169472. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékban lebegő, a folyadékfajsúlyánál kisebb vagy a folyadék fajsúlyánál kisebb és nagobb fajsúlyú szilárd és/vagy folyékony részecskék, főként ipari szennyvízből olaj és homok egyidejű elválasztására

3 169472 4 a felszínre. Másrészt viszont, mivel a felúsztatott olajréteget általában egy a medencébe befüggesztett fölöző- és vagy hámozóeszközzel választják el a szennyvíz felszínétől a szennyvizet legalább akkora sebességgel kellene áramoltatni, hogy a fölözés hatékony legyen. Nyilvánvaló, hogy e két egymás ellen ható követelmény egyidejűleg megvalósíthatatlan, így csak kompromisszumos megoldás lehetséges. Egy további a gyakorlatban mindkét fenti követelmény kielégítését lerontó körülmény abban van, hogy a szennyvízterhelés időben távolról sem egyenletes és változása lökésszerű. Ezek a lökésszerű ingadozások viszont egyrészt megzavarják a kialakult vagy kialakulóban levő áramlási képet-, másrészt hullámjelenségeket okoznak főként a felszínen, de a mélyben is, felkavarva ezzel a már kiülepedett szemcséket, végül állandóan változik a folyadékszint a medencében így a fölöző elem esetenként szabadon függ a levegőben, esetenként pedig elmerül a folyadékban, fölözést tehát nem végez, vagy az éppen a felszínen levő fölözőelembe becsapódó hullám vízzel tölti meg az elvezetőcsatornát és lerontja a fölözés hatásfokát ill. meghiúsítja a fölözést." Végül az ismert ülepítőmedencékben a beömlés után és a kiömlés előtt egy-egy merülőfalként kiképzett gát van beépítve a hullámzás csökkentésére, és a felszínre felúsztatott kisebb fajsúlyú szennyező gyűjtésére, ahol a tisztítandó folyadék.a gátak alatt áramlik át. Ezek a gátak sem felelnek meg mindenben a támasztott igényeknek, mivel a beömlés után beépített gát előtti szabad folyadékfelszínre felúszó szennyezőt a két gát között elrendezett fölözőelemmel nem lehet lehámozni, másrészt pedig a fölözőelem és a második gát közötti felületre felúszó szennyezőt sem lehet eltávolítani. A fenti hátrányos tulajdonságok eredő hatásaként az ismert berendezésekben kezelt folyadékokat egy vegyszeres utótisztítás nélkül sem élővízbe, sem városi csatornahálózatba nem lehet bevezetni. A találmány feladata olyan berendezés kidolgozása, mellyel a folyadékban lebegő szennyező anyagokat egy művelettel teljesen vagy csaknem teljesen el lehet távolítani. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a felúszott szennyezőt a folyadék felszínén, célszerűen áramló levegővel kényszeráramlásba hozzuk. A találmány foganatosítására való berendezésben pedig a beömlőidom a folyadékszint alá ferdén van bevezetve és legyezőszerűen kiszélesített szájnyílása van, hámozószerkezete pedig úszótesteken van elrendezve és legalább egy sor fúvókával van felszerelve, ahol a hámozószerkezet hámozokése elével a tisztítandó folyadék és a szennyező folyadék közötti határfelületen vagy az alatt van lebegtetve. A találmányt a továbbiakban egy kidolgozott példakénti kiviteli alak rajzainak segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a berendezés vázlatos oldalnézete, 2. ábra a hámozószerkezet vázlatos metszete. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos oldalnézetét tüntettük fel, melynek 1 ülepítőmedencéje és a tisztítandó szennyvizet a folyadékszint alá ferdén bevezető, legyezőszerűen kiszélesített 2 beömlőidommal van felszerelve. A 2 beömlőidom geometria tengelye a vízszintessel 30—60 C -os, célszerűen 45 -os szöget zár be és 3 szájnyílásának síkja függőleges. Az 1 ülepítőmedence folyadékszintjén a 3 szájnyílás függőleges síkjától adott és ismert anyagokra vonatkozó felúszási és/vagy ülepítési egyenletekből számítható távolságba egy lebegő 4 hámozószerkezet van elhelyezve. Az 1 ülepítőmedencében egy 5 vezetékkel egy 6 és 7 adagolótartályokkal felszerelt 8 keverős készülék van csatlakoztatva. A 8 keverős készülék pedig a 9 vezetékkel a 10 szűrőkészülékkel van összekötve, ahol a 9 vezetékben egy 11 szivattyú van bekötve. Az 5 vezeték belépőnyílása előtt egy alul és felül egyaránt nyitott 12 buktatócső van elrendezve, melynek alsó szintje célszerűen az 1 ülepítőmedence vízszintjének félmagasságáig van bemerítve. Az 1 ülepítőmedence fenékszintjének szomszédságában a 2 beömlőidom és a 4 hámozószerkezet között legalább egy 13 iszapszívó csonk van kiképezve, mely a rajzon fel nem tüntetett iszapgyűjtő-rendszerrel van összekötve. A 2. ábrán a találmány szerinti berendezés 4 hámozószerkezetét tüntettük fel vázlatos metszetben. A 4 hámozószerkezet 14 úszótesteken van rögzítve, melyeknek merülése úgy van beállítva, hogy 15 hámozókés éle mindig a víz és a víz felszínén úszó olajréteg 16 határfelületénél, vagy az alatt legyen. A 15 hámozókés egy 17 gyűjtőcsatornán van rögzítve. A 14 úszótesteken legalább egy sor 18 fúvóka van a folyadékrétegek áramlási irányának értelmében a 15 hámozókés előtt elrendezve. A 18 fúvókával az olajréteggel közel párhuzamos, az olajrétegre irányított légáram van a felszínre terelve az 1 ülepítomedence teljes szélességében. A 18 fúvókákból az olaj felszínére irányított áramló levegő és a felszín érintkezési felületének szomszédságában a 16 határfelület mentén egy 19 terelőlemez van elrendezve. A 19 terelőlemezzel egyrészt az áramló levegő áramlási iránya a felszínnel párhuzamos irányba van vezetve, másrészt a hullámkeltési és az olajnak a vízbe való keveredési jelensége van csökkentve. A 15 hámozókés élére függőleges síkban egy 20 gát van felfüggesztve, és ez alatt vezetik át az 1 ülepítőmedence vizét. A 17 gyűjtőcsatorna a rajzon fel nem tüntetett olajgyűjtővel, a 18 fúvóka pedig a rajzon fel nem tüntetett táplevegőrendszerrel van összekötve. A továbbiakban a találmány szerinti berendezés működését ismertetjük. Az 1 ülepítőmedencében a 2 beömlőidomon keresztül bevezetett szennyvíz lamináris áramban, minimális sebességgel halad át, miközben a homok a fenékre ülepszik, az olaj pedig felúszik a felszínre. A leülepített iszapot a 13 iszapszivó csonkhoz csatlakozó iszapgyűjtő-rendszeren át távolítjuk el. 2