169463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén-tartalmú heterociklusos spirovegyületek előállítására
169463 vegyülettel vagy ^szükség szerint a (VII) képletű vegyület valamely N-alkálifémszármazékával reagáltatjuk. Az (V) általános képletű kiindulási anyagokat — ahol m, n, alk', R2 és R 3 jelentése a fenti -például úgy állítjuk elő, hogy az (Ib) általános képletű vegyületeket halogénalkanoilamidokkal, például halogénacetamidokkal — amelyeknek amidcsoportja adott esetben az R2 és R 3 jelentéseinek megfelelően szubsztituálva van — savmegkötőszerek jelenlétében reagáltatjuk az (I) általános képletű vegyületek b) változat szerinti előállítási módjához hasonlóan. Az e) eljárásváltozat szerint az (I) általános képletű vegyületeket melyekben R! egy la részképletű bázisos csoport, ahol alk, R2 és R 3 jelentése a fenti, és ezek savaddíciós sóit úgy állítjuk elő, hogy a (VI) általános képletű vegyületek - ahol alk, m és n jelentése az (I) képlet szerintivalamely reakcióképes észterét valamely (VII) általános képletű vegyülettel - ahol R2 és R 3 jelentése az (I) képlet szerinti - vagy a (VII) képletnek megfelelő szekunder amin alkálifémvegyületével reagáltatjuk és kívánt esetben az így kapott (I) általános képletű vegyületet szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk. Az ily módon előállított vegyületek az (Ic) általános képletnek felelnek meg, ahol alk, R2, R 3 , m és n jelentése az (I) képlet szerinti. A (VI) általános képletű vegyületek reakcióképes észtereiként megfelelnek például a szulfonsavészterek, így a -p-toluolszulfonsavészterek és a metánszulfonsavészterek és főképpen a hidrogénhalogenidek, így -bromidok és -kloridok. Reakcióközegként és egyben savelvonó szerként alkalmazhatjuk a reakcióba vitt (VII) általános képletű bázisos vegyület feleslegét. Ha a reakcióképes észtereket szolgáltató vegyületek primer hidroxilcsoportot tartalmaznak, úgy a reakció többnyire már 50-12QC°-on végrehajtható. A (VII) általános képletű vegyület forráspontjának megfelelően a reakciót szükség esetén zárt edényben végezzük. A reakciót oldószerben, így etanolban, butanolban, dioxánban vagy dimetilformamidban is elvégezhetjük, amikor a (VII) általános képletű vegyület feleslege helyett tercier szerves bázisokat, így például etil-diizopropilamint, vagy szervetlen bázisos anyagokat, így például nátrium- vagy káliumkarbonátot is használhatunk a szabaddá váló sav megkötéséhez. Azoknak a (VI) általános képletű vegyületeknek a reakcióképes észtereit, amelyeknek a hidroxilcsoportja nem primer kötésű, a (VII) általános képletű aminokkal reagáltatva, a reakcióhoz általában magasabb, kb. 100-180 C hőmérséklet és ammónia vagy alacsony forráspontú aminők és/vagy alacsony forráspontú oldószerek alkalmazásánál zárt edény szükséges. Az N-alkálifémvegyületeket, amelyeket adott esetben a szabad szekunder aminők helyett reagáltatunk, például in situ, nátriumamid, náíriumhidrid vagy lítiumamid alkalmazásával, iners szerves oldószerben, így benzolban vagy toluolban képezzük és ezt követően reagáltatjuk. A (VI) általános képletű vegyületeket például úgy állítjuk elő, hogy az (Ib) általános képletű vegyületeket 2-5 szénatomos halogénalkanolokkal savelvonó szerek, így káliumkarbonát vagy trietil-5 amin jelenlétében etanolban, a forrás hőmérsékletén reagáltatjuk, hasonlóan az (I) általános képletű vegyületek b) változat szerinti előállításához, vagy továbbá úgy is, hogy az (Ib) általános képletű vegyületeket 2—5 szénatomos vicinális epoxialká-10 nokkal, így etilénoxiddal reagáltatjuk. A közvetlen kiindulási anyagokként szükséges reakcióképes észterek előállíthatók úgy, hogy a (VI) általános képletű vegyületeket például tionilkloriddal, foszfortribromiddal, p-toluolszulfokloriddal, vagy metán-15 szulfokloriddal reagáltatjuk, de úgy is eljárhatunk, hogy az (Ib) általános képletű vegyületeket savelvonó szerek jelenlétében bisz-halogénalkánok, vagy p-toluolszulfonsav-halogénalkilészterek ekvimolekuláris mennyiségeivel reagáltatva, közvetlenül 20 N-halogénalkil-vegyületekké, mint a (VI) általános képletű vegyületek reakcióképes észtereivé, alakíthatjuk. A (VII) általános képletű kiindulóanyagok legnagyobbrészt ismert anyagok. Az ugyancsak a 25 (VII) általános képletű vegyületek körébe eső új policiklusos vegyületek egyidejűleg megfelelnek az olyan (I) általános képletű vegyületeknek, amelyekben R! jelentése hidrogénatom és ezek előnyösen az a) eljárásváltozat szerint állíthatók elő. 30 Az (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó olyan vegyületeket, melyekben Rí egy legfeljebb 5 szénatomos aminoalkilcsoport és amelyek a fent már ismertetett (Ic) általános képletnek felelnek meg- —ahol R2 és R 3 jelentése hidrogén-35 atom — és savaddíciós sóik az f) eljárásváltozattal is előállíthatók, amennyiben valamely (VIII) általános képletű nitrilt - ahol alk' 1—4 szénatomos kétértékű, telített alifás 40 szénhidrogéngyököt jelent, és m és n jelentése az (I) képlet szerinti — redukálunk és kívánt esetben az így előállított, az (I) általános képlet körébe tartozó vegyületet szervetlen vagy szerves savval savaddíciós sóvá alakít-45 juk. A (VIII) általános képletű nitrilek kémiai módszerekkel, főképpen komplex hidridekkel, így lítiumáumíniumhidriddel, vagy diboránnal, éter-50 jellegű oldószerekben, így tetrahidrofuránban vagy dietiléterben, kb. 20-100 C hőmérsékleten redukálhatok. A redukciót végezhetjük katalitikus hidrogénezéssel is, amit például Raney-nikkel jelenlétében, szerves oldószerben, így metanolban vagy eta-55 nolban, emelt hőmérsékleten és megnövelt nyomáson, például 50-100 C hőmérsékleten és kb. 100—200 bar nyomáson és előnyösen ammónia jelenlétében végzünk. A (VIII) általános képletű nitrilek előállítását a szokott módon, például úgy 60 végezzük, hogy a (VI) általános képletű vegyületek reakcióképes észtereit kálium- vagy nátriumcianiddal reagáltatjuk. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Rj jelentése (la) részképletű bázisos 65 csoport, ahol R2 és R 3 metilcsoport, alk jelentése 4
