169478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervetlen-szerves műanyagok előállítására

25 169478 26 anyagot a reakciókeverékbe bedolgozva felhabosodni hagyunk és ezzel a módszerrel kedvező éghetőségi tulajdonsággal rendelkező szigetelőanyagokat állíthatunk elő. Ha valamely adott esetben szervetlen és/vagy s szerves adalékanyagokat tartalmazó vizes szilikátoldatokból és keményítőkből álló keverékhez előre megadott hőmérsékleten az illető hőmérsékleten elpárolgó vagy gázképzésre alkalmas hajtóanyagokat, például halogénezett szénhidrogéneket egy- JO idejűleg beadagolunk, akkor az így képződő kezdetben folyékony keverék nem csupán egységes habanyag vagy további felhabosított vagy nem felhabosított töltőanyagokat tartalmazó habanyagok előállítására alkalmas, hanem az ilyen keverékekkel is a habosításnál együttesen alkalmazott fátyolbundát, szöveteket, rácsszerkezetet, szerkezeti elemeket vagy egyéb átlátszó habosított anyagból álló szerkezeteket felhabosítani lehet és ezzel a módszerrel speciális tulajdonságokkal, például kedvező éghe- >Q tőségi tulajdonsággal rendelkező társított habanyagok állíthatók elő, amelyek esetleg közvetlenül szerkezeti elemként az építőiparban, bútoriparban, járműiparban vagy repülőgépiparban alkalmazhatók. A találmány szerinti műanyagok morzsa-alakban, adott esetben műtrágyákkal és növényvédőszerekkel dúsított állapotban a talajhoz is hozzákeverhetők abból a célból, hogy a talaj mezőgazdasági megművelhet őségéhez szükséges konzisztenciáját meg- 30 javítsuk. Nagy víztartalmú habanyagok szubsztrátumként felhasználhatók csíraképződmények, dugványok és növények vagy vágott virág sokszorosítására. Ha habanyagot keverék-dákban dünés vagy mocsaras, nem járható vagy túl laza altalajra 35 felszórjuk, akkor már rövid idő leforgása alatt járható illetve eróziótól védett földterülethez jutunk. Nagy jelentőségű továbbá az a körülmény is, hogy a javasolt reakciókeverékeket tűz esetében 40 vagy katasztrófák bekövetkeztekor a védendő tárgyakra szórással lehet felhordani, amikor is a műanyagban levő víz a védendő alaktest felületéről nem pereg le és nem képes túl .gyorsan elpárologni, így különösen hatékony éghetőségi illetve hő- vagy 45 sugárzásvédelem érhető el, mivel, amíg a kikeményedett keverék vizet tartalmaz, nem melegszik fel lényegesen 100 C° fölé, illetve az infravörös vagy magsugárzást abszorbeálni képes. 50 A jó szórhatóság alapján a keverékek például szövetekre, egyéb felületekre, rácsszerű anyagokra, de falakra is felszórhatok, így hatékony védőfalak és védőrétegek alakíthatók ki bányászati katasztrófák esetében vagypedig a mindennapi rutinmun- ss káknál. A bányászatban különösen annak van jelentősége, hogy a találmány szerinti műanyagok már rövid idő leforgása alatt keményednek. Hasonlóképpen alkalmazhatók a felhaboátandó keverékek a magasépítésbeit, mélyépítésben és út- 60 építésben, falak, üreges képződmények, tömítések, fugatömítések, vakolómasszák, alapozóanyagok, szigetelőanyagok, díszítőanyagok gyártásánál, rétegként, esztrichként vagy bevonószerként. Ragasztóanyagként, habarcsként vagy öntőmasszakánt adott 65 esetben töltött formákban is alkalmazhatók, amikor a szervetlen és/vagy szerves töltőanyagokkal való együttes alkalmazást is számításba lehet venni. A kikeményített, találmány szerint előállított habanyagok szárítás után jelentős porozítással rendelkeznek, így alkalmasak szárítószerként, mivel ismételt vízfelvételre képesek. Alkalmazhatók azonban hatóanyagokkal elkeverve vagy katalizátorhordozóanyagként, szűrőanyagként vagy abszorbensként. A reakciókeverékbe> adott esetben már a reakciókeverék készítésénél vagy utólag bevitt segédanyagok, mint emulgeátorok, mosószer alapanyagok, diszpergálószerek, nedvesítőszerek, illatanyagok, hidrofobizáló anyagok lehetővé teszik a habanyagok tulajdonságait víztartalmú vagy szárított állapotban a kívánságnak megfelelően módosítani. Másfelől a habanyagok víztartalmú, száraz vagy impregnált állapotban utólag lakkozhatok, fémbevonattal elláthatók, rétegelhetők, laminálhatok, galvanizálhatok, gőzölhetők, ragaszthatók vagy pikkelyesíthetők. Az alaktesteket víztartalmú vagy szárított állapotban további feldolgozásnak vetjük alá például fűrészeléssel, maratással, fúrással, gyalulássál, polirozással és hasonló feldolgozási módszerekkel. Az adott esetben töltőanyagokat tartalmazó alaktestek tulajdonságai utólagos hőkezeléssel, oxidációs folyamatokkal, melegpréseléssel, színterezési folyamatokkal vagy felületi olvasztó vagy egyéb öntőeljárással továbbmódosíthatók. Formázóanyagként megfelelnek a szervetlen és/vagy szerves habosított vagy nem habosított szerkezeti anyagok, mint fémek, például vas, nikkel, nemesacél, lakkozott vagy például teflonnal kezelt alumínium, porcellán, üveg, gipsz, cement, fa, műanyagok, mint például polivinilklorid, polietilén, epoxidgyanták, poliuretánok, ABS, polikarbonát stb. A találmány szerint előállítható habanyagok felületi úton vagy .amennyiben nagymértékben átlátszó termékekről például nagyobb mértékben nyitott pórusú habanyagokról vagy porózus anyagokról van szó centrifugálással, vákuumkezeléssel, levegővel való átbuborékoltatással vagy öblítéssel száríthatok, a habanyagokban levő víz eltávolítására adott esetben melegített folyadékokat vagy gázokat így metanolt, etanolt, acetont, dioxánt, benzolt, kloroformot és hasonló oldószereket vagy levegőt, széndioxidot, túlhevített gőzt alkalmazunk. Analóg módon lehetővé válik a nedves vagy szárított alaktestek utókezelése is vizes vagy nem vizes, savas, semleges vagy lúgos folyadékokkal vagy gázokkal például sósavval, foszforsawal, hangyasavval, ecetsavval, ammóniával, aminokkal, szerves vagy szervetlen sóoldatokkal, lakkoldatokkal, még polimerizálandó vagy már polimerizált monomerekkel, színezékoldatokkal, galvanizáló fürdőkkel, katalizátor oldatokkal vagy katalizátor előtermékekkel, szagosító anyagokkal való öblítéssel vagy impregnálással. Különösen jól beváltak a találmány szerinti új társított anyagok olyan szerkezeti anyagként, amelyeknek jó húzó-szakító- és nyomószilárdságuk van, 13