169455. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűtőhálózatok gáztalanítására

3 169455 4 pótvízigénynek megfelelne. A jelenlegi előírások a hálózatban keringtetett vízmennyiségre vonatkoz­tatva 2%-os pót vízszivattyú nagyságot írnak elő, ezzel szemben a tényleges átlagos pótvízigény ennek az előírásnak a 40-50%-ára tehető. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ez a szükségszerűen jelentkező előírásos* többletkapaci­tás - alkalmas kapcsolás segítségével - célszerűen felhasználható a részáramú gáztalanítás céljaira, oly módon, hogy a — találmány szerinti kapcsolásban — a mindenkori pótvízigényen felül még annyi — a hálózatból - részáramban elvett víz vezethető a gáztalanítóba, hogy annak előírásos kapacitását (2%) lehetőleg folyamatosan kihasználjuk. Termé­szetesen nincs akadálya annak, hogy - adott esetben —. az előírásosnál nagyobb gáztalanító és szivattyú kapacitást létesítsünk a találmány szerinti kapcsolásban. A találmány alkalmazásával a fűtőközpontokban levő gáztalanító legalább három funkciót lát el egyidejűleg: 1. pótvízgáztalanítás, 2. a hálózati víz részáramú gáztalanítása, 3. a hálózati víz melegíté­se. Ez utóbbi funkció általában a részáramú gáztalanítás velejárója és egyben hőcserélő kapacitás megtakarítását eredményezi, tehát a találmány szerinti kapcsolás alkalmazása esetén általában kisebb lehet a szükséges hőcserélő felület. Esetenként még további funkciót is elláthat ez a gáztalanító, igy például kazántápvfzgáztalanítást is. A találmány tárgya: kapcsolás fűtőhálózatok, vagy fűtésre szolgáló hálózatok vízének részáramú és pótvízének teljesáramú gáztalanítására A találmány lényege, hogy a gáztalanítóba legalább egy pótvízbevezető vezeték és legalább egy — a fűtőhálózatból részáramban elvett víz szállítá­sára szolgáló — vezeték csatlakozik^ továbbá a fűtőhálózatra vagy az egyes fűtőhálózatokra jellemző legalább kettő — egy alsó és egy felső — nyomás-, vagy vízszinten van szabályozáshoz való érzékelő szerv, melyek közül az alsó a gáztalaní­tóba vezető egyik vízvezetékben levő szabályozó armatúrával van jel továbbító szerv útján összeköt­tetésben, a felső pedig a hálózatba vezető vízvezetékben levő szabályozó armatúrával van jel továbbító szerv útján összekötve. A táálmány előnyös kiviteli alakja, hogy a gáztalanítóba vezető — a fűtőhálózatból részáram­ban elvett víz szállítására szolgáló — vezetékben legalább egy, közvetlen vagy közvetett működte­tésű, kézzel szabályozható armatúra van. A találmány előnyös kiviteli alakja által biztosítható, hogy a gáztalanító kapacitásán belül a részáramú gáztalanítás volumene tetszőlegesen megválasztható, így szükség esetén a gáztalanító terhelése a névleges kapacitás alá csökkenthető. A találmány részleteit a vázlatosan ábrázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra szerinti változatnál a fűtőhálózatra jellemző szabályozás érzékelő szervei vízszintet érzékelnek, a 2. ábra szerinti változatnál ugyanezen érzékelő szervek nyomást érzékelnek. Az 1. ábra szerinti vázlatos kapcsolásban a részáramban elvett hálózati víz szállítására szolgáló 3 vezeték célszerűen a fűtőhálózat 1 visszatérő vezetékéből csatlakozik le és bevezet az 5 gáztalanítóba. Ugyancsak az 5 gáztalanítóba vezet be a hálózati vízveszteség pótlására szolgáló pótvíz 4 vezetéke. Az 5 gáztalanítóban a kétfajta víz összekeveredik és együttesen kigáztalanodik a szükséges mértékig. A gáztalanítóból az összekeve­redett és kigáztalanított víz a — pótvíz tartalékolása miatt alkalmazott - 6 pótvíztartályba folyik bele, majd innen a 7 pótszivattyú vagy pótvízszivattyú­csoport a — hálózatba vezető — 8 vezetéken át benyomja a vizet a hálózatba, mégpedig célszerűen a fűtőhálózat 2 előremenő vezetékébe. Jelen kiviteli példában a fűtőhálózat 9 tágulási tartálya (nyomástartó edény) is a hálózat 2 előremenő vezetékéhez csatlakozik. A 19 vezeték fűtőgőzt szállít. A részáramú gáztalanításra kerülő víz és a pótvíz mennyiségszabályozása szempontjából kétféle üzemállapot különböztethető meg. Az első szabá­lyozási állapot szerint a 7 pótvízszivattyú és vele együtt az 5 gáztalanító is teljes terheléssel üzemel. Ebben a szabályozási üzemállapotban a lehető legtöbb hálózati víz kerül részáramú gáztalanításra, ami a szükséges pótvízmennyiségen felül egyáltalán lehetséges. A második szabályozási állapot szerint a 7 pótvízszivattyú és vele együtt az 5 gáztalanító teljes kapacitása nincs kihasználva. Ebben a szabályozási állapotban vagy csökkentett mennyi­ségű hálózati víz kerül részáramú gáztalanításra a szükséges pótvízmennyiségen felül, vagy egyáltalán nincs részáramú gáztalanítás, hanem a gáztalanítóba :sak a hálózati vízveszteség miatt szükséges pótvíz áramlik bele. Az első szabályozási állapot szerint a részáram­ban elvett víz szállítására szolgáló 3 vezetékben levő 10 kézv szabályozású armatúra általában teljesen nyitva van. Ebben az esetben maximális vízmennyiség igyekszik a 3 vezetéken a hálózatból eltávozni, ezért a 9 tágulási tartályban alacsony vízszint lép fel, melyet a tágulási tartályban levő alsó 11 érzékelő szerv (úszó) korlátoz azáltal, hogy a 12 jel továbbító szerv útján a gáztalanítóba vezető 3 vezetékben levő 13 szabályozó armatúrát fojtja. Tekintettel arra, hogy a tágulási tartályban levő vízszint a benne levő felső 14 érzékelő szerv(úszó), érzékelési tartománya alatt van, ezért ez a 14 érzékelőszerv(úszó) a 15 jel továbbító szerv útján a hálózatba vezető 8 vezetékben levő 16 szabályozó armatúrát teljesen nyitva tartja. Ugyanis a 16 szabályozó armatúra ún. hozzá folyásszabá­lyozó jellegű armatúra, mely csökkenő vízszintnél nyit, ellentétben a 13 szabályozó armatúrával, mely elfolyásszabályozó jellegű armatúra és így emelkedő vízszintnél nyit. A teljesen nyitott 16 szabályozó armatúra miatt a 7 pótszivattyú és így az 5 gáztalanító is állandó teljes kapacitással üzemel. Tekintettel a 9 tágulási tartályban állandóan értéken tartott vízszintre, mindig annyival kevesebb víz áramlik ki a hálózatból az elvett víz szállítására szolgáló 3 vezetékben, a 7 pótvízszivattyú által a hálózatba szállított állandó vízmennyiséghez képest, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom