző adalékanyagokat, például nedvességtartó, kötővagy izzásfenntartó anyagokat lehet hozzáadni. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyaga viszonylag durvára aprított dohány, amelynek szemcse nagyságát úgy állítjuk be, hogy a dohány 0,25 mm lyukátmérőjű szitán ne essen át. A dohányszemcsék mérete az átitatás és gyúrás előtt és alatt nem befolyásolja lényegesen az eljárást, de célszerű a mérettel olyan tartományban maradni, hogy az aprítás és keverés gazdaságosan legyen elvégezhető. Ajánlatos a dohányszemcsék méretét 0,5 és 1 mm közötti értéken tartani. A dohány nedvesítésére és lágyítására célszerűen lúgos folyadékokat alkalmazunk. Nagyon jó eredmény érhető el 7,5-9 pH értékű kovasavszói alkalmazásával. Bizonyos dohányok esetén egészen gyenge (4 pH érték alatti) savas oldatok is megfelelők. A legjobban beváltak a vizes kovasavszólok. Ezek előnyei: - lúgosságuk következtében rendkívüli lágyító hatással rendelkeznek, és a dohány kötőanyagait, például a pektineket feloldják, - a kovasavszóiban levő kovasav rendkívül finoman és egyenletesen oszlik el a dohányban, sőt bizonyos mértékig az egyes cellákba is behatol, és a keverés után a dohánnyal különlegesen finom és egyenletes eloszlású gélt alkot, amely magas abszorpciós képességgel rendelkezik, és a dohányzás során a füst jelentős részét megköti, azaz enyhe, csekély nikotin- és kátránytartalmú terméket biztosít. A legtöbb dohány alkáliákkal történő kezelés után keserű lesz, azaz csípős füstöt ad. Célszerű ezért az eljárás során 7-9, előnyösen 8,5 pH érték alatti lúgos folyadékokat alkalmazni, a dohány nedvesítésére. Ezeket az értékeket nem ajánlatos túllépni, és lehetőleg- minél gyengébb folyadékokat kell alkalmazni. Olyan dohányok esetén, amelyek már eredetileg is enyhén lúgosak, egészen gyengén lúgos, vagy akár közömbös folyadékkal célszerű a kezelést elvégezni. Mindenesetre a folyadékok pH értéke 5 ilyenkor semmi esetre se haladja meg a 4-7 értéket, sőt lehetőleg 4,5-6,5 pH- érték alatt maradjon. Minthogy a találmány szerinti eljárás során nem állítunk elő végtelen dohányszalagot vagy -rudat, az anyag szakítószilárdsága sokkal kisebb is lehet mint 10 az eddig alkalmazott eljárások esetében. Az alkalmazott idegen kötőanyag, például karboximetilcellulóz mennyisége jóval kisebb lehet, sőt bizonyos esetekben egyáltalán nem szükséges. Az eljárás további előnye, hogy a folyamatos adagolással ellen-15 tétben a futószalagra adagolt egyes dohánylapkák szélei a középső részeknél vékonyabbak, és így gyorsabban száradnak, mint a középső részek, aminek az a következménye, hogy az egyes dohánylapkák egyenetlenül száradnak meg. A keletkezett termék 20 így hullámos dohánylapkákból áll, amelyek töltési tulajdonságai lényegesen jobbak, mint a végtelen szalag formájában előállított terméké. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezésben két, célszerűen műanyagból készült szalag 25 van, amelyek között az adagonként kibocsátott dohánymassza lapkákká alakul. A szállítószalagok alkalmazásának előnye, hogy a berendezések hossza lényegesen csökkenthető, minthogy a szállítószalag az alakítás síkja alatt vezetőhengerek segítségével 30 visszavezethető és az alsó zónában fűthető. A gyorsabb száradás elősegítése érdekében a szállítószalagok célszerűen szitaszalagként vannak kialakítva. A folyadékkal nedvesített dohányt - mint már elmondottuk - folyamatos működéső keverő-gyúró 35 berendezésben pépes masszává alakítjuk, és meghatározott mennyiségenként szállítószalagra adagoljuk. Összehasonlító vizsgálatokból kiderült, hogy ha a nedvesített dohányt közvetlenül, azaz keverés és gyúrás nélkül juttatjuk a szállítószalagra, a nedves 40 dohányhalmokból nem alakul ki összefüggő dohánylapka, hanem csigaszerű alakzatot kapunk, amelyből nem készíthető; megfelelő végtermék. Az így nyert terméket ismét nedvesíteni és mechanikusan kezelni kellett. 45 A találmány szerinti eljárással a kezelés meglehetősen kis nyomóerő mellett megoldható, ugyanakkor a nedvesítéshez alkalmazott folyadék mennyisége viszonylag csekély, tehát a szárítás nem igényel nagy energiát. A kis nyomás és a két szállítószalag 50 alkalmazása következtében a drága és korrodeáló fémszalagok helyett kis sebességkülönbséggel, mozgó műanyagból készült, olcsó és igen elasztikus szalagok alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy az előállított termék szabályta-55 lan, hullámos lapkákból áll, amelyek töltési tulajdonságai igen kedvezők. Még további előnye az eljárásnak, hogy a dohánylapkák a szalagról leválaszthatók, illetve levehetők a teljes kiszáradás előtt, így később nem kell 60 őket ismét nedvesíteni, amint ez a végtélen szalag formában előállított termékek esetén szükséges. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertétjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás lépéseinek váz-65 latát mutatja. 2