169480. lajstromszámú szabadalom • Triazolil-O,N-acetálokat tart. fungicidek és eljárás a hatóanyag előállítására

169480 200 C közötti hőmérsékleten. Az előállítási eljárás és a reakcióelegy feldolgozási módja szerint az 1,2,4-triazol tautomer jellegének megfelelően VI vagy VII képletű triazol-származékokat, azaz 1,2,4--triazol-4-il- vagy 1,2,4-triazol-l-il-származékokat kapunk, gyakran a két formából elegy keletkezik. Az I általános képletű vegyületek sóiként a fiziológiailag elviselhető savakkal alkotott sók jön­nek szóba. Ide tartoznak előnyösen a halogénhid­rogénsavak, így például a sósav és a hidrogénbro­mid, különösen a sósav, továbbá a foszforsav, mono- és difunktionális karbonsavak és hidroxi­karbonsavak, így például ecetsav, maleinsav, boros­tyánkősav, fumársav, borkősav, citromsav, szalicil­sav, szorbinsav, tejsav, 1,5-naftolin-diszulfonsav. Az a) eljárásváltozat megvalósításakor hígító­szerként alkoholokat, így metanolt, etanolt, buta­nolt, izopropanolt alkalmazunk. A reakciót álta­lában 0 és 30 C° közötti, előnyösen 0 és 20 C° közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. 1 mól II általános képletű vegyületre körülbelül 1 mól komplex hidridet adagolunk. Az I általános képletű vegyületek elkülönítése céljából a maradékot híg sósavban felvesszük, majd meglúgosítjuk és vala­milyen szerves oldószerrel extraháljuk. A további feldolgozást a szokásos módon végezzük. A találmány szerinti b) eljárásváltozatban hígító­szerként szintén alkoholokat alkalmazunk. A reak­cióhőmérsékleteket ebben az esetben is széles határokon belül változtathatjuk,o 20 és 100 C° közötti, előnyösen 50 és 100 C közötti hőmér­sékleten végezzük a reakciót. 1 mól II általános képletű vegyületre körülbelül 1-3 mól formamidin­-szulfinsavat és 2-3 mól alkálifémhidroxidet ada­golunk. A végtermék elkülönítése céljából a reak­cióelegyből eltávolítjuk az oldószert, és a mara­dékot vízzel és szerves oldószerekkel extraháljuk, a szokásos módon feldolgozzuk és tisztítjuk adott esetben önmagában ismert módon a sót állítjuk elő. A c) eljárásváltozat megvalósításakor olyan I általános képletű vegyületeket kapunk, amelyekben R3 nem jelent hidrogénatomot. Ezzel szemben az a) és b) reakciók redukciós reakciók, az ekkor kapott I általános képletű vegyületek szekunder alkoholok, amelyekben R csak hidrogénatomot jelent. A c) eljárásváltozat szerinti reakcióhoz a II általános képletű triazol-származékokon kívül még III általános képletű Grignard-vegyületekre is szük­ség van. A III általános képletben R3 jelentése a fenti. A III általános képletű Grignard-vegyületek általánosan ismert [számos publikáció áttekintése és összefoglalása található meg például az alábbi helyen: G.E. Coates, Organo-Metallic Compounds, 2. kiadás, Methuen and Co., London (I960)]. A találmány szerinti c) eljárásváltozat megvaló­sításakor oldószerként előnyösen vízmentes éterek, így dietiléter, dibutiléter jön szóba. A reakcióhő­mérsékletet 0 és 80 C° között, előnyösen 30 és 80 C között változtathatjuk. A c) eljárásváltozat szerinti reakcióban 1 mól II általános képletű vegyületre körülbelül 1 mól III általános képletű Grignard-vegyületet adagolunk. A reakcióelegyet a szokásos módon dolgozzuk fel. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letek erős fungitoxikus hatást mutatnak. A gombák irtásához szükséges koncentrációkban nem káro­sítják a kultúrnövényeket. így gombák irtására 5 alkalmasak és a növényvédelemben használhatók. Növényvédőszerként Archimycetes-ek, Phycomy­cetes-ek, Ascomycetes-ek, Basidiomycetes-ek és Fungi imperfecti irtására használhatók. A találmány szerinti hatóanyagok nagyon széles 10 hatásspektrumot mutatnak és olyan parazitagombák irtására használhatók, amelyek a talaj feletti nö­vényrészeket fertőzik meg vagy a növényeket a talajból támadják meg, valamint a magvakkal átvihető kórokozók irtására. 15 Különösen jó hatást fejtenek ki a talaj feletti növényrészeket megtámadó parazitagombák, így Erysiphe-félék, Podosphaera-félék, Sphaerotheca­félék, Venturia-félék, továbbá Piricularia- és Pelli­cularia-félék esetében. Nagy hatásúak a rozsda- és 20 üszöggombákkal szemben, például a búzakőüszög kórokozójával szemben. Ki kell emelnünk, hogy a találmány szerinti hatóanyagok nemcsak megelőző hatást fejtenek ki, hanem gyógyító hatást is, így például a fertőzés bekövetkezésé után is alkalmaz-25 hatók. Továbbá utalnunk kell a hatóanyagok szisztémikus hatására is. így a növényeket meg­védhetjük a gombafertőzés ellen oly módon, hogy a hatóanyagot a talaj feletti növényrészekre, a talajra vagy a vetőmagokra visszük fel. Növény-30 védőszerként a találmány szerinti anyagok talaj­kezelésre, vetőmagkezelésre és talaj feletti növény­részek kezelésére használhatók. A találmány szerinti anyagokat a növények jól elviselik. A melegvérű állatokra nézve csak kis 35 mértékben mérgezoek és miután illatuk enyhe és az emberi nyálkahártya jól elviseli ezeket az anyagokat, jól kezelhetők. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emul-40 ziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozó-45 anyagokkal összekeverjük és adott esetben felület­aktív szereket, így emulgeálószereket és/vagy diszper­gálószereket és/vagy habképző anyagokat is alkal­mazunk. Ha vivőanyagként vizet használunk, szer­ves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószer-50 ként. Folyékony oldószerként lényegében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, így xilol, toluol, benzol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás szén­hidrogének vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzolok, etilénklorid vagy metilénklorid, 55 alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffi­nok, például ásványolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, így aceton, metiletilketon, nwtil­izobutilketon vagy ciklohexanon, erősen poláris 60 oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulf­oxid, valamint, a víz, cseppfolyósított gáz alakú vivőanyagon olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gáz alakúak, például aeroszol hajtógázokat, így halogénezett 65 szénhidrogéneket, például freonokat, szilárd hor-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom