169513. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtorony

7 169513 8 ebben a tartományban elhelyezhetők legyenek a szükséges hűtőelemek. A meleg-levegő elvezetés az ilyen típusú hűtő­tornyoknál is kedvezően befolyásolható, és pedig a hűtőtoronypalást kilépési pereme felett elhelyezett keverőgyűrűk útján. A találmány szerinti építésmód például bányakár, vagy földrengésveszélyes terüle­ten létesítendő hűtőtorony esetén igen előnyös. Nagy elaszticitása következtében a találmány szerinti építésmóddal épített hűtőtorony lényegesen nagyobb dinamikus igénybevételeknek tehető ki, mint a hagyományos tömör építésmódú hűtőtor­nyok. Rajzainkon a találmány szerinti hűtőtorony három példaképpeni kiviteli alakját mutatjuk be, éspedig: -az 1. ábra az egyik hűtőtorony hosszmetszete, - a 2. ábrán az l.ábra II—II vonal menti metszetét mutatjuk be, - a 3. ábra a második, példaképpeni hűtő­toronykivitel oldalnézetét tünteti fel, - a 4. ábrán nagyított léptékben mutatjuk a 3. ábra szerinti hűtőtorony rácsszerkezetének egy részletét, - az 5. ábra a harmadik kiviteli példáját mutatja be a találmány szerinti hűtőtoronynak, ugyancsak oldalnézetben, - 6. ábra kinagyított részletet látunk az 5. ábra szerinti hűtőtorony rácsszerkezetéből. Az első kiviteli példaként bemutatott hűtő­toronynak 1 középtámasza, középtartója van amelyre egy 2 abroncsgyűrű van felfüggesztve, a ferdén elhelyezkedő 3 tartókötelek útján. Erre a 2 abroncsgyűrűre egyenes vonalak mentén elrendezett 4 feszítőkötelekből kialakított rácsszerkezet van kihorgonyozva, melyeknek alsó végei egy további 5 abroncsgyűrűre vannak erősítve. A 4 feszítőkötelek együttesen egy hiperboloid-alakú testet képeznek. Ezen 4 feszítőköteleket a hűtőtorony alapjáig átmenőén is vezethetjük. A bemutatott példa esetében a 4 feszítőköte­lekből kialakított rácsszerkezet kihorgonyzása a 6 tartókötelek útján történik, melyek egyenes vonal­ban vannak kifeszítve az alsó 5 abroncsgyűrű, valamint egyes 7 alapok között. A kiviteli példánál az említett 7 alapok egy négyzet mentén vannak elrendezve. A — nem ábrázolt - hűtőelemekkel felszerelendő felület ily módon négyzetes, míg a hűtőtorony keresztmetszete köralakú. A felső 2 abroncsgyűrű, valamint az alsó 5 abroncsgyűrű között a 4 feszítőkötelekből kialakí­tott rácsszerkezetet tetszőleges anyagból készített 8 hűtőtoronypalást veszi körül. Ennek anyagául mű­anyag- vagy azbesztcementlapokat, műanyaghabot, műanyagfóliát vagy betont használhatunk. A felső 2 abroncsgyűrűt hordozó 3 tartóköte­lekre három 9 terelőgyűrű van függesztve, amelyek az eltávozó levegőt. irányítják és az oldalszelek fellépése esetén az örvényképződést, valamint a lefelé irányuló áramlásokat a hűtőtoronyban meg­akadályozzák. A hűtőtorony stabilitásának növelése céljából a járulékos 10 feszítőköteleket is alkal­mazhatjuk. A 2. ábráról megismerhető, miként megy át a hűtőtoronynak a 8 hűtőtoronypalást tartományá­ban levő körkeresztmetszete a hűtőlevegő belépési nyílásainak tartományában négyzetes kereszt-5 metszetbe. Az 1. ábrán pontvonallal van feltüntetve a 8 hűtőtoronypalást legszűkebb kereszt­metszetében felvitt további 11 abroncsgyűrű, amely a 4 feszítőkötelekből kialakított rácsszerkezet sta­bilizálására szolgál, s adott esetben a 12 tartó­in kötelek révén az 1 középtartóra van felfüggesztve. A 3. és 4., ül. az 5. és 6. ábrán bemutatott további két kiviteli példánál a hűtőtorony minden­kor három kötélnyalábból kialakított rácsszerkezet­tel van ellátva, amelynek kötelei alsó végükkel a 7 15 alaphoz vannak rögzítve. A 3. és 4. ábrán bemutatott kiviteli példánál a rácsszerkezet egy ferdén elhelyezkedő, balra emel­kedő 4a diagonálkötelekből álló kötélnyalábból, egy ugyancsak ferde elhelyezésű, de jobbra emelke-20 dő 4b diagonálkötelekből álló kötélnyalábból, végül egy függőleges síkokban elrendezett 4c meridián­kötelekből álló kötélnyalábból van összeállítva. A 4c meridiánkötelek az ábrán látható kiviteli példa esetében valamennyi 13 kereszteződési pontban, 25 amelyek a 4a és 4b diagonálkötelek között adódnak, ezen 4a és 4b diagonálkötelekkel össze vannak kötve, úgyhogy egy háromszögalakú lyu­kakkal bíró háló adódik, amint ezt főleg a 4. ábrán lehet jól látni. 30 Az 5. és 6. ábrákon bemutatott harmadik kivi­teli példa esetében is három kötélnyalábból áll a rácsszerkezet, amely kötélnyalábok egymással szin­tén háromszögalakú lyukakkal rendelkező hálót alkotnak. Ennél a kiviteli alaknál a ferdeirányban, 35 bal- és jobbemelkedéssel elrendezett 4a és 4b diagonálkötelek mellett még 4d gyűrűköteleket is alkalmaztunk, amelyek mindegyike egy vízszintes síkban helyezkedik el és ugyancsak össze van kötve a 4a és 4b diagonálkötelekkel minden egyes, ezen 40 4a és 4b diagonálkötelek által alkotott 13 csomó­pontban. (Lásd 6. ábrát). A 4a és 4b diagonálköte­lek mindenkor azonos hosszúságúak és enyhén hajlóan vannak elrendezve, mimellett a 4a diagonál­kötelek a 4b diagonálkötelektől lényegileg csak az 45 emelkedési irány tekintetében térnek el egymástól, azonban az emelkedési szögük nem különbözik. A 4c meridiánkötelek hosszúsága egymás között ugyancsak megegyező, s egy függőleges síkban vannak megfelelően elrendezve. Ezzel szemben a 50 4d gyűrűkötelek hossza azoknak a rácsszerkezeten belüli helyzetétől függően különböző nagyságú, amint ezt az 5. ábrából jól megítélhetjük. A két utóbb leírt kiviteli alak esetében a háromszögalakú lyukakkal bíró rácsszerkezet követ-55 keztében egy rugalmas membránhéj-fajtájú háló adódik, amihez mindenképpen szükséges az, hogy a három kötélnyaláb a 13 kereszteződési pontokban erőzáróan legyen egymással összekötve. Emellett az már jelentéktelen, hogy a háromszögletű lyukakkal 60 bíró rácsszerkezetet alkotó kötélnyalábok között statikai vagy konstrukciós okokból további kötelek is vannak, amelyek egyáltalán, vagy legalábbis nem mindegyik keresztezési ponttal vannak összekötve. Az 5. ábra végülis bemutatja az alsó 4d gyűrű-65 kötélnek 5a zárógyűrűként való felhasználását, A

Next

/
Oldalképek
Tartalom