169615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiokarbamát-s-oxidok előállítására

5 169615 6 jük meg, és a talajba a kezelés előtt egy nappal 1,25 cm mélységben gyomnövény-magvakat vetünk. Az azonos fajtába tartozó gyomnövények magvait külön sorokba vetjük, a tálca 12,7 cm-es élével párhuzamosan. Egy-egy sorba annyi magot vetünk, hogy a talajban soronként 5 — a növény méretétől függően — 20—50 növény kel­jen ki. A kísérletben a következő gyomnövények mag­vait használjuk fel: ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), sárga ecsetpázsit (Setaria glauca), kakaslábfű (Echi­nochloa crusgalli), vörös vadzab (Avena sativa), disznó- 10 paréj (Amaranthus retroflexus), indiai mustár (Brassica juncea) és göndör sóska (Rumex crispus). A kezelés után a tálcákat 21—29,5 C°-ra fűtött üveg­házba helyezzük, és permetezéssel öntözzük. 2 héttel a kezelés után a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva 15 meghatározzuk a gyomnövények károsodásának mér­tékét. Az eredményeket pusztulási %-ban adjuk meg. A 0 %-os érték azt jelenti, hogy egyetlen gyomnövény sem pusztult el, míg a 100%-os érték azt jelenti, hogy valamennyi gyomnövény elpusztult. 20 B) Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata Az előző kísérletben ismertetett, tálcára helyezett ho­moktalajba ujjasmuhar-, kakaslábfű-, vörös vadzab-, 25 indiai mustár-, göndör sóska- és Pinto-bab (Phaseolus vulgáris) magvakat vetünk. A tálcákat 21—29,5 C°-ra fűtött üvegházba helyezzük, és naponta öntözzük. A vetés után körülbelül 10—14 nappal, amikor a bab­növények első levelei már majdnem teljesen kifejlőd- 30 tek, és az első hármas levélzet kifejlődése éppen meg­kezdődött, a növényeket bepermetezzük a vizsgálandó vegyület oldatával. A permetlé készítése során 20 mg vizsgálandó vegyületet 1% Tween 20 emulgeálószert (polioxietilén-szorbitán-monooleát) tartalmazó 5 ml 35 acetonban oldunk, és az oldathoz 5 ml vizet adunk. Az így kapott oldatot No. 152 DeVilbiss típusú perme­tezővel, sűrített levegő felhasználásával (nyomás: (0,35 kg/cm2 ) permetezzük a növények leveleire. 1 m 2 talajfelületre számítva 0,88 g hatóanyagot használunk 40 fel, ami 0,44 liter oldatnak felel meg. 14 nap elteltével meghatározzuk a pusztulási %-ot a kezeletlen kont­rollokhoz viszonyítva. Az eredményeket a 2. táblázatban közöljük. A 2. táb­lázatban megadott pusztulási %-értékek a vizsgált hat, illetve hét gyomnövény-fajnál észlelt pusztulási "/-ok­átlagértékei. 2. táblázat •ok Ül Pusztulási % Ül Kikelés előtt Kikelés után 1. 99,7 63 2. 98 47 3. 91 65 4. 99 71 5. 99 64 6. 96 74 9. 95 85 10. 99 71 11. 95 50 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az (I) általános képletű tiokarbamát-S­-oxidok előállítására — ahol R jelentése 1—5 szénatomos alkil-csoport vagy adott esetben az aromás gyűrűn halogénatommal vagy 1—4 szénatomos alkil-csoporttal szubsztituált fenil- vagy benzil-csoport, és Rx és R 2 egymástól függetlenül 1—6 szénatomos alkil­csoportot vagy ciklohexil-csoportot jelent, vagy Rx és R 2 a közbezárt nitrogénatommal együtt hexahidro-lH-azepin, vagy adott eset­esetben 1—4 szénatomos alkil-csoporttal szubsztituált piperidin csoportot alkothat —, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű tio­karbamát-származékot — ahol R, R± és R 2 jelentése a fenti — 0—60 C°-on, adott esetben szulfonált polisztirol ioncserélő gyanta, mint katalizátor jelenlétében hangya­savval és hidrogénperoxiddal reagáltatunk. 1 lap rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77.4632.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom