169530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyrészes gyűrűs keréktárcsa vagy keréktárcsadarab előállítására

7 169530 8 zik. Ezeknek a 37 vezetőfelületeknek a mentén eltolhatók a 40 alakítószerszám szegmensek, amelyek a belső felületükön a mindenkori munkadarabokhoz illeszkedő alakítószerszám-felülettel vannak ellátva. A 40 alakítószerszámszegmensek a 39 gyűrűn fekszenek fel, ami a préseléshez több a kerület mentén elosztott 38 hidraulikus emelőagregáton nyugszik. A 39 gyűrű és a 40 szegmensek 7. ábrán ábrázolt alsó határhelyzetében veszik fel az utóbbiak a berendezés függőleges középtengelyéhez képest a legnagyobb sugárirányú távolságot. A 40 szegmenseknek ebben a nyitott koszorújában, amint említettük, történik meg a 31 emelőrudak segítségével a 10 munkadarab felemelése. Ezt követőleg a 38 hidraulikus agregátorok segítségével a 39 gyűrű és egyidejűleg az emelőrudak segítségével a munkadarab tovább emelkedik. E közben a 40 szegmensek a 37 vezetőfelületek mentén felfelé csúsznak és a 10 munkadarabhoz közelednek radiálisán. A 8. ábra az emelésnek azt a helyzetét mutatja, amelyben az alakítószerszám szegmensei éppen rásímulnak a keréktárcsa peremére. Továbbá, amint ezt az 5. és 6. ábra kapcsán megmagyaráztuk, az öntött keréktárcsák radiális túlméretezése a 17 keréktárcsa alapnál kisebb, mint a 18 peremnél, a 8. ábra szerinti helyzetben a keréktárcsa alapja és a kész profil szerint megmunkált 40 szegmens megfelelő része között még egy kis hézag marad fel. A következőkben a 39 gyűrűt és a 40 szegmenseket felpréselik a 9. ábra szerinti helyzetig, miközben a szegmensek koszorúja teljesen bezáródik és a keréktárcsa a plasztikus hidegformálás következtében a végleges méretre préselődik, illetve kalibrálódik. Miután a keréktárcsa ily módon elnyerte a végleges profilját, a 38 emelőagregát teher-mentesítésével a 39 gyűrű a 40 szegmensekkel a 7. ábra szerinti helyzetbe ereszkedik le, miközben á szegmensgyűrű kinyílik, egyidejűleg a formált munkadarab a 31 emelőrudak segítségével visszaereszkedik a 30 sínekre. A munkált munkadarab ezután eltávozik a berendezésből, mialatt a következő munkadarab következik megmunkálásra. Egy további megvalósítási példát, amely egy hosszában osztott meredek vállú gyűrűs keréktárcsára vonatkozik, az alábbiakban a 10. és 11. ábra alapján írunk le. A 11. ábra szerint az 50 zárt gyűrűs keréktárcsadarabot, amely az 52 tölcsértárcsával és a kónuszos felületű körbefutó 53 támasztógyűrűvel rendelkezik, az abroncs szerelése során például- összecsavarozzák a második 51 gyűrű alakú tölcsértárcsával. Az ily módon összeillesztett keréktárcsa a szereléshez az 55 csatlakozódarabokkal az 54 kerékagyra illeszkedik (all. ábrán pontvonallal jelölve). A 10. ábra az 50 keréktárcsadarab megfelelő öntőformájának (elhasználódó homokforma) vertikális metszetét mutatja. A forma a 41 alsó részből és a 42 felső részből tevődik össze, amelyek a 44 választófelületen fekszenek egymáson és a 48 mintaüreget zárják közre. A 48 mintaüreg ismét a 47 tápvezetékkel, a 46 öntőrendszerrel és a 45 öntőnyílással áll összeköttetésben. Ellentétben a 3—6. ábra kapcsán fent régebben leírt osztatlan keréktárcsadarabot gyűrűmag nélkül lehet formázni. A 10. ábra szerinti öntőforma 44 választófelületét azonban ugyancsak úgy választják meg, hogy az 50 keréktárcsadarabnak az abroncs felé forduló 49 külső felülete osztatlan gyűrűfelületként legyen megformálva. A 11. ábra az öntvény profilja ismét szaggatott vonallal és az 50 keréktárcsadarab végleges profilja kihúzva van feltüntetve. Ebből kitűnik, hogy a keréktárcsa keresztmetszetének egy része (a 11. ábra jobbra), ami az 52 tölcséres tárcsarészt öleli körül, radiális túlméretezéssel van megformálva. Ennek a túlméretezésnek a mértékére (a rádiuszkülönbség R1-R2) vonatkoztatólag az alkalmazott húzással alakítható öntvény tekintetében ugyanazok a meggondolások érvényesek, mint amelyeket az előző példában tettünk. Formázástechnikai okokból célszerű lehet, hogy a másik 56 keresztmetszeti szakasz (a 11. ábrán baloldalon) radiális alulméretezessél van kialakítva. A keréktárcsa keresztmetszetének radiális túlméretezéssel kialakított szakaszát a 7-8. ábráknak megfelelő berendezéssel sugárirányú zömítés segítségével formálják hidegen plasztikusan és kalibrálják. Az alulméretezessél öntött 56 keresztmetszeti szakaszt - ami a jelen példa esetében az abroncs felfekvése szempontjából nem bír jelentőséggel - a végleges méretre az előbbivel szemben tágítani kell. Ez az egyébként ismert, közelebbről nem ábrázolt feszítőberendezéssel történhet például ugyan abban a munkafolyamatban, amelyikben a radiális zömítés zajlik le (gyártó például: Gnotnes Machine Work, Inc., Chicago, 111). E mellett célszerű lehet, bizonyos keréktárcsa kivitelek esetében, az egész keréktárcsát radiális alulméretezessél önteni és a végleges méretre tágítani, amihez az előzőleg említett speciális berendezés ugyancsak alkalmas. A 3-tól 6-ig terjedő ábrák szerinti egyrészes gyűrűs keréktárcsával kapcsolatos példákhoz adott magyarázat és a húzással alakítható öntvény anyagra vonatkozó példaadatok megfelelő módon érvényesek az 50 gyűrűs keréktárcsadarabra is és ezért ezeket nem szükséges megismételni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egyrészes gyűrűs keréktárcsa vagy keréktárcsadarab előállítására vas—szén—öntvényből keréktányérral, támasztóperemmel vagy támasztógyűrűvel levegőabroncsos járművekhez, különösen tömlőnélküli abroncsokhoz, azzal jellemezve, hogy egy öntőformában a keréktárcsát, illetve keréktárcsadarabot a keréktárcsa keresztmetszetének legalább egy szakaszán radiális túlméretezéssel és/vagy alulméretezessél, ennek az abroncs felé eső külső felületét pedig osztatlan gyűrűfelületként formáljuk meg, továbbá, hogy a formaüregét húzással alakítható vasszén olvadékkal öntjük ki és végül, hogy a keréktárcsa illetve a keréktárcsadarab megmerevedett öntvénydarabját radiális képlékeny hidegalakítással kalibráljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az öntőformában az abroncs felé eső külső felületet egyrészes, zárt gyűrűmag segítségével alakítjuk ki. 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A