169516. lajstromszámú szabadalom • Combustor a légszennyeződés lecsökkentésére
5 169516 6 gázelosztó kamra, amelynek keresztmetszete célszerűen fokozatosan csökken, mivel szűkülő határoló falában körös-körül gázfúvókák helyezkednek el és torkollanak a 47 égési térbe, amely még a combustoron belül helyezkedik el. Ez a 47 égési tér a 5 gázelosztó kamra 41 szűkülő falazata és a 40b köpeny bélésfalazata között helyezkedik el, a gázelosztó kamra végénél szűkítéssel megy át az axiális irányú kivezető csonkba. f A 47 égési térbe a szekunder levegő a 39 terelő 10 henger külső részén érkezik és jut a 45 nyílásokon át a 39 és 40a köpenyek közti gyűrűs vezető térbe, majd a 46 perdítő lapátokon át a 47 égési térbe. A primer levegő a 28 csonkon át, az abba épített 29 pillangószelepen, valamint a 37 füstgázinjektoron 15 át jut a 31 primer levegő házba s innen az 50a gázosítóba ill. gázbontóba. A „meleg gáz" CO-ban és H2 -ben dús, a 43 fúvókákon át kis gázmennyiségek keveredhetnek 20 viszonylag nagymennyiségű égési és hígító levegővel, méghozzá közel 90°-os ütközéssel, így annak hőmérséklete nem tud az előírt hőfok fölé növekedni, még átmenetileg sem. A sok kis láng rövid úton ég el és az előírt hőmérséklet túllépés nélkül áll elő, alulról 25 felfelé történő emelkedéssel. Az összes levegő a 23 irányból érkezik a 24 csonkon és a 25 pillangószelepen át és egyenletesen oszlik el a 26 gyűrűszerű térben, majd így áramlik a 30 már leírt úton tovább, részben mint primer levegő, részben mint szekunder levegő, a 25 és 29 pillangószelepekkel beállítható arányban és mennyiségben. A Fi.3.-Fig.5. olyan combustort ábrázol, amelynél 35 a füstgáz a combustort tengelyéhez képest oldalirányban hagyja el. Az 57 keverő ernyővel ellátott 51 lándzsa a 63 szűkülő, majd 61 bővülő profillal bíró 60 olajgázosítóba ül. gázbontóba nyúlik, amelynek 62 tűzálló 40 falazata közvetlenül folytatódik a 64 falazattal, amely már a szűkülő keresztmetszetű gázelosztó kamrához tartozik. Ennek egyik oldalfalában helyezkednek el a 66 gázfúvókák, amelyek a 76 égési térbe torkollanak. Ennek egyik oldalát képezi a combustor azon 45 oldalfala, amelyben a gázfúvókák helyezkednek el, a szemközti fala pedig egy szintén tűzálló anyaggal borított 74 lap, amely a 75 tengely körül kívülről elfordítható. Az égési és hígítólevegő a 67 irányból érkezik a 68 50 csonkon és a 69 pillangószelepen át, majd a 70 köpeny és a combustor 64 falazati köpenye között áramlik a 76 égési tér felé, amelynek keresztmetszetét a terheléstől függően, de mindig jó keveredés biztosítása mellett be lehet szabályozni. 55 A hígító füstgáz az 55 irányból érkezik az 56 pillangószelepen át az 58 primeí levegő házba s az 59 lukacsos hengeren elosztva lép be annak belső részébe, majd a combustorba. 60 Az égési térben (76) itt is közel 90°-al ütköznek a kis gázlángok az égési szekunder levegővel + hígító füstgázzal. Itt sem lehet az előírt füstgázhőmérsékletet még átmenetileg sem túllépni. A 80 irányban távozik a füstgáz minimális légszennyeződéssel. 65 A szekunder levegőhöz hígító közegként vagy tiszta levegőt használhatunk, vagy pedig recirkuláltatott füstgázt, ami a Fig.5-n a 67 irányból érkezik a comhustorhoz. A Fig.6. és Fig.7. olyan combustort tüntet fel, mint az előbbi, azzal a különbséggel, hogy szekunder levegőként a tüzelőberendezésben pl. részben lehűlt füstgáz légfeleslegét használjuk fel s ezzel a füstgázt ismételten fel tudjuk melegíteni anélkül, hogy ehhez* nagyhőmérsékletű keverő füstgázt kellene felhasználni. (Ez ártana a tüzelőberendezésnek és mérgező NOx -et termelne.) A 81 combustorba a 82 primer levegő házon át a 83 irányból jut a tüzelőanyag olaj- vagy gázlándzsán át. A primer levegő pedig az előzetesen bekevert hígító füstgázzal együtt a 84 irányból érkezik és a 85 pillangószelepen és a 86 csövön át jut a combustorba. A „meleg gáz" a 87 gázfúvókákon át jut a 88 égési térbe, amelynek keresztmetszetét a rajzból látható módon változtatni lehet a 89 lap közelítésével ül. távolításával a gázfúvókák fala felé. A 90 válaszfal és 91 fal között érintkezik a részben lehűlt „légfelesleges füstgáz", amit fel kell melegíteni és a 92 irányban érkezik a 88 keverő térbe, innen pedig a 89 lap másik végén, a 93 irányban távozik a 90 válaszfal és 94 fal között, visszafelé. A combustornak az a fala, amelyben a 87 gázfúvókák vannak, képezi a leárnyékolt fordító füstcsatorna szakasz egyik oldalát. A leírásból kitűnik, hogy a találmány szerinti combustorok megvalósítják azokat a műszaki körülményeket, amelyek között minimális a légszennyeződés, mert - a tüzelőanyagot első lépésben 0,25-0,4-nyi égési levegővel, mint primer levegővel elgázosítjuk, ül. ha az gáz, megbontjuk, miközben az így előálló gáz hőfoka 800-1300 C° közt füstgázhígítással és a primer levegő beszabályozásával a kívánt értékre beállítható, - nem közvetlenül a szénhidrogént (olajat vagy gázt) égetjük el, hanem a CO-ban és H2 -ben dús „meleg gázt", - a „meleg gázt úgy keverjük a szekunder levegőhöz + hígító közeghez, hogy átmeneti túllépés nélkül, 1400 C° alatt lehet a teljes elégést és a hígítást elvégezni. Szabadalmi igénypontok: 1. Combustor 300-1400 C° közt előírt hőmérsékletű füstgáz-levegő keverék előállítására, azzal jellemezve, hogy keverőernyővel (22) ellátott olajvagy gázlándzsái (21) tűzálló béléssel ellátott olyan olajgázpsító ül. gázbontó kamrába (50a) torkollanak, amelynek profüja célszerűen az ernyő (22) körül szűkülő, majd bővülő keresztmetszetű és hogy ehhez közvetlenül kapcsolódik egy szintén tűzálló béléssel ellátott gázelosztó kamra (50b), amelynek oldalfalában gázfúvókák (43) vannak beépítve s amelyek a combustornak a gázelosztó kamrája körüli, vagy melletti tűzálló béléssel ellátott égési terébe (47) torkollanak. 2. Az 1. igénypont szerinti combustor kiviteli alakja; azzal jellemezve, hogy a combustor égési tere (47) a gázelosztó kamrát (50b) gyűrűszerűén veszi 3
