169606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliszacharidok és poliszacharid-származékok előállítására

MAflYAR SZABADALMI 169606 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS jpNl Nemzetközi osztályozás: IIESÄ A bejelentés napja: 1975. IV. 2. (Pl—459) C 08 B 31/00 %# Amerikai egyesült államokbeli elsőbbsége: 1974. IV. 5. (458079) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL A közzététel napja: 1976. VII. 28. Megjelent: 1977. X. 31. Feltaláló: Senatore Peter Joseph fejlesztő mérnök, Baldwin, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Pfizer Inc., New York, Amerikai Egyesült Államok Eljárás poliszacharidok és poliszacharid-származékok előállítására i A találmány tárgya eljárás a szacharidok ehető kon­denzációs polimerjeinek előállítására. A találmány tárgya közelebbről eljárás oldható és oldhatatlan ehető kondenzációs polimerek előállítására olyan vizes olda­tokból, melyek szacharidokat, mint amilyen a glükóz 5 vagy a maltóz, ehető polikarbonsavakat és adott eset­ben ehető poliolokat tartalmaznak. A 3 766 165 sz. amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírásban olyan eljárás került ismertetésre ugyanezen szacharid kondenzációs polimerek előállí- 10 tására, mely lényegileg a táplálék vízmentes olvadék polimerizációján alapul, továbbá ezen anyagok új fel­használását ismerteti, mely szerint azokat az élelmi­cikkekbe építik be nem-tápláló pótanyagokként a szén­hidrát édesítők helyett, nem-tápláló pótanyagokként a 15 liszt és a keményítő helyett és zsiradék megtakarító szerekként sok diétás táplálék receptjében. Azonban a találmány szerinti eljárás kiküszöböli az előző eljárás néhány hátrányát, és olyan meglepő sajátosságokat my­tat, melynek alapján határozottan előnyösebb annál. 20 Jól ismert dolog, hogy a szilárd anyagok pontos ösz­szekeverése és szállítása, amely műveletek az előző is­mert eljárásokban szükséges cselekvések, sokkal nehe­zebben és drágábban valósíthatók meg a gyakorlatban, mint ahogyan ugyanezek a műveletek folyadékok vagy 25 oldatok esetén megvalósíthatók, amely utóbbiaknak az az előnyük, hogy mechanikai szivattyúkkal könnyen szállíthatók, és közönséges térfogatú mérőeszközökkel pontosan mérhetők. Azonban általában elkerülik a víz hozzáadást a kondenzációs reakció elkezdése előtt, mi- 30 vei ez várhatóan elnyomja az összsebességet és hátrál­tatja a reaktor átmeneti teljesítményét. Meglepő módon azt találtuk, hogy a vízhozzáadás megnöveli az ossz reakciósebességet és meggyorsítja a reaktor átmeneti teljesítményét a találmány szerinti eljárásban. Az ipari gyakorlatban a poliszacharidokat, mint ami­lyen a poliglükóz- és a polimaltóz-termékek, folyamatos eljárással állítják elő legeredményesebben. Azonban a korábbi olvadék polimerizációs eljárás a szilárd reagáló anyagok pontos mennyiségének a folyamatos keverését és elegyítését kívánja meg, majd ezek körülbelül 110— 150 C° hőmérséklet-tartományba eső hőmérsékletre való hevítését abból a célból, hogy a reakcióelegy meg­olvadjon. A megolvadt táplálékot addig kell ezen a hő­mérsékleten tartani, míg a polikondenzációs reaktorba nem kerülnek. Ezen fent említett időtartam alatt nem kívánatos el­színeződések lépnek fel, és rokon oxidatív bomlási ter­mékek képződésére van lehetőség, ha a reagáló anyagok a környezeti levegővel kerülnek kapcsolatba, különösen akkor, ha a fenti időtartam körülbelül 1 óránál na­gyobb. Ha e megolvadt táplálékot vákuumban tartjuk, a kondenzációs reakcióban keletkező víz gyors felszaba­dulása gőz alakjában hajlamos arra, hogy szilárd része­ket ragadjon magával az olvadás teljessé válása előtt, és ezek a részecskék hajlamosak arra, hogy felhalmo­zódjanak és eltömítsék a gőz útját. A találmány szerinti eljárás megoldja azokat a prob­lémákat, melyek az ipari méretekben alkalmazott szilárd anyagok olvasztására jellemzők, mivel az elpárologta-169606 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom