169621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék villamos ellenálláselem előállítására

7 169621 8 nard-ablakon, vagy vákuumzsilipen át az elektronok előállítására szükséges nagyvákuumú térből kijuttatjuk, mielőtt azok a levegőben, vagy pedig a vákuumot csök­kentő közegben elrendezett forgó 8 vezetőrétegre jut­nak. Amennyiben a vezetőréteget szimmetrikusan két ol­dalról kiindulva, a végek felől kezdődően látjuk el a csavarvonalas barázdával, az ellenálláselem maximális felfűtésének zónája — egy alkotó mentén tekintve — szimmetrikusan egy tetővé alakul át, amelynek határ­alakja a középig terjedő csavarvonal képzésnél egy kú­pot alkot (a teljes beköszörülésnek megfelelően). Amennyiben a csavarvonalképzést két oldalról ki­indulva rövidebb darabon végezzük, enyhe nyereg alakú hőeloszlást kapunk. (A nyereg mélysége attól függ, hogy a hőelvezetés mekkora részei történnek konvekció, su­gárzás és hővezetés útján. Az ismertetett sapka nélküli kialakításnál a konvekció és a hősugárzás csekély, ami­nek következtében a nyereg lapos.) Föltételezve, hogy a hővezetőképesség az ellenálláselem végeitől számított távolság függvényében lineáris lefolyású, szimmetrikus csavarvonalképzés esetén az effektív hőellenállás füg­getlen volna a kjegyenlítési hosszaktól és ugyan­akkora lenne, mint teljes beköszörülésnél. Valójában azonban az ellenálláselem (amely kerámiából van) kö­zépső harmadának keresztmetszete rosszabb hővezető­képességű, mint az eHenálláselem külső harmadainak keresztmetszetei, amelyek részben fémből (csatlakozó huzal + forrasztó anyag) vannak. Ilyen módon a szabaddá váló hőnek a két vég felé való szimmetrikus áthelyezése jobb elvezetőképességet bizto­sít ezen hő számára, amivel az effektív hőellenállás csök­ken. A 2 és 5 tükrök a 6 és 7 tükrökhöz képest a szöggel el vannak forgatva. Az a szöget úgy kell megválasztani, hogy a 6 és 7 tükrökről érkező két 3 és 4 részsugár a 8 vezetőréteg félhosszával legyen eltolva egymáshoz ké­pest. (Tartós üzemnél a lézer teljesítmény ellenőrzésére a 6 és 7 tükrök részbenáteresztők lehetnek, és mögöttük teljesítménymérő helyezhető el.) A csavarvonal-képzésnél a 8 vezetőréteget a szimmet­riatengelyt képező C forgástengely körül forgatjuk és a 6 tükröt a 10 gömblencsével, valamint a 7 tükröt a 9 gömb­lencsével ezzel szinkronizmusban forgatjuk az Al és A2 tengelyek körül, még pedig úgy, hogy a lencsék gyújtó­pontjai az ellenállás végei felől a közép felé mozognak. Ha olyan lencséket alkalmazunk, amelyeknek gyújtó távolsága 25 mm, akkor 10 mm-nél kisebb, vagy ezzel egyenlő ellenálláshosszaknál a gyújtópont az elességi mélység határain belül marad, míg nagyobb ellenállás­hosszakhoz nagyobb gyújtótávolságokat (például 50 mm-t) kell választani. Előnyként megállapítottuk, hogy a hőellenállás tisz­tán attól függ, hogy a szabad ellenállásrétegnek melyik részét vonjuk be a csavarvonalas részbe (a továbbiakban ezt az értéket százalékban fogjuk kifejezni) és hogyan helyezkedik el a csavarvonalas rész az ellenállástesten. A hagyományos csavarvonal kialakítás esetére, amely az ellenállás egyik végén kezdődik, a következőket állapí­tottuk meg: 100%-os csavarvonal kialakításnál a hő­ellenállás középértékben 140 fok/Watt értéknél van, ahol a szórás 129—149 fok/Watt. 70%-os csavarvonal kiala­kításnál már rosszabbodás állapítható meg: a középér­ték 143 fok/Watt, a legnagyobb érték 149 fok/Watt, míg a legkisebb érték 137 fok/Watt. Világossá válik az össze­függés egy csak félhosszúságig csavarvonallal ellátott el­lenállásnál. Itt a középérték már 151 fok/Watt értékre növekedett, ahol a legnagyobb érték 156 fok/Watt és a 5 legkisebb érték 145 fok/Watt volt. Ezzel ellentétben a kétoldalról szimmetrikusan a végektől kiinduló és közép felé haladó 2X45%-os csavarvonal kialakításnál kö­zépértékben 126 fok/Watt adódott, 133 fok/Watt maxi­mális értékkel és 119 fok/Watt minimális értékkel. 10 Ugyanakkor 2X 35%-os és 2X 25%-os csavarvonalazás­nál közel azonos értékeket mértek: középértékben 120, ill. 122 fok/Watt értéket, maximálisan 125 fok/Watt értéket és minimális értékként 116, ill. 117 fok/Wat­tot. 15 A hagyományos csavarvonalképzéshez képest azonos vágási sebesség mellett a beszabályozási időt a felére csökkentettük, míg azonos beszabályozási idő mellett a vágási sebességet csökkentettük a felére. Ezen előnyök­nek akkor van jelentőségük, ha nagyobb ellenállástestek 20 és/vagy igen kis emelkedésű vágási hosszal való kiegyen­lítések szükségesek, vagy impulzus-lézereket kell alkal­mazni. A találmány szerinti eljárással előállított ellenállások hosszú időtartamú terhelése esetén a kedvezőbb hő-25 mérsékleti jellemző következtében a frekvencia vándorlás és a frekvencia vándorlás szórása kisebb tartományra szűkül. Szabadalmi igénypontok 30 1. Eljárás villamos ellenálláselemek előállítására, szigetelő anyagból levő hengeres vagy kúposán kikép­zett mag felületére tapadó vezetőréteg alakjában, melyet először mint a magot körülvevő gyűrűt viszünk fel, 35 majd azután — például a gyűrű egyik szélétől a másikig terjedő — csavarvonal mentén a vezetőréteg egy-egy szélén elhelyezett, illetőleg még elhelyezendő két elekt­róda között a vezetőréteg villamos pályaellenállását megnövelő barázdával látjuk el, azzal jellemezve, hogy a 40 vezetőréteg villamos ellenállását megnövelő barázdát egyidejűleg, a vezetőréteg egymáshoz képest axiálisan eltolt két helyéről kiindulva, egy-egy pont alakban be­csapódó és a vezetőréteg anyagát a mindenkori becsapó­dási helyen elpárologtató energiasugárral állítjuk elő oly 45 módon, hogy a két energiasugár becsapódási helyét a szigetelőmaggal együtt, ennek tengelye körül forgó veze­tőréteg tengelyéhez képest párhuzamosan, egy-egy csa­varvonal alakú barázda előállítása közben eltoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód-50 ja, azzal jellemezve, hogy a két energiasugarat egyetlen sugárforrásból állítjuk elő oly módon, hogy az energia­sugár-forrásból kiinduló két energiasugarat a gyűrű alakú vezetőrétegre vonatkoztatva axiálisan eltolt be­csapódási helyeken a vezetőrétegre fókuszáljuk. 55 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a két energiasugarat egyetlen sugárforrásból állítjuk elő. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a két 60 energiasugár becsapódási helyein előállított csavarvonal alakú barázdákat oly módon vezetjük, hogy azok egyet­len folyamatos, az ellenállás egyik elektródjától a másik elektródjáig terjedő, csavarvonal alakban, előnyösen egyenletesen tekeredő, egymást kiegészítő pályát al-65 kotnak. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom