169513. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtorony
, 169513 3 4 Ezeknek az ismert kötélkonstrukcióknak az a lényeges hátrányuk, hogy a feszítőkötelek a legszűkebb keresztmetszet tartományában az elhelyezkedésüknél fogva olyan erősen hajlítottak, hogy azokat két szakaszban kell feszíteni. A torony felső, kiszélesedő részének tartományában a köteleket a hűtőtorony felső kilépőpereménél levő küllősgyűrű,' valamint a legszűkebb keresztmetszetben levő küllősgyűrű között kellet megfeszíteni. A kötelekben ébredő húzóerők a küllős gyűrűkön hajlítónyomatékként jelentkeztek. Annak érdekében, hogy ezen hajlítónyomatékokat normális erőkre alakítsák át, melyeket a küllők képesek felvenni, a küllőket úgy kellett elrendezni, hogy azok egy gondolatbeli kúp palástfelületébe essenek. Nagyméretű hűtőtorony-egységeknél igen nagy méretek adódtak ezen küllőkre, mivel a palástnak a középtámasztól való nagy távolsága miatt a küllők önsúlyából, valamint a gyűrű súlyából adódó hajlítónyomaték megfelelően nagy volt. Ezen küllős kialakítás révén a hűtőlevegő áramlása jelentős akadályokba ütközött. Az ebből adódó megnövekedett áramlási ellenállást, vagy a ventillátor-teljesítmény megnövelésével, vagy — természetes huzammal működő hűtőtorony esetén - az építési magasság növelésével kellett ellensúlyozni. Végezetül a küllők által előidézett áramlási zavarok miatt erős üzemi zaj keletkezett, meglehetősen magas zajnívóval. Az 1 151 521 számú brit szabadalmi leírás centrális középtámasszal, rendelkező hűtőtoronyt ismertet. A hivatkozott szabadalmi leírásban ismertetett hűtőtoronynál is a középtámaszon előfeszített kötelekből álló rácsszerkezet van felfüggesztve, mely a hűtőtorony palástjáf tartja. A hűtó'torony-palást a talajszint fölötti helyből a középtámasz csúcsa alatti helyig nyúlik. Ugyanakkor a rácsszerkezet függőleges síkban nyúló meridián kötelekből és vízszintes síkban elhelyezkedő gyűrűalakú kötelekből áll. A meridián-kötelek a középtámasz felső csúcsának közelében levő helytől egészen a talajszintig nyúlnak és ott horgonyok segítségével vannak rögzítve. A kötelek görgőkön haladnak keresztül, melyek gyűrűalakú gerendán vannak ágyazva. A gerenda a rajta ágyazott görgőkkel a meridián-kötelek számára terelőhelyet alkot és így ezek a kötelek nem egyenes vonalban helyezkednek el a középtámasz csúcsa és a horgonyok között. Hátránya a fentiekben ismertetett hűtőtoronynak, hogy a szél hatására igen könnyen változtatja alakját és így csak igen költséges módon burkolható légmentesen. Hátránya továbbá ennek az ismert megoldásnak, hogy belsejében a keletkező természetes huzat nem kielégítő, ami a hűtőtorony-palást alakjából következik. A palást megközelítően egy sátortetőhöz hasonlít, ennek következtében hűtéstechnikai szempontból nem kielégítő a természetes huzat biztosítására. Ezen túlmenően a függőleges síkban elhelyezkedő kötelekből és a vízszintes síkban elhelyezkedő kötelekből álló rácsszerkezet előfeszítése igen nehéz, és így a szerelés is komoly problémákkal jár. Az elmondottak következményeként gyakorlatban ennek a hűtőtoronynak az alkalmazására nem is került sor. Valamennyi eddig ismert hűtőtoronynál közös hátrányként jelentkezik, hogy azokat gyakorlatilag csak köralakú alaprajzzal lehet kivitelezni. Az úgynevezett száraz hűtőtornyoknál, amelyeknél a 5 hűtendő, illetve kondenzálandó hűtőközeg elemekbe összefogott bordás csőkötegekben áramlik, különös nehézség adódik a hűtőtorony köralakú alaprajza miatt az említett elemek elrendezése. Mivel a hűtőelemek egy négyszögben, vagy négyzetben 10 vannak elrendezve, ezen elemek, valamint a hűtőtoronyköpeny között az elrendezés során háromszögalakú felületek maradnak, amelyeket hűtőelemekkel egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen lehet kitölteni. Ezen felületek szabadon hagyására 15 azonban . nincs lehetőség, mivel ezeket le kell fednünk a hűtőlevegőárammal szemben, ha nem akarjuk, hogy ezen háromszögalakú nyílásokon át a hűtőlevegő jelentős rész kihasználatlanul eltávozzon, s ezáltal a hűtőtorony hűtési teljesítménye 20 erősen lecsökkenjen. Kiindulva mármost egy, a bevezetésben leírt fajtájú hűtőtoronyból, a találmány alapját azon feladat megoldása képezi, hogy ismert hűtőtornyok konstrukciós és üzemi hátrányait kiküszöbölve egy 25 konstrukciós szempontból egyszerű, s gazdaságilag különösen kedvező építésmódot hozzunk létre, amely egyszerű és előre meghatározható igénybevételekkel terhelt szerkezeti elemek alkalmazásával lehetővé teszi azt, hogy jól alkalmazható 30 legyen beáramlási keresztmetszet szempontjából a mindenkori adottságokhoz. Ezen feladat találmány szerinti megoldására az jellemző, hogy a középtámasz a hűtőtoronypalást felső, abroncsgyűrű-alkotta széle fölé nyúlik, továb-35 bá hogy ezen abroncsgyűrű ferdén elhelyezkedő tartókötelekkel van a középtámaszra felfüggesztve. A találmány szerinti hűtőtorony az ismert hűtőtornyokhoz képest azzal az előnnyef rendelkezik, hogy konstrukciós szempontból egyszerűbben 40 és jelentősen kedvezőbb költséggel előállítható, mivel úgy a rácsszerkezet feszítőköteleiben, mint pedig a ferdén elhelyezkedő tartókötelekben csak normálerők adódnak át és ilyeneket vesznek fel, amelyeket azután a középtámasz is problémamen-45 tesen képes felvenni. A hűtőtorony belső terében az említett középtámaszon túlmenően nincsenek zavaró, s a légáramlást kedvezőtlenül befolyásoló építmények, aminek következtében jelentősen alacsonyabb üzemelési költségek, valamint kisebb 50 üzemi zajszint adódik. Végezetül a találmány szerinti hűtőtoronynál lehetséges az, hogy a hűtőtoronypalást a földfelszín felett tetszés szerinti magasságban kezdődjön, úgyhogy a belépési keresztmetszetet — függetlenül attól, hogy milyen a 55 hűtőtoronykonstrukció — a kívánt hűtőteljesítménynek megfelelően lehet meghatározni. Annak érdekében, hogy létrehozzunk egy alaktartó rácsszerkezetet forgásszimmetrikus kötélnyaláb-elrendezés mellett, amely képes a fellépő 60 terhelést, különösen a szélnyomást jelentős alakváltozás nélkül felvenni, a találmány egy további jellemzője értelmében azt vettük tervbe, hogy a rácsszerkezetet két ferdén elhelyezett, bal- ül. jobbemelkedésű átlós kötélnyalábból, valamint egy 65 további kötélnyalábból alakítjuk ki, melynek köteo