169435. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható O-feniltionotiolfoszforsav- észterek előállítására

3 169435 4 A találmány szerinti eljárásban alkalmazható (II) általános képletű fenol-származékok az irodalomból nagyrészt ismertek és ismert eljárással előállíthatók. Ugyancsak ismertek és ismert eljárással alíthatok elő a (III) általános képletű 0,S-dialkil-tionotiol­-foszforsavdiészter-halogenidek (lásd: 184 863 szá­mú Szovjetunió-beli szabadalmi leírás és 5536/72 számú közzétett japán szabadalmi bejelen­tés). A (II) általános képletű fenol-származékok pél­dáiként az alábbiakat soroljuk fel: 4-metilszulfonil-, 4-etilszulfonil-, 4-n-propilszulfonil-, 4-izo-propilszulfonil-, 4-klórmetilszulfonil-, 4-(2'-klóretilszulfonil)-, 4-(l '-fluor-1 '-karbmetoximetilmerkapto)-, 4-(l '-fluor-1 '-karbetoximetilmerkapto)-, 4-(l '-fluor-1 '-karb-n-propoximetilmerkapto)­vagy 4-(l '-fluor-1 '-karb-izopropoximetil­merkapto)-fenol, valamint a megfelelő 2-klór- illetve 2-bróm-származékok. A (III) általános képletű 0,S-dialkil-tionotiol­-foszforsavdiészter-halogenidek példáiként az aláb­biakat soroljuk fel: 0,S-dimetil-, 0,S-dietil-, 0,S-di-n-propü-, 0,S-di-izopropil-, 0,S-di-n-butil-, 0,S-di-szek.-butil-, 0,S-di-terc.-butil-, O-etil-S-n-propil-, O-etü-S-izopropil-, O-etil-S-n-butil-, O-etil-S-szek.-butil-, O-etil-S-izobutil-, O-etü-S-terc.-butil-, O-n-propil-S-metil-, O-n-propil-S-etil-, O-n-propil-S-izopropil-, O-n-propil-S-n-butil-, O-n-propil-S-szek.-butil-, O-n-propil-S-terc.-butil-, O-n-butil-S-etil- vagy O-n-butil-S-n-propil-tionotiol­-foszforsavdiészterklorid. A találmány szerinti eljárást előnyösen alkalmas oldó- és hígítószerek jelenlétében foganatosítjuk. Oldó-, illetve hígítószerként gyakorlatilag bármely közömbös szerves oldószert használhatunk, így ali­fás és aromás, adott esetben klórozott szénhidro­géneket, például benzolt, toluolt, xilolt, benzint, metilénkloridot, kloroformot, széntetiakloridot, klórbenzolt, továbbá étereket, például dietil- és dibutilétert, dioxánt, továbbá ketonokat, például acetont, metiletil-, metilizopropil- és metilizobutil­ketont, továbbá nitrileket, így aceto- és propionit­rilt. Savmegkötőszerként bármely szokásos savmeg­kötőszert alkalmazhatjuk. Különösen alkalmasak az alkálikarbonátok és -alkoholátok, így nátrium- és káliumkarbonát, -metilát, illetve -etilát, továbbá ali­fás, aromás vagy heterociklusos aminők, például trietil- és trimetilamin, dimetilanilin, dimetilbenzil­amin és piridin. Dolgozhatunk savmegkötőszer nélkül is. Ez eset­ben először a (II) általános képletű fenol-származék sóját, előnyösen az alkálifém- vagy ammóniumsóját állítjuk elő, majd ezt tovább reagáltatjuk. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül vártoztathatjjuk. Általában 10 és 100 C°, előnyösen 20 és 70 C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. 5 A reagáltatást általában légköri nyomáson való­sítjuk meg. A találmány szerinti eljárásban a kiindulási anyagokat előnyösen ekvimoláris mennyiségekben alkalmazzuk, mert az egyik vagy másik komponens 10 feleslegben való alkalmazása nem jár lényeges előnnyel. A reagáltatást adott esetben valamilyen oldószerben, előnyösen valamilyen savmegkötőszer jelenlétében a fent megadott hőmérséklettarto­mányban végezzük. A reakcielegyet egy vagy több 15 órán keresztül keverjük, majd a sójellegű csapa­dékot emelt hőmérsékleten leszűrjük, a szűrletet szerves oldószerhez, például toluolhoz adjuk és a szokásos módon (például a szerves fázis mosása, szárítása és desztillálása útján) feldolgozzuk. 20 A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letek többnyire bomlás nélkül nem desztillálható olajok alakjában képződnek. Tisztításukat úgy vé­gezzük, hogy az olajokat huzamosabb időn keresz-25 tül csökkentett nyomáson mérsékelten melegítjük, amikor is az utolsó illékony szennyeződések is eltűnnek. A termékeket a törésmutató segítségével jellemezhetjük. Mint már többször említettük, a találmány sze-30 rinti O-fenil-tionotiol-foszforsavészterek kitűnő in­szekticid, talajinszekticid és akaricid hatással ren­delkeznek. A vegyületek jó hatást mutatnak a növényeket károsító rovarokkal, az egészségre ár­talmas kártevőkkel, raktárok kártevőivel szemben, 35 valamint az állatgyógyászat területén az ektopara­zitákkal, így élősdi légy lárvákkal szemben. Meleg­vérűekre kifejtett toxicitásuk alacsony, jó hatással rendelkeznek mind szívó, mind maró rovarokkal szemben. 40 Fentiek, alapján a találmány szerinti vegyületek eredményesen alkalmazhatók rovarirtószerként a növényvédelemben, az egészségvédelem területén, a raktározott készletek védelmében és az állatgyó­gyászat területén. 45 A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a le­véltetvek (Aphidae) így a zöld őszibarackfa-levél­tetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Do­ralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosiphum padi), 50 a borsó-levéltetű (Macrosiphum pisi) és a bur­gonya-levéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizli-levéltetű (Cryptomyzus korschelti), a lisz­tes almalevéltetű (Sappaphis mali), a lisztes szilva­levéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cse-55 resznye-levéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzs­tetvek (Coccina), például a borostyánkő-pajzstetű (Aspidiotus hederae) és a Lecanium hesperidum, valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagos lábúak (Thysanoptera), így a Hercinofhrips femo-60 ralis és a poloskák, például a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans,' továb­bá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és a 65 Nephotettix bipunctatus. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom