169552. lajstromszámú szabadalom • Reteszelő szinkronozó berendezés gépjárművek fogaskerekes sebességváltóihoz
3 169552 4 rendezéseknél, amelyeknél a reteszelő elem egyidejűleg kapcsolódik az egymás mellett fekvő két kúpos hüvely hornyaival és a kapcsolóhüvelyeket nyomórugó állandóan a kúpos szinkronozó tárcsákhoz nyomja, hátrányként jelentkezik, hogy a rugóerő okozta állandó csúszás folytán viszonylag nagyobb a súrlódás, a melegedés és a kopás. Olyan szinkronozó berendezéseknél viszont, amelyeknél a kapcsolóhüvely kapcsoló útját nem korlátozzák, hátrányos, hogy a működtető szervek, például a kapcsoló villák megvezetése! fokozott szabatossággal kell biztosítani. Olyan szinkronozó berendezéseknél, amelyeknél a kapcsoló mozgás határolása végett a kapcsoló fogazáson toldat van, az a hátrány áll fönn, hogy vagy a kapcsoló fogazás kialakításához kell különleges szerszámokat alkalmazni, vagy pedig csökkenteni kell az alakzáró kapcsolódás hatásos felületeit. Végül, amint más szinkronozó berendezéseknél látható, a körbefutó váll a kapcsolóhüvelyben mint a kapcsoló mozgás határoló ütközője azért hátrányos, mert a kapcsolóhüvely két oldalán a kapcsoló fog kimunkálása fokozott ráfordítást igényei. Találmányunkkal célunk a fentiekben felsorolt hátrányok kiküszöbölése és olyan megoldás kidolgozása, amely kifogástalan és kopást alig okozó működést biztosít, gyártástechnikai szempontból egyszerű és így viszonylag olcsó. Ennek megfelelően a találmányunk elé háruló feladat olyan szinkronozó berendezés létesítésében jelölhető meg, amely minimális szerkezeti hossz mellett a reteszelő helyzetbe menesztett kúpos hüvelyek elfordulását mindenkor megbízhatóan és kopásmentesen határolja, a fogasprofillal ellátott kapcsolóhüvely kapcsoló mozgását pedig járulékos térszükséglet nélkül megbízhatóan határolja. A találmány értelmében ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a kúpos hüvelyek acéltestén edzett reteszelő bütykök vannak kialakítva, ezek reteszelő felületei pedig kapcsolóhüvely illeszkedő reteszelő felületeivel dolgoznak együtt, amelyek a kapcsolóhüvely szegmensalakű kapcsoló fogazásában kialakított toldatokon vannak kiképezve. A toldatok a reteszelő felület ellentétes oldalán a kapcsolóhüvely homlokoldalával párhuzamos ütköző felületekkel vannak ellátva, amelyek a kapcsolóhüvely és a kúpos szinkrontárcsák fogazása között ütközőt alkotnak és ezzel a kapcsolóhüvely kapcsoló útját határolják. A kúpos hüvelyek bütykei a reteszelő felületeken kívül tengelyirányban kiálló megfekvési felületekkel is el vannak látva, amelyek a kapcsolóhüvelyt befogadó kapcsolóhüvely tartó hornyaiban kialakított felületeken fekszenek meg és ezzel reteszelő helyzetben a kúpos hüvelyek elfordulását korlátozzák. A továbbiakban a találmányt példakénti kiviteli alakkal kapcsolatban részletesebben ismertetjük, A rajzon: Az 1. ábra az ábrázolt példakénti kiviteli alaknak a 2. ábra B—B vonala mentén vett metszete. A 2. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszet. A 3. ábra a kapcsolóhüvelyt az edzett reteszelő bütykökön kialakított reteszelő felületekkel és az 5 elfordulást határoló, tengelyirányban kiálló megfekvési felületekkel tünteti föl. A 4. ábra a kapcsolóhüvely belső kontúrjának részbeni nézete, amelyen a kapcsolóhüvelyek reteszelő bütykei reteszelő helyzetben illetőleg középhelyzetben (a kapcsolóhüvely átkapcsolásakor) vannak föltüntetve. Amint a rajzon látható, sebességváltómű 1 tengelyén két kapcsoló 2 és 3 fogaskerék van forgathatóan ágyazva, amelyekkel kúpos 4 és 5 szinkrontárcsák vannak helytállóan összekötve. A 2 és 3 fogaskerekek között az 1 tengelyen el nem fordíthatóan, vagyis forgásmentesen, de tengelyirányban eltolhatóan 6 kapcsolóhüvelytartó van elrendezve. Ez 7 fogazás útján a nyomatékot az 1 tengelyről 8 kapcsolóhüvelyre viszi át, amely a 6 kapcsolóhüvely tartón tengelyirányban eltolhatóan van elrendezve. A 8 kapcsolóhüvelyt önmagában ismert módon a rajzon föl nem tüntetett kapcsolóvillával működtetjük, amely a 8 kapcsolóhüvely 9 hornyával kapcsolódik. A 8 kapcsolóhüvelynek 10 kapcsoló fogazása van, amelyen át a teljesítmény a 2 vagy 3 fogaskerékre jut. Tengelyirányú eltolódáskor a 8 kapcsolóhüvely a kúpos 4 illetőleg 5 szinkrontárcsa 11 illetőleg 12 kapcsoló fogazásával kapcsolódik. A 2 illetőleg 3 fogaskeréken rögzített kúpos 4 és 5 szikrontárcsáknak ezenkívül a 6 kapcsolóhüvely tartó felé eső oldalán egy-egy kúpos 13 illetőleg 14 válla van, amelyeken kúpos 15 illetőleg 16 hüvelyek csonkakúp alakú 17 illetőleg 18 furataikkal egymástól függetlenül központosulnak és szinkronozáskor egymásra hatva súrlódást biztosítanak. A kúpos 15 illetőleg 16 hüvelyek kerülete mentén egyenletesen elosztva három vagy több edzett 19 reteszelő bütyök van elrendezve, amelyek mindegyike tengelyirányban kiálló 20 megfekvési felülettel van ellátva. Ezek állandóan a 6 kapcsolóhüvely tartón kialakított 21 hornyokba nyúlnak és amikor a 15 illetőleg 16 kúpos hüvelyek reteszelő helyzetbe mozdulnak el, elfordulásukat csak meghatározott mértékben teszik lehetővé, amikoris azután a 20 megfekvési felületek a 21 hornyokban kialakított 22 felületeken fekszenek fel és a 15 illetőleg 16 kúpos hüvelyek elfordulását korlátozzák. Az így elért reteszelési helyzet körzetében a 19 reteszelő bütykön kialakított 23 reteszelő felület a 8 kapcsolóhüvely 24 toldatainak 25 reteszelő felületeivel dolgozik együtt és a 8 kapcsolóhüvely további elmozdulását kapcsoló irányban megakadályozza, mielőtt a 8 kapcsolóhüvely és a 2 illetőleg 3 fogaskerékkel helytállóan összekötött kúpos 4 illetőleg 5 szinkrontárcsák szinkronjárása bekövetkezik. Amikor a 8 kapcsolóhüvely és a kapcsolandó 2 illetőleg 3 fogaskerék szinkron jár, a 8 kapcsolóhüvely a reteszelő 23 felület mentén a reteszelő helyzetből a középhelyzetbe fordul vissza, aminek következtében a 8 kapcsolóhüvely 10 kapcsoló fogazá Sä cl kúpos 4 illetőleg 5 szink-15 20' 25 30 35 40 45 50 55 GO 2