169574. lajstromszámú szabadalom • Távcsöves irányzóműszer a vízszintes és/vagy a függőleges irány kitűzésére

3 169574 4 azonos abszolút értékű, de ellenkező előjelű, mint a ma­gassági hiba. A függőleges célvonal kitűzésére a műszer minden átalakítás nélkül úgy tehető alkalmassá, hogy á távcső objektívje fölött elhelyezett tükörpárt alkalmas elfor­gatással a függőleges sugármenetből kiiktatjuk. A talál­mány lehetővé teszi, hogy e műveletnél a tükörpár finomállító szerve, valamint a meghatározott helyzet­ben ráerősített mikrométer skála önműködően ki­kapcsolódjanak, illetve visszaállításkor ismét a kívánt helyzetbe visszakerüljenek. A függőleges irány kitű­zésénél nincsen és nem is szükséges optikai mikrométer, ezért a műszer (a) dőlésekor párhuzamos sugáreltolási hiba a függőleges célvonalnál nem keletkezik. Ha e kettősműködésű műszerben pl. a 158759 számú sza­badalmi leírásban ismertetett felfüggesztésű célvonal kompenzátort használnánk, ez szintezésre tökéletesen megfelelne, de a függőleges irányzásnál célszerűbb az olyan célvonalszabályozó alkalmazása, amely a célvo­nalat nem csupán valamely függőleges síkban, hanem mindig az álláspont függőleges egyenesében tűzi ki. Ezért a függőleges irány kitűzésére (is) alkalmassá tett műszerben a találmány szerint egyetlen függőleges szál­ra felfüggesztett vízszintes helyzetű tükör van elren­dezve, amelynek normálisa mindig függőleges helyzetű a műszer a szögű bármilyen irányú dőlésein belül, mint a folyadékfelszín. A szakirodalomban már nagyon régen ismertettek ún. higany tükrös kompenzátorokat önbeálló szintezők céljára. Azonban a higanyfelszínnek az elke­rülhetetlen rezgések hatására fellépő hullámzásai miatt ezek a gyakorlatban nem terjedtek el. Ugyanezen okból nem alkalmaztak eddig egyszálas felfüggesztésű kompenzátorokat sem, mert ennél az alaplengéseken kívül fokozott mértékben jelentkező fel­harmonikus lengésekkel, valamint a torziós lengésekkel is számolni kell. Az egyszálas felfüggesztésű kompenzátornál a talál­mány megoldást ad az alaplengések csillapításán kívül a felharmonikus lengések, valamint a torziós lengések csillapítására is. A találmányt részletesebben kiviteli példákon rajzok segítségével ismertetjük. Az 1. elvi ábra a magasságmérésnél keletkező hibát és kiküszöbölésének módját mutatja. A 2. ábra a szintező és/vagy függőleges iránykitűző hosszmetszete. A 3. ábra a 2. ábrán kijelölt C—D metszet. A 4. ábra a tükörpár finomforgató és átváltó elemei­nek egy példaképpeni megoldása. Az 5. ábra a mikrométer skála látómezeje. Az 1. ábrán a Hj és a H2 fősíkokkal jellemzett objek­tív X—X optikai és egyben állótengelye (forgástengelye) a függőlegeshez képest (a rajzon erősen túlzott) a szög­gel hajlik el. A műszeren belüli 1 célvonal mindig az Aj billenésponton és mindig függőlegesen halad át, akár a 2 egymáshoz képest mindig 45° szög alatt hajló tükör­páron áthaladva a 3 vízszintes, akár (a tükörpár sugar­úiból való kiiktatásával) a függőleges irányból érkezik a műszerbe. A célvonal irányát a mindig vízszinteaen el­helyezkedő, ingára helyezett 4 tükör állítja be. A forgás­tengelyen levő Ai billenéspont a műszer körbeforgatása­kor mindig helyben marad, következésképp az 1 cél­egyenes helyét nem változtatja. Azonban szintezésnél pl. a műszer 180°-os átforgatá­sánál (a szaggatott vonallal ábrázolt helyzetben) a cél­vonal magassági irányban A h értékkel eltolódik, emiatt a magasságkülönbség mérésében előre-hátra szintezés­nél 2 A h hiba keletkezik. Levezethető, hogy A h = = ^2 d sin a 5 vagy kis szögekről lévén szó A h % ]fl da, ahol a az Aj billenéspont Aj vetületének távolsága a 2 tükörpár tükröző síkjainak 0 metszéspontjától az 10 Y—Y szimmetria tengelyen mérve. Pl. ha a = 150 mm és a = 8', akkor a magasságmérési hiba (előre-hátra szintezésnél) 2 A h = 2 fí 150,8 2,9 10"4 = 0,984 mm. 15 Ez a hiba szabatos mérésnél mintegy két nagyságrenddel nagyobb a megengedhetőnél. A találmány fő célja ennek a hibának önműködő kiküszöbölése. Ezért a Z—Z ten­gely körül billenthetően elrendezett egymáshoz képest mindig 45° alatt hajló 2 tükörpárral a ráerősített 5 kar 20 közvetítésével mozgatott 6 mikrométer skála osztásait a célszerűen vékony huzalból készített a műszerdőlés arányában elmozduló 7 index mentén olvassuk le. A 7 index példaképpen a B részben ábrázolt a szakiro­dalomból ismert Holweck-ingára van ráhelyezve. Emiatt 25 a 7 index a műszer (<x) dőléseitől függően arányos mér­tékben a műszerhez képest is kimozdul. Az arányossági tényezőt az inga 8 rugalmas tartószálaira szerelt 9 tö­meg eltolásával kell beállítani, amíg a 7 index kimoz­dulása az 5 skála osztásegységeiben mért értéke A h-val 30 azonos abszolút értékű, és ellenkező előjelű lesz. A 2. ábrán az X—X tengely körül forgathatóan el­rendezett 10 műszerház a 11 háromlábon áll. Benne 12 objektív rendszer, a 13 oldallapokkal elmozdulás­mentesen összeerősített, a Z—Z tengely körül forgat-35 hatóan ágyazott 2 tükörpár, a 14 szálra felfüggesztett a képtávolság felében elrendezett 4 vízszintesen álló síktükör, a célszerűen egymásba helyezett hengeres kiképzésű 15 lengéscsillapító szervvel, melyek a 16 el­tolható hengeres testre együtt vannak ráerősítve. A 15 40 csillapító szerv hosszú kiképzésű az S súlypont körüli, a 17 nyíl irányában fellépő lengések hatásos meggátlása céljából. A 14 szálra felfüggesztett lengőrész alsó ré­szére egymásra merőleges elrendezésben a 18 súlypont állító csavarok vannak kívülről hozzáférhetően felszerel-45 ve a célvonal pontos beállítására. A 16 hengeres test 19 fogaslécként kiképzett nyúlványa a 10 házban csap­ágyazott 20 fogaskerékkel kapcsolódik. Ennek elfor­gatásával lehet a 12 objektív H2 fősíkjában vagy köze­lében elhelyezett 21 szállemezre mint képsíkra a cél 50 képét élesre állítani. A 21 szállemezre a 22 prizma van ráragasztva az optikai tengely ismételt megtörésére. A 23 lencserendszer a 24 második képsíkban a 21 szál­lemezt (a cél képével együtt) ismét leképzi. A kép szem­lélésére a 25 okulár szolgál. A 10 házban a metszősík 55 előtt ábrázolt B részben az 1. ábra kapcsán már ismer­tetett Holveck inga van elhelyezve. A 26 dugattyú és a 27 hengeres test az inga lengéscsillapító szervei. A3, ábra (a 2. ábra 15 lengéscsillapítójának C—D metszete) az inga lengőrészére sugárirányban ráerősí-60 tett 28 testek a 29 burkolórészekkel együtt a torziós lengések lapító és lengéshatároló szervei. A 4. ábra a 13 oldallapokkal összeerősített 2 tükör­pár átváltásának elvi megoldását mutatja. A 13,2 törő­rendszer Z—Z forgástengelye a műszer egyik oldalán 65 ki van vezetve, így az (az ábrán fel nem tüntetett szerv 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom