169530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyrészes gyűrűs keréktárcsa vagy keréktárcsadarab előállítására
SZABADALMI 169530 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS j#MI% Nemzetközi osztályozás: m^M Bejelentés napja: 1974. X. 15. (FI-577) B22D 15/00 ^P Svájci elsőbbsége: 1973.X. 16.(14612/73). ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. Feltaláló: Kopp Hans, mérnök, Schaffhausen, Svájc Tulajdonos: Geotg Fischer Aktiengesellschaft, Schaffhausen, Svájc Eljárás egyrészes gyűrűs keréktárcsa vagy keréktárcsadarab előállítására. 1 A találmány egyrészes gyűrűs keréktárcsa vagy keréktárcsadarab előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik vas- szén- öntvényből keréktányérral, támasztóperemmel vagy támasztógyűrűvel levegőabroncsos járműkerekekhez, különösen tömlő nélküli 5 abroncsokhoz. A levegőabroncsos személy és tehergépkocsik keréktárcsáit jelenleg többnyire acéllemezből készítik. Megfelelő méretű hengerelt lemezcsíkot gyűrűvé hajlítanak és a végeit összehegesztik. A hegesztési 10 varrat leköszörülése után a keréktárcsaprofilt több lépésben fokozatosan meghajlítják; miközben a munkadarab sugárirányban (tágítás vagy zömítés) és tengelyirányban több préselési folyamat során felveszi a végleges alakját. A keréktárcsát ezután, a 15 szokásos módon hegesztéssel egy keréktányér segítségével az úgynevezett tárcsához rögzítik vagy a szerelés céljából egy öntött tartótesten (kerékagy) támasztógyűrűvel látják el. Az előzőekben erősen egyszerűsítve leírt gyártási 20 eljárás nagyszámú egyedi műveletből tevődik össze. Ennek megfelelően specializált és komplikált gyártóberendezések szükségesek, amelyek nagy beruházást, költséges fenntartást és állandó ellenőrzést . igényelnek. A hengerekkel és görgőkkel történő 25 alakítás a keréktárcsa részére relatíve kis játékot enged meg és nehéz az átmérőre, a körkörösségre, stb.-re vonatkozó tűrések betartása. A hegesztési műveletek helytszerkezetváltozáshoz és az anyag gyengüléséhez vezetnek, miközben belső feszültségek 30 keletkeznek és a munkadarab eltorzul. Végezetül a fémlemezekből levő keréktárcsák relatíve jobban hajlamosak a korrózióra. Olyan javaslatok is ismertek, amelyek szerint a keréktárcsát a keréktányérral, illetve a támasztó gyűrűvel együtt öntik, hogy az olvasztásból adódó formázás előnyeit közvetlenül ki lehessen használni, azonban ehhez könnyűfémet öntöttvasat vagy acélt használnak. Az ilyenfajata ismert javaslatok esetében szükséges, tekintettel a felületi minőségre, hogy a nyers öntvény kiugró öntési sorjait és tömegegyenetlenségeit a keréktárcsa külső felületén leesztergálják az abroncs kifogástalan felfekvésének érdekében. A keréktárcsának ez a pontos és igényes forgácsoló megmunkálása tetemes ráfordítást igényel és a keréktárcsán megfelelő megmunkálási ráhagyást tételez fel. Mindenek előtt az hátrányos, hogy az öntött daraboknál gyakran jelentkező ovális forma vagy excentricitás következtében a leesztergálásnál az anyagot egyenetlenül viszik le, úgy, hogy a keréktárcsa kerülete egyenlőtlen falvastagságúvá válik. Ennek az eredménye jelentős kiegyensúlyozatlanság valamint különböző mértékű behajlás a terhelés alatt. Az említett körülmények mindaddig erősen korlátozták a keréktárcsák előállításánál az öntés szélesebb körű alkalmazását. A jelen találmánynak az a feladata, hogy ezeket a nehézségeket megszüntesse és hosszában osztott gyűrűs keréktárcsákhoz a jóminőségű öntött keréki jr r\p'>/\
