169612. lajstromszámú szabadalom • Készülék belsőégésű motorban fellépő égési jelenségek vizsgálatára

3 169612 4 a hengertömbhöz való szorítottsági állapotának mé­rése útján határozzuk meg. A találmány készülék belsőégésű motorban fellé­pő égési jelenségek piezoelektromos nyomásérzéke­lő révén való vizsgálatára, amely készülékben a nyomásérzékelő kimenetére oszcilloszkóp és/vagy jelregisztráló készülék és/vagy mérőműszer van csatlakoztatva és az jellemzi, hogy a nyomásérzéke­lő a motor hengerfejét a hengertömbhöz szorító csa­var feje és a hengerfej között van elhelyezve. A találmány szerinti megoldást részleteiben egy a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kap­csolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti készülék egy pél­daképpeni kiviteli alakjának elvi vázlata, a 2. ábra a) gyújtás nélküli munkafolyamat nyomásdiag­ramját, b) gyújtásos munkafolyamat nyomásdiagramját, c) a normál munkafolyamatnál érzékelt jelet, d) gyújtáskihagyásos munkafolyamatnál érzékelt jelet mutatja. Az 1. ábra vázolt példaképpeni készülékkivitel 1 nyomásérzékelője például dinamométeres csavaralá­tétként vagy dinamométeres csavaranyaként van ki­alakítva, és a hengerfejet a hengertömbre szorító csavar feje és a hengerfej külső felülete közé van helyezve. így az 1 nyomásérzékelő észleli a henger­fejet a hengertömbre szorító erő pillanatnyi értékét. Jelzi, illetve észleli, hogy a robbanótérben fellépő nyomásváltozások hatására milyen mértékben vál­tozik a belsőégésű robbanómotor hengerfejét a hen­gertömbhöz szorító erő. Az 1 nyomásérzékelő villa­mos kimenetéhez 2 jelátalakító csatlakozik, amely a nyomásérzékelőből érkező jeleket átalakítja pl. erő­síti és a 3 oszcilloszkópra és/vagy 4 jelregisztráló készülékre és/vagy 5 mérőműszerre továbbítja. A jelregisztráló készülék és mérőműszer a rendellenes égés jelenségeinek regisztrálására, illetve mérésére szolgál. A 3 oszcilloszkóp, a 4 jelregisztráló készü­lék és az 5 mérőműszer a robbanótérben uralkodó pillanatnyi nyomásváltozások következtében fellépő gyors szorítóerő-változásokat mutatja, a statikus ter­heléseket vagy más jelenségek következtében beálló lassú változásokat azonban nem mutatja, illetve re­gisztrálja. A 2. ábra (a) része egy gyújtás nélküli munkafo­lyamat (b) része pedig egy gyújtásos munkafolya­mat nyomáslefutását szemlélteti. A (c) és (d) részek egy négyhengeres motornál a rendes üzemi állapot­ban mért jelet, illetve a harmadik henger hibás gyújtása esetén kapott jelet mutatja, amiket dinamo­méteres csavaranyaként kialakított nyomásérzékelő­vel mértünk. A találmány szerinti készüléket a következőkép­pen alkalmazzuk: Nyomásérzékelőként például egy dinamométeres csavaralátétet használunk, amely csavaralátétet egy normál csavaralátét helyére, egy a hengerfejet a hengertömbre szorító csavar feje és a hengerfejnek felső sík felülete közé helyezzük. Ilyen módon a tü­zelőanyag-keverék változásait vizsgáljuk a kezdeti leszorítási állapotokkal összehasonlítva. Ezt azért végezhetjük, mivel a tüzelőanyag-keverék változásai és a robbanótérben fellépő nyomásváltozás között összefüggés van. Egy például négyhengeres robbanómotorhoz al­kalmazhatunk egy központosán elhelyezett nyomás-5 érzékelőt, amely esetben az egész motorban egyide­jűleg fellépő nyomásváltozások összegét vizsgáljuk. Alkalmazhatunk egyidejűleg minden egyes motor­hengerhez egy-egy külön nyomásérzékelőt is, mi­nek eredményeként az egyes motorhengerekben fel-10 lépő nyomásváltozások, égési folyamatok képét kap­juk. Lehet a vizsgálatot úgy is végezni, hogy egy nyomásérzékelőt egymás után erősítünk fel a rob­banómotor különböző motorhengerei fölé. Egy vagy több nyomásérzékelő felszereléséhez 15 csupán egy vagy több szorítócsavart kell kiszerelni. A kiszerelés a hengerek számának megfelelően tör­ténhet (4, 6, 8 stb.). Előnyösen alkalmazható dina­mométeres csavaralátétként kialakított, piezoelekt­romos típusú nyomásérzékelő, amely kis tehetetlen-20 sége és jó felbontóképessége következtében lehetővé teszi a terhelőerők kis változásának észlelését is. Ilyen kis változások a robbanótérben uralkodó nyo­másnál számottevő terhelések esetén is fellépnek. Az ilyen dinamométeres csavaralátét ugyanakkor hasz-25 nálható például a kezdeti szorítóerő mérésére is. Az 1 nyomásérzékelő jelét 2 jelátalakítóhoz vezet­jük, amely lényegében a robbanómotor közelében elhelyezett elektronikus erősítő. A 2 jelátalakítót célszerű a robbanómotor közelében elhelyezni an-30 nak érdekében, hogy a kábel hossza következtében fellépő jelcsillapítás minimális legyen. A 2 jelátala­kító kimenőjelét 3 oszcilloszkópra vezetjük, amely a jelet vizuálisan láthatóvá teszi. A 2 jelátalakító kimenőjelét 4 jelregisztráló készülékre és 5 mérő-35 műszerre is elvezethetjük, amelyeken a rezgések alapján mérjük a robbanásokat. Előgyújtás mérése esetén az erőt mérő csavaralátétes 1 nyomásérzé­kelő által adott jel gyakorlatilag arányos a henger­ben levő nyomással, és ily módon lehetővé teszi a 40 maximális nyomáspont észlelését. Természetesen a jel használható az előzőkben felsorolt más égésje­lenségek vizsgálatára is, így például helytelen gyúj­tás észlelésére, amely jól meghatározható a maximá­lis nyomáspontra vonatkozó jelnek a nyomás vi-45 szonylagos értékeihez viszonyított csökkenése és a jelnek ugyanabban a pontban fellépő ciklikus füg­gőleges szóródása révén. A találmány szerinti készülék legfontosabb elő­nyös tulajdonságai a következők: 50 Az eddig ismert megoldásoktól eltérően bármi­lyen típusú motorhoz alkalmazható anélkül, hogy a motoron változtatni kellene. A jel/zaj viszony érté­ke a gyorsulásmérőknél elért értéknél nagyobb, mi­vel a robbanótérben levő nyomás teljes értéke he-55 lyett csak a terhelésváltozásokat észleli. A készülék működését a robbanómotorban fellépő egyéb rezgé­sek nem befolyásolják. Szabadalmi igénypontok 1. Készülék belsőégésű motorban fellépő égési je­lenségek piezoelektromos nyomásérzékelő révén va-65 lő vizsgálatára, amely készülékben a nyomásérzéke-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom