169513. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtorony

, 169513 3 4 Ezeknek az ismert kötélkonstrukcióknak az a lényeges hátrányuk, hogy a feszítőkötelek a leg­szűkebb keresztmetszet tartományában az elhelyez­kedésüknél fogva olyan erősen hajlítottak, hogy azokat két szakaszban kell feszíteni. A torony felső, kiszélesedő részének tartományában a köte­leket a hűtőtorony felső kilépőpereménél levő küllősgyűrű,' valamint a legszűkebb keresztmet­szetben levő küllősgyűrű között kellet megfeszíteni. A kötelekben ébredő húzóerők a küllős gyűrűkön hajlítónyomatékként jelentkeztek. Annak érdeké­ben, hogy ezen hajlítónyomatékokat normális erők­re alakítsák át, melyeket a küllők képesek felvenni, a küllőket úgy kellett elrendezni, hogy azok egy gondolatbeli kúp palástfelületébe essenek. Nagy­méretű hűtőtorony-egységeknél igen nagy méretek adódtak ezen küllőkre, mivel a palástnak a közép­támasztól való nagy távolsága miatt a küllők önsúlyából, valamint a gyűrű súlyából adódó hajlítónyomaték megfelelően nagy volt. Ezen küllős kialakítás révén a hűtőlevegő áramlása jelentős akadályokba ütközött. Az ebből adódó megnöve­kedett áramlási ellenállást, vagy a ventillátor-telje­sítmény megnövelésével, vagy — természetes huzam­mal működő hűtőtorony esetén - az építési magas­ság növelésével kellett ellensúlyozni. Végezetül a küllők által előidézett áramlási zavarok miatt erős üzemi zaj keletkezett, meglehetősen magas zajnívóval. Az 1 151 521 számú brit szabadalmi leírás centrális középtámasszal, rendelkező hűtőtoronyt ismertet. A hivatkozott szabadalmi leírásban ismer­tetett hűtőtoronynál is a középtámaszon előfeszí­tett kötelekből álló rácsszerkezet van felfüggesztve, mely a hűtőtorony palástjáf tartja. A hűtó'torony­-palást a talajszint fölötti helyből a középtámasz csúcsa alatti helyig nyúlik. Ugyanakkor a rácsszer­kezet függőleges síkban nyúló meridián kötelekből és vízszintes síkban elhelyezkedő gyűrűalakú köte­lekből áll. A meridián-kötelek a középtámasz felső csúcsának közelében levő helytől egészen a talaj­szintig nyúlnak és ott horgonyok segítségével vannak rögzítve. A kötelek görgőkön haladnak keresztül, melyek gyűrűalakú gerendán vannak ágyazva. A gerenda a rajta ágyazott görgőkkel a meridián-kötelek számára terelőhelyet alkot és így ezek a kötelek nem egyenes vonalban helyezked­nek el a középtámasz csúcsa és a horgonyok között. Hátránya a fentiekben ismertetett hűtőtorony­nak, hogy a szél hatására igen könnyen változtatja alakját és így csak igen költséges módon burkol­ható légmentesen. Hátránya továbbá ennek az ismert megoldásnak, hogy belsejében a keletkező természetes huzat nem kielégítő, ami a hűtőtorony­-palást alakjából következik. A palást megközelí­tően egy sátortetőhöz hasonlít, ennek következ­tében hűtéstechnikai szempontból nem kielégítő a természetes huzat biztosítására. Ezen túlmenően a függőleges síkban elhelyezkedő kötelekből és a vízszintes síkban elhelyezkedő kötelekből álló rács­szerkezet előfeszítése igen nehéz, és így a szerelés is komoly problémákkal jár. Az elmondottak következményeként gyakorlatban ennek a hűtő­toronynak az alkalmazására nem is került sor. Valamennyi eddig ismert hűtőtoronynál közös hátrányként jelentkezik, hogy azokat gyakorlatilag csak köralakú alaprajzzal lehet kivitelezni. Az úgynevezett száraz hűtőtornyoknál, amelyeknél a 5 hűtendő, illetve kondenzálandó hűtőközeg elemek­be összefogott bordás csőkötegekben áramlik, külö­nös nehézség adódik a hűtőtorony köralakú alap­rajza miatt az említett elemek elrendezése. Mivel a hűtőelemek egy négyszögben, vagy négyzetben 10 vannak elrendezve, ezen elemek, valamint a hűtő­toronyköpeny között az elrendezés során három­szögalakú felületek maradnak, amelyeket hűtőele­mekkel egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen lehet kitölteni. Ezen felületek szabadon hagyására 15 azonban . nincs lehetőség, mivel ezeket le kell fednünk a hűtőlevegőárammal szemben, ha nem akarjuk, hogy ezen háromszögalakú nyílásokon át a hűtőlevegő jelentős rész kihasználatlanul eltávoz­zon, s ezáltal a hűtőtorony hűtési teljesítménye 20 erősen lecsökkenjen. Kiindulva mármost egy, a bevezetésben leírt fajtájú hűtőtoronyból, a találmány alapját azon feladat megoldása képezi, hogy ismert hűtőtornyok konstrukciós és üzemi hátrányait kiküszöbölve egy 25 konstrukciós szempontból egyszerű, s gazdaságilag különösen kedvező építésmódot hozzunk létre, amely egyszerű és előre meghatározható igény­bevételekkel terhelt szerkezeti elemek alkalmazá­sával lehetővé teszi azt, hogy jól alkalmazható 30 legyen beáramlási keresztmetszet szempontjából a mindenkori adottságokhoz. Ezen feladat találmány szerinti megoldására az jellemző, hogy a középtámasz a hűtőtoronypalást felső, abroncsgyűrű-alkotta széle fölé nyúlik, továb-35 bá hogy ezen abroncsgyűrű ferdén elhelyezkedő tartókötelekkel van a középtámaszra felfüggesztve. A találmány szerinti hűtőtorony az ismert hűtőtornyokhoz képest azzal az előnnyef rendelke­zik, hogy konstrukciós szempontból egyszerűbben 40 és jelentősen kedvezőbb költséggel előállítható, mivel úgy a rácsszerkezet feszítőköteleiben, mint pedig a ferdén elhelyezkedő tartókötelekben csak normálerők adódnak át és ilyeneket vesznek fel, amelyeket azután a középtámasz is problémamen-45 tesen képes felvenni. A hűtőtorony belső terében az említett középtámaszon túlmenően nincsenek zavaró, s a légáramlást kedvezőtlenül befolyásoló építmények, aminek következtében jelentősen ala­csonyabb üzemelési költségek, valamint kisebb 50 üzemi zajszint adódik. Végezetül a találmány szerinti hűtőtoronynál lehetséges az, hogy a hűtő­toronypalást a földfelszín felett tetszés szerinti magasságban kezdődjön, úgyhogy a belépési ke­resztmetszetet — függetlenül attól, hogy milyen a 55 hűtőtoronykonstrukció — a kívánt hűtőteljesít­ménynek megfelelően lehet meghatározni. Annak érdekében, hogy létrehozzunk egy alak­tartó rácsszerkezetet forgásszimmetrikus kötél­nyaláb-elrendezés mellett, amely képes a fellépő 60 terhelést, különösen a szélnyomást jelentős alak­változás nélkül felvenni, a találmány egy további jellemzője értelmében azt vettük tervbe, hogy a rácsszerkezetet két ferdén elhelyezett, bal- ül. jobbemelkedésű átlós kötélnyalábból, valamint egy 65 további kötélnyalábból alakítjuk ki, melynek köte­o

Next

/
Oldalképek
Tartalom