169469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok szűréssel történő tisztítására

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. III. 21. Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. (DE-842) 169469 Nemzetközi osztályozás: B 01 D 23/00 Feltalálók: Dr. Dévai István oki. hidrobiológus, 40%, Gyulavári Imre oki. mérnök, 30%, Praznovszky István oki. mérnök, 30%, Debrecen Tulajdonos: , Hajdú-Bihar megyei Víz és Csatornamű Vállalat, Debrecen Eljárás és berendezés folyadékok szűréssel történő tisztítására 1 A találmány folyadék, főként nyersvíz szűréssel történő tisztítására szolgáló eljárásokra, valamint az eljárások foganatosítására alkalmas berendezésekre vonatkozik. A szűrési műveleteket zárt térben, nyomás alatt, előnyösen a tisztítandó víz radiális 5 áramoltatásával végezzük. Folyadékok, például természetes vizek lebegő szennyeződéseit általában szemcsés szűrőanyagon való átvezetésükkel távolítják el. Bizonyos esetekben a szűrési műveletek során vegyszeres kezelést 10 is alkalmaznak. Egyik ismert, a legáltalánosabban használt eljárásnál a szűrni kívánt nyersvizet egy-két méter vastagságú vízszintes szűrőrétegen függőleges irány- 15 ban, általában felülről lefelé áramoltatják át. A nyersvízben levő lebegő szennyeződések a szűrőszemcsék között maradnak. Ennek a módszernek alapvető hátránya abban jelentkezik, hogy a szűrőszemesék közötti hézagok viszonylag gyorsan 20 telítődnek lebegő szennyeződésekkel, és a szűrőréteg elveszíti szűrőképességét. A hatékony szűrést a szűrőrétegben csak néhány centiméter vastagságú réteg biztosítja nyersvíz felőli oldalon, a többi szűrőanyag gyakorlatilag kihasználatlan, csak az 25 alátámasztó réteg szerepét tölti be. A felületi, hatékony szűrőrétegrész regenerálásához viszonylag hosszú (egy-két órás) időtartamra, nagy víz- vagy levegőmennyiségekre (az utóbbi esetben kompresszorra) van szükség. Ezeknek a berendezéseknek 30 nagy a helyigénye, beruházási és üzemeltetési költségük tetemes. Ismeretesek olyan szűrési módszerek is, amelyeknél a szűrési folyamatokat mozgó szűrőközegen keresztül folyamatosan végzik, ezekkel azonban a statikus szűrési módszerekkel elérhető tisztasági-fokot (kristály-szűrés) nem lehet elérni. A fenti módszerek hátrányait bizonyos mértékben már kiküszöbölik a vízszintes átfolyású (radiális) szűrők, hátrányuk azonban, hogy nagyobb lebegőanyag-tartalom esetén (150-200 mg/l) előkezelésként vegyszeres kezelést igényelnek. A vegyszert a szűrendő víz teljes mennyiségéhez kell adagolni, amihez nagyméretű berendezések kellenek, és magasak az üzemköltségek is. Az egyetlen hengeres szűrőréteggel kialakított radiális szűrőberendezések hátránya, hogy a szűrőközeg nincs teljes mértékben kihasználva, és általában nem tudják maximálisan hasznosítani azt a tényt, hogy sugárirányban a szűrési irányt tekintve a külső rétegekben fajlagosan nagyobb vízmennyiségek szűrése lehetséges mivel a növekvő szűrőfelület, illetve szűrőközeg nagyobb mennyiségű lebegőanyag kiszűrését biztosíthatná, azaz nincs kihasználva a mélységgel fokozódó szűrési lehetőség. Emiatt a radiális szűrők szűrési sebessége általában alacsony, a tisztítási hatásfok korlátozott, nagy a hatásfokingadozás, kedvezőtlen az üzembiztonság, viszonylag nagymértékű a vegyszeradagolás. E tényezők eredményeként jelentős energiagazdálkodási, 169469