169515. lajstromszámú szabadalom • Tüzelési eljárás és szerkezet combustorokkal kialakított gőzkazánokhoz

5 169515 6 kunder levegővel, majd a 21 irányban a tűztérbe a 22 nyíláson át bevezetett tercier levegővel keveredve, elnyújtottan ég el. A láng hosszát a szekunder és tercier levegő beszabályozásával a konvektív fűtőfelületek előtt, az 1 tűztér felső vége előttire szabályozzuk be. A légfelesleg a helyi adottságoktól függően 1,3-1,7 közt állítható be, amire szükség is van a következő 23 combustorban előállított „meleg gáz" elégetéséhez. A 3. ábrán látható a 23 combustor és a 24 „meleg gáz"-t elosztó csatorna. A 25 injektorban keverjük célszerűen össze a 26 irányból érkező primer levegőt, és a 27 irányból érkező hígító füstgázt. A primer levegő a teljes égési levegő mennyiségnek kb. 20-40%-aí a hígító füstgáz Nms

/h-ban kifejezve kb. ugyanannyi, mint a primer levegő. A 24 gázelosztó csatorna oldalfalában a 28 gázbefúvó nyílások vannak kiképezve, hogy ezen sok kis átmérőjű nyíláson kijutó kis gázmennyiségek előnyösen közel 90°-ban ütközzenek és keveredjenek a 29 terelőfal, ill. annak 30 állítható keramikus lapja által idevezetett légfelesleggel bíró füstgázzal. Sok kis rövid láng mellett történik az elégés, aminek eredményeképpen a légfelesleg lecsökken, ill. elfogy és a füstgáz hőmérséklete rövid úton pl. 700C°-ról 1000-1100 C°-ra .emelkedik. A füstgáz ismételt felmelegítése a 31 túlhevítő után, de a 32 konvektív fűtőfelületek előtt történik a jelen ábra szerinti példánál. A 33 és 34 utóhűtő pl. vízmelegítő Eco és légelőmelegítő Luvó hűtik le a távozó füstgázt az előírt hőmérsékletre. A füstgáz a kémény felé a 35 irányban távozik. Megjegyzendő, hogy az elpárologtató konvektív fűtőfelületeken belül a telített gőz nyomásának megfelelő hőmérséklet uralkodik, amelyhez képest lényeges, hogy a füstgázhőmérséklet ismételten megnövelésre kerüljön. Az intenzifikálás folytán a besugárzott és elpárologtató fütőfelületeken kapott nagyobb fajlagos gőztermelésnek megfelelően az utóhűtőket is ennek megfelelően kell méretezni. A 4. ábrán látható keresztdobos kazán is a fent leírt tüzelési eljárás szerint kerül kialakításra. A 1 tűzteret a 2 hűtőcsövek övezik. A 7 combustorokkal vezetjük be a „meleg gáz"-t az 1 tűztérbe. A szekunder levegőt ugyanide az 5 nyílásokon át a 6 irányban szabályozható mennyiségben vezetjük be. A 29 terelőfal előtt, ill. annak 30 állítható fala előtti térben égetjük el a légfelesleggel bíró füstgázban rövid lánggal a 31 túlhevítő után a „meleg gáz"-t, amelyet a 23 combustorban állítunk elő. A 29 terelőfal 30 része kívülről állítható a 24 csatornához képest. Ezáltal az átáramló füstgáz keresztmetszete szűkíthető vagy növelhető, ami azt biztosítja, hogy széles teljsítményhatárok között lehet változatlanul jó keveredést beszabályozni kb. azonos füstgázsebesség mellett a 30 fal és a 24 kamra fala közötti térben. Az 5. ábrán látható kazán homlokfalán olyan combustor látható, amely a szekunder levegő egyrészét is bevezeti az 1 tűztérbe a „meleg gáz" körül. A 6. ábrán külön látható az előbbi ábra combustora. A 40 csonkba a 41 irányból érkezik a primer levegő a 42 égőházba. A 43 szűrőhengeren át jut a primer levegő a 44 lándzsa köré, és a 45 5 lángstabilizátor ernyő körül jut a 46 gázosító térbe a 47 torlófalon át. A "48 csonkon át jut *a szekunder levegő egy része a 49 irányból az 50 szekunder levegő házba, ahol az 57 gázosító henger is elhelyezést nyer. Az 10 52 égőkőben keveredik részben a szekunder levegő és a „meleg gáz", a keveredés az 1 tűztérben lassabban folytatódik. Az 53 gyújtószerkezet és 54 UV lángőr a villamos automatikus biztonsági berendezéshez tartoz!5 nak. Az 55 csövön pl. olaj, az 56 csövön pl. porlasztó gőz érkezik. A lándzsán azonban gázt is lehet olaj helyett a combustorban adagolni lándzsacsere mellett. A szekunder levegő további része az 5 nyílá-20 sokon át a 6 irányban áramlik felfelé az 1 tűztérben, és keveredik a „meleg gáz"-zal elnyújtott égés mellett. A 24 „meleg gáz"-t elosztó csatornából a 28 sok kis átmérőjű nyíláson át kiáramló gáz a 30 25 állítható fal előtti térben keveredik a légfelesleggel bíró füstgázzal, és ég el abban sok kis rövid lánggal. Ennek folytán a 31 túlhevítő után ismét felmelegszik a légfelesleges füstgáz a pl. 700 C°-ra történt lehűlésről pl. 1000-1100 C°-ra. 30 A 7. és 8. ábrán látható egy un. nagy vízterű, ipari gőzt előállító intenzifikált gőzkazán hosszmetszete és elölnézete. A 60 tűztérbe a 6. ábrán is látható 36 combus-35 toron át jut a lágy, sugárzó láng, azaz a „meleg gáz". A 31 túlhevítő után a 61 füstcsöveken át jut a légfelesleggel bíró füstgáz a 29 terelőfal 30 állítható fala és a 24 gázelosztó csatorna fix fala közé, ahol a sok kis 28 gázfúvókán át bevezetett 40 meleg gáz kb. 90°-os ütközéssel rövid lánggal ég el. A 62 terelőfal visszavezeti a már kis légfelesleget tartalmazó és kb. 1000-1100 C°-ra felmelegített füstgázt a 63 füstcsövekbe, amelyekből kilépve a 64 gyűjtőtérből a 65 irányban jut a 45 kéménybe. A 9. és 10. ábrákon egy másik intenzifikált kazán függélyes hosszmetszete és keresztmetszete. A homlokfalon több olyan 36 combustor helyezkedik el, amelyet külön a 6. ábra ábrázol. 50 Az 1 tűztérbe a szekunder levegő egy része a 36 combustoron át jut, másik része a 6 irányban alulról az 5 nyílásokon át, szabályozott mennyiségben. A 70 csonkon át és a 71 szabályozó szerven át lehet a szekunder levegő ezen részének 55 mennyiségét is beszabályozni. A 10. ábrán látható a konvektív fűtőfelületek intenzifikálásának megoldása. Ezt a 24 gázelosztó csatorna 28 fúvókáin át kilépő „meleg gáz" elégetése biztosítja a légfelesleggel bíró füstgázzal a 24 60 terelőfal 30 kívülről állítható lapja előtt. A leírt találmány segítségével mód nyílik az eddig kellően fel nem ismert sokirányú hátrány kiküszöbölésére, amit a blokkégős tüzelési eljárásra kialakult kazánszérkezeteknél tapasztaltak. 65 Lehetővé válik 3