169509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-piperazino-5-oxo 8-etil- 5,8-dihidro-pirido- [2,3-d] pirimidin-6 karbonsavak előállítására

3 169509 4 ha metanol, etanol vagy más kevés szénatomos alkohol katalitikus mennyiségét adjuk a reakciókeverékhez. Alkalmas oldószerként aromás szénhidrogének, például benzol, toluol, vagy éterek, például dioxán, tetrahidrofurán, 1,2-dimetoxi-eta- 5 nol, dietilén-glikol-dimetiléter használhatók. Az alkalmazott hőmérsékletnek nincsenek határozott határai, de rendszerint 60 és 180C° közötti hőmérséklet előnyös. A kapott III általános képletű vegyületet egy 10 szokásos dehidrogénezőszerrel, például 2,3-diklór-5,6-diciano-l ,4-benzokinonnal, tetraklór-1,4-benzokinonnal (klóranil), tetracianometilénnel, palládium-szénnel, N-bróm-szukcinimiddel, mangándioxiddal vagy szeléndioxiddal a használt oldószer 15 forráspontjához közeli hőmérsékleten rövid ideig melegítjük. A III általános képletű vegyületet egy említett oldószerben dehidrogénezőszer nélkül is melegíthetjük, vagy a III általános képletű vegyületet közvetlenül az olvadáspontja fölötti hőmér- 20 sékleten melegítjük, és úgy alakítjuk át egy II általános képletű vegyületté. Előnyösen iners oldószert, például aromás szénhidrogént, mint amilyen a benzol, toluol vagy xilol, étert, mini amilyen a dioxán, vagy alkoholt, mint amilyen a metanol 25 vagy etanol, használunk, mely hőmérséklete 60-260 C° lehet. A II általános képletű vegyületek egy V általános képletű vegyület intramolekuláris ciklizációjával is előállíthatók. 30 Ezt a reakciót úgy hajtjuk végre, hogy az V általános képletű vegyületet magában vagy egy magas forráspontú oldószerben, például difeniléterben, o-diklór-benzolban, difenilénoxidban, dibutilftalátban vagy ezek keverékében melegítjük. Az alkalmas 35 reakcióhőmérséklet 140 és 260 C° között van. A ciklizációt szokásos ciklizálószerek, például polifoszforsav, polifoszforsav-alkilészterek, tömény kénsav vagy foszforpentoxid jelenlétében is végrehajthatjuk. Ha ciklizálószerként polifoszforsavat, 4

0 polifoszforsav-alkilésztert vagy foszforpentoxidot használunk, akkor a reakciót általában oldószerben, például benzolban, dioxánban vagy dimetilformamidban hajtjuk végre. Ha tömény kénsavat használunk, akkor a reakciót általában ecetsavanhid- 45 ridben vagy ecetsavban végezzük. A ciklizálószert annak tulajdonságaitól függően természetesen oldószerként is használhatjuk. Ha ciklizálószert alkalmazunk, akkor a reakciót viszonylag alacsony hőmérsékleten hajtjuk végre. 50 A II általános képletű vegyületek előállíthatók továbbá a VI és VII általános képletű vegyületekből is. Ezt a reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a VI és VII általános képletű vegyületeket atmoszférikus nyomáson és oldószerben melegítjük. 55 Ha kiindulási anyagként olyan VII általános képletű vegyületet használunk, amelynek képletében X halogénatomot jelent, akkor előnyös dehidrohalogénezőszerként egy bázis, például nátriumhidrogénkarbonát, nátriumkarbonát, káliumkarbonát 60 vagy trietilamin jelenlétében reagáltatni. A VI és VII általános képletű vegyületeket álatlában sztöchiometrikus mennyiségben alkalmazzuk. De a VI általános képletű vegyületet feleslegben is használhatjuk, hogy dehidrohalogénezőszerként is szolgál- 65 jon. A VI általános képletű vegyület hidrátként vagy savaddíciós só, például hidroklorid alakjában alkalmazható. Az előnyös reakcióhőmérséklet 60 és 120 C° között van. A reakcióban használt oldószert az alkalmazott anyagok tulajdonságaitól függően kell kiválasztani. Oldószerként alkalmasak például alkoholok, mint az etanol, propanol, aromás szénhidrogének, mint a benzol, toluol, halogénalkánok, például diklóretán, kloroform, éterek, például tetrahidrofurán, dioxán, dietiléter, továbbá acetonitril, dimetilszulfoxid, dimetilformamid és víz. Ezek egymagukban vagy elegyként használhatók. Az V általános képletű kiindulási anyagok az 1 129 358 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint a megfelelő 2-(l-piperazinil)-4-(etil-amino)-pirimidinek alkoxi-metilén-malonsav-észterrel vagy alkoximetilén-acetecetsav-észterrel vagy alkoximetilén-cianoecetsav-észterrel való reagáltatásával állíthatók elő. Ä II általános képlet keretébe tartozó II* általános képletű vegyületeket - ebben a képletben R2 cianocsoportot vagy kevés szénatomos alkoxikarbonilcsoportot jelent- az I általános képletű vegyület kialakítására a szokásos módon hidrolizáljuk. A reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a II' általános képletű vegyületet ásványi savval melegítjük, és a reakcióterméket vízbe öntjük, vagy a vegyületet 70-120 C°-on melegítjük, vagy a II' általános képletű vegyületet oldószerben, például vízben vagy vizet tartalmazó, magas forráspontú éterben, például dioxánban, 1,2-dimetoxi-metánban, vagy víztartalmú alkoholban, például etanolban, propanolban vagy etilénglikolban, szerves sav vagy ásványi sav jelenlétében melegítjük. Ezt a reakciót úgy is yégezhetjük, hogy a II' általános képletű vegyületet vízzel vagy víztartalmú alkohollal együtt egy bázis jelenlétében melegítjük. Azok a II' általános képletű vegyületek, amelyek képletében Rá kevés szénatomos alkoxikarbonilcsoportot jelent, enyhébb körülmények között hidrolizálhatók, mint azok, amelyek képletében R2 cianocsoportot képvisel. A savak szervetlen savak, például sósav, hidrogénbromid, hidrogénjodid, kénsav vagy foszforsav, és szervetlen savak, például ecetsav, oxálsav vagy toluolszulfonsav lehetnek. Bázisként alkálifémhidroxidot, például nátriumhidroxidot vagy báriumhidroxidot, alkálifémkarbonátokat, például nátriumkarbonátot vagy káliumkarbonátot, és nátriumacetátot használhatunk. Azokban a vegyületekben, amelyek képletében R{ acilcsoportot jelent, az acilcsoport a fenti reakcióban hidrolizálódik, és hidrogénatommal cserélődik ki. A II általános képletű vegyületek keretébe tartozó II" általános képletű vegyületeket - ebben a képletben R'2' kevés szénatomos alkanoilcsoportot jelent — ismert módon I általános képletű vegyületekké oxidálhatjuk. Ezt a reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a II" általános képletű vegyületet oldószerben oldva vagy szuszpendálva oxidálószerrel reagáltatjuk. Ebben a reakcióban oxidálószerként használhatók a permanganátok, például káliumpermanga-