169443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonatok készítésére poliizocianát alapú lakkal 1694444 Szubsztituált O-(aminoszulfonil)- glikolsavanilideket tartalmazó gyomirtószer és eljárás a hatóanyag előállítására
169443 3 4 különböző, részben nagyon komoly hátrányai vannak, így például a gépkocsik, hűtőszekrények, bútorok, gépek dekorációs festékrétegei iránt támasztott sokrétű követelmények kielégítése a fenti rendszerekkel nem lehetséges. Hol a pigmentálhatóság, hol a kellő mechanikai szilárdság hiányzik, többnyire a fényállóság nem felel meg, vagy a feldolgozhatóság egyáltalán nem kielégítő. A 2 006 055 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali iratban ismertetett, polihidroxipoliéterekből, monöalkoholokból és poliizocianátokból, főleg aromás poliizocianátokból álló, elektrosztatikusán permetezhető kombinációk bizonyos haladást jelentettek. Sok alkalmazási területen azonban az említett kombinációk még akkor sem használhatók, ha a fenti számú nyilvánosságrahozatali iratban adott kitanítás szerint alkalmazandó aromás poliizocianátokát alifás poliizocianátokkal helyettesítik. A kombinációk fényállósága és időjárással szemben mutatott ellenállóképessége nem kielégítő. Továbbá hátrányos, hogy - a fenti számú nyilvánosságrahozatali iratban adott kitanítás szerint — a reakciómasszák elkészítése során a nedvesség kizárására szigorúan ügyelni kell, úgy hogy általában az összes alkalmazott nyersanyagot külön szárítási műveletnek kell alávetni. A találmány feladata egy olyan eljárás kidolgozása, amellyel bevonatok készíthetők tetszésszerinti szubsztrátumokon poliizocianát bázisú lakkal, amely kevés vagy semmilyen oldószert tartalmaz és a fentiekben részletezett hátrányoktól mentes. A feladatot úgy oldottuk meg, hogy alacsony viszkozitású, kizárólag alifás szénatomhoz kapcsolódó izocianátcsoportokat tartalmazó poliizocianátokból és meghatározott étercsoportokat nem tartalmazó polihidroxivegyületekből, adott esetben bizonyos reaktív hígítószerek hozzáadásával meghatározott keveréket állítunk elő. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható lakkok kötőanyagként a fenti keveréket tartalmazzák. A találmány tárgya tehát eljárás bevonatok készítésére tetszőleges szubsztrátumokon, gyakorlatilag oldószermentes, szobahőmérsékleten folyékony, 125—600cP23 o viszkozitású, poliizocianát alapú lakkal. A találmány szerinti eljárásban olyan lakkot viszünk fel a bevonandó tárgy felületére, amely kötőanyagként a) (I) képletű trisz-(izocianátohexil)-biuret biuretpoliizocianátok és/vagy 30-70 súly% (II) képletű trisz-(izocianátohexil)-izocianurát és 70-30 súly% (III) képletű bisz-(izocianátohexü)-uretdion elegyének és/vagy (IV) képletű 4,4 -diizocianátodiciklohexilmetán, b) 200-2000 molekulasúlyú polihidroxipoliészterés c) a kötőanyag összsúlyára vonatkoztatva J3-40súly% egy- vagy többértékű, 200-nál kisebb molekulasúlyú alkohol keverékét tartalmazza, amikor is a komponensek 0,8 :1-1,2 :1 NCO/OH aránynak megfelelő mennyiségben vannak jelen. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható, a fenti keveréket tartalmazó lakkok 4 mm-es fúvókával felszerelt DIN csészében mért viszkozitása 20 és 100 DIN másodperc közé esik. Ez 125-600 cP2 3 0-nak felel meg. A kötőanyag viszkozitása szintén a fenti tartományba esik. Ha pigment- és töltőanyag nélküli színtelen lakkokat állí-5 tunk elő, az alkalmazásra kész lakk viszkozitása a kötőanyagéval azonos, míg pigmentált és/vagy töltőanyagokat tartalmazó lakkok előállítása esetén a kötőanyag-keverék viszkozitását a megadott tartományon belül úgy kell megválasztani, hogy az 10 alkalmazásra kész lakk viszkozitása a 600 cP határértéket meg ne haladja. A kötőanyagként alkalmazható keverékek kétkomponenses rendszerek, mégpedig poliizocianátok és hidroxivegyületek 0,8 :1-1,2 :1 NCO/OH számú 15 keverékei. A szükséges viszkozitást akiindulási komponensek alkalmas kiválasztásával állítjuk be. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható lakkok kötőanyagaként használható keverék a) komponense kizárólag alifás és/vagy cikloalifás 20 szénatomokhoz kapcsolódó izocianátcsoportokat tartalmazó poliizocianátok, illetve azok keveréke. Amennyiben alacsony viszkozitást akarunk elérni, poliizocianátkomponensként a trisz-(izocianátohexil)-biuretet alkalmazzuk. Ezt a vegyületet a biu-25 ret-csoportokat tartalmazó poliizocianátok hexametiléndiizocianátból kiinduló előállítása során kapott, a kívánt vegyületet és annak homológjait tartalmazó elegyből az 1 101 394 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás szerint, azaz ciklohexánnal végzett extrakció-30 val különíthetjük el. A viszkozitás szempontjából a hexametüéndiizocianátnak egy további származéka, a trisz-(izocianátohexil)-izocianurát bisz-(izocianátohexil)-uretdionnal alkotott elegye is kedvező. Az elegy a hexametiléndiizocianátból kiindulva alkal-35 mas katalizátorok jelenlétében például 50-60 C -on végzett oligomerizálás útján állítható elő. Az így keletkező elegy mintegy 30-70 mól%-a dimer uretdion, és 70-30 mól%-a trimer izocianurát. A találmány szerinti eljárásban különösen előnyösen olyan 40 lakkokat használunk, amelyek kötőanyagként a trisz-(izocianátohexil)-biuretet és a fenti oligomerizálással előállítható poliizocianát-elegyet tartalmazzák. A lakkok kötőanyagának b) komponense 45 200-2000, előnyösen 250-800 molekulasúlyú, étercsoportmentes polihidroxi-poliészterek. Alkalmas poliészterpoliolok például a poliuretán-kémiában ismert, a polikarbonsavak, így például a ftálsav, izoftálsav, tereftálsav, tetrahidroftálsav, he-50 xahidroftálsav, oxálsav vagy adipinsav feleslegben alkalmazott többértékű alkoholokkal, például etilénglikollal, propilénglikollal, butándiollal, hexándiollal, glicerinnel, trimetilolpropánnal, hexatriollal, trimetiloletánnal, pentaeritrittel végzett reagáltatása 55 útján kapott reakciótermékek. A felvázolt módon kapott poliészterpoliolok többnyire magasabb viszkozitású folyadékok vagy képlékeny gyanták. A találmány szerinti keverékekben különösen előnyös a ftálsav és/vagy tetrahidroftálsav és/vagy hexahid-60 roftálsav trimetilolpropánnal és/vagy trimetiloletánnal alkotott, 2-13 súly%-ban hidroxilcsoportokat tartalmazó reakciótermékei. Polihidroxivegyületként a ricinusolaj is előnyösnek bizonyult. Továbbá szintetikus zsírsavakból, ftálsavakból és trimetilolpro-65 pánból előállított, 3,5—6 súly%-ban hidroxilcsopor-2
