169533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képlékenyalakításhoz, főleg rudak és huzalok darabolásához 169536 Berendezés csavarrugógyűrűknek különösen ajaktömítőgyűrűk rugóhornyába történő behelyezésére
3 169533 4 A találmány szerinti eljárás foganatosításához szükséges berendezésnél az alakító vagy daraboló mozgás irányára merőlegesen kettő vagy több vágórendszer van elhelyezve, melyek tartalmazzák a szokványos álló vágólapot és mozgó vágólapot, s a 5 kettő" vagy^ több alakítandó vagy darabolandó munkadarab elhelyezésére szolgáló fészket. A műveletelemek időbeli eltolásának és az erőszükséglet folytonosságának biztosítása érdekében a mozgó vágólap és a nyomóelem közötti érintkező 10 felületet az alakító mozgás irányában lépcsőzve helyezzük el. Ezáltal biztosítjuk, hogy az egyes vágóegységek a berendezés nyomóelemének egyenes vonalú vagy forgó mozgása közben megfelelő időközökben, egymás után lépnek működésbe és 15 egyenletes időbeli elosztással veszik igénybe a gép teljesítményét. Amennyiben a berendezés löketét mindkét irányban ki akarjuk használni, a nyomóelem és a mozgó vágólapok érintkező felületét az előremenet 20 és a visszamenet irányában mindkét oldalon lépcsőzetesen helyezzük el és biztosítjuk a munkadarabok elhelyezésére szolgáló fészkeket a mozgó és álló vágólap mindkét végén. A találmányt részletesen rajzok kapcsán rudak 25 darabolásának esetére ismertetjük, melyeken az 1. ábra olyan találmány szerinti berendezést mutat felső holtponti helyzetben, mely mindkét löket kihasználására alkalmas, 30 a 2. ábra szerinti berendezést alsó holtponti helyzetben mutatja be, a 3. ábra a találmány szerinti berendezés csupán egyik löket irányában kihasználható változatát mutatja, 35 a 4. ábrán a nyomóelem forgó mozgása mellett működő berendezés vázlata látható, a találmány szerinti elrendezésben. Az 1. és 2. ábrán látható rendszer részei: 1 40 szerszám felfogó állvány 2 mozgó rész zárt kerete, 3 mozgó vágólap, 4 álló vágólap és szerszámtömb. A vágólapokban felső nyíróüreg-sor és alsó nyíróüreg-sor van kiképezve. Az 1. ábrán a berendezés kiinduló helyzetben 45 van. A példakénti kivitelben a 2 mozgó zárt keret felső helyzetben van, hasonlóképpen a 3 mozgó vágólapok is. Ebben a helyzetben a darabolandó rudakat felső nyíróüregekbe lehet bejuttatni a mozgó és az álló vágólapok felső üregei esnek 50 egybe. A rudak vágóüregebe juttatását követően a gép meghajtása, amelyet az ábrán nem tüntettünk fel és amely lehet például mechanikus, hidraulikus vagy pneumatikus, megindítja a mozgó zárt keret mozgását lefelé. Indulása után a 2 keret először az 55 ábra jobb oldali szélső szerszámának 3 mozgó vágólapját fogja nyírásra kényszeríteni. Egy példaképpeni esetben az 0 20 mm-es acélrudak nyíródarabolása kb. 20 Mp nyíróerőt vesz igénybe, és a nyírás 5 mm-es löketúton végbemegy. Ezért a 60 berendezés meghajtása 20 Mp erőt ad át a zárt keretnek és a mozgó vágólapok felső nyomó felületei között jobbról balra haladva 5 mm-es lépcsőzés (magasság különbség) van. Ha például 12 szál rúdanyagot akarunk darabolni egy ciklusban, 65 úgy 6 szerszámot kell egymás mellé helyezni, és a mozgó zárt keret lökethosszának 30 mm-nek kell összesen lennie. A berendezés ugyanis le- és feljáratban egyaránt darabol. Amikor a mozgó zárt keret eléri az alsó helyzetét (lásd a 2. ábrát), a mozgó vágólapok a kialakítás folytán ugyanolyan rendszerben helyezkednek el (orgonasípokhoz hasonlóan), mint a kiinduló helyzetben. Ebben a pozícióban a darabolandó rudakat az álló- és mozgóvágólapok alsó nyíróüregeibe lehet bejuttatni. A löket felfelé az előbbihez hasonlóan megy végbe. Átlagos korszerűségű és egyszerű sajtoló berendezéssel - mechanikus, hidraulikus vagy pneumatikus meghajtással - biztosítható 30 mm-es lökethossz, 20 Mp állandó sajtolóerővel, percenként 100 kettős lökettel. A példaképpen bemutatott daraboló rendszer tehát 0 20 mm-es acélrudakból percenként 1200 db-ot képes levágni 20 Mp sajtolóerővel és olyan mozgási sebességekkel, amely mellett a szokásos daraboló berendezések csak 100 db-ot képesek vágni percenként. Ez rendkívül megkönnyíti a rudak előtolását is, lehetővé téve a kereskedelmi forgalomban levő rúdelőtoló rendszerek használatát, mivel egy-egy rudat csak százszor kell percenként előtolni a példa szerinti kivitel esetében. A leírtaknál lényegesen nagyobb teljesítmény is elérhető a szerszám-pozíciók számának növelésével és a sajtoló erőt kifejtő rendszer löketszámának növelésével. A daraboló rendszer egy másik lehetséges kialakítását a 3. ábrán mutatjuk be. Az 1, 3, és 4 elemek azonosak az 1. és 2. ábra szerintivel. Az 1. ábrán szereplő 2 zárt keretet az 5 nyomólap és a 6 feladó elemek helyettesítik. A 3. ábrán ismertetett rendszer a kettős löketből csak egyet használ fel darabolásra, a visszajárat - üresjárat. A rendszer működése egyéb vonatkozásokban megegyezik az 1. és 2. ábra szerintivel. Lehetséges a rendszert úgy is kialakítani, hogy a nyomáskiegyenlítést a nyomóelemek (1. ábrán 2 keret, a 3. ábrán 5 nyomólap) lépcsőzetes kiképzésével végezzük, vagy pedig mind a nyomóelemeket, mind pedig a mozgó vágólapokat lépcsőzzük, oly módon, hogy azok érintkező felületei legyenek lépcsőzve, s biztosítsuk az egyes darabolási műveletek időbeli eltolását. A forgó mozgást végző nyomórendszerrel működő változatot a 4. ábrán mutatjuk be. Az 1., 3 és 4 elemek megnevezése és szerepe azonos az 1., 2. és 3. ábrák szerintivel, a 6 elem megnevezése és szerepe azonos a 3. ábra szerintivel. A nyomóerőt daraboláskor a forgó mozgást végző, az ábra szerinti kivitelben egymáshoz képest elfordított excentrikus tárcsákkal felszerelt (7) nyomóhenger biztosítja, amely pl. lehet hidraulikus, elektromos vagy pneumetikus meghajtású. A darabolás menete a 3. ábrán levő rendszenei azonos. A mozgókések felfelé járata üresjárat, azonban a forgó-hengernek nincs üresjárata, kiegyenlített terhelés -közel állandó forgató-nyomaték - mellett folyamatosan működik. A rendszer előnye az is, hogy az 2