169435. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható O-feniltionotiolfoszforsav- észterek előállítására

3 169435 4 A találmány szerinti eljárásban alkalmazható (II) általános képletű fenol-származékok az irodalomból nagyrészt ismertek és ismert eljárással előállíthatók. Ugyancsak ismertek és ismert eljárással alíthatok elő a (III) általános képletű 0,S-dialkil-tionotiol-foszforsavdiészter-halogenidek (lásd: 184 863 számú Szovjetunió-beli szabadalmi leírás és 5536/72 számú közzétett japán szabadalmi bejelentés). A (II) általános képletű fenol-származékok példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 4-metilszulfonil-, 4-etilszulfonil-, 4-n-propilszulfonil-, 4-izo-propilszulfonil-, 4-klórmetilszulfonil-, 4-(2'-klóretilszulfonil)-, 4-(l '-fluor-1 '-karbmetoximetilmerkapto)-, 4-(l '-fluor-1 '-karbetoximetilmerkapto)-, 4-(l '-fluor-1 '-karb-n-propoximetilmerkapto)vagy 4-(l '-fluor-1 '-karb-izopropoximetilmerkapto)-fenol, valamint a megfelelő 2-klór- illetve 2-bróm-származékok. A (III) általános képletű 0,S-dialkil-tionotiol-foszforsavdiészter-halogenidek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 0,S-dimetil-, 0,S-dietil-, 0,S-di-n-propü-, 0,S-di-izopropil-, 0,S-di-n-butil-, 0,S-di-szek.-butil-, 0,S-di-terc.-butil-, O-etil-S-n-propil-, O-etü-S-izopropil-, O-etil-S-n-butil-, O-etil-S-szek.-butil-, O-etil-S-izobutil-, O-etü-S-terc.-butil-, O-n-propil-S-metil-, O-n-propil-S-etil-, O-n-propil-S-izopropil-, O-n-propil-S-n-butil-, O-n-propil-S-szek.-butil-, O-n-propil-S-terc.-butil-, O-n-butil-S-etil- vagy O-n-butil-S-n-propil-tionotiol-foszforsavdiészterklorid. A találmány szerinti eljárást előnyösen alkalmas oldó- és hígítószerek jelenlétében foganatosítjuk. Oldó-, illetve hígítószerként gyakorlatilag bármely közömbös szerves oldószert használhatunk, így alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt, xilolt, benzint, metilénkloridot, kloroformot, széntetiakloridot, klórbenzolt, továbbá étereket, például dietil- és dibutilétert, dioxánt, továbbá ketonokat, például acetont, metiletil-, metilizopropil- és metilizobutilketont, továbbá nitrileket, így aceto- és propionitrilt. Savmegkötőszerként bármely szokásos savmegkötőszert alkalmazhatjuk. Különösen alkalmasak az alkálikarbonátok és -alkoholátok, így nátrium- és káliumkarbonát, -metilát, illetve -etilát, továbbá alifás, aromás vagy heterociklusos aminők, például trietil- és trimetilamin, dimetilanilin, dimetilbenzilamin és piridin. Dolgozhatunk savmegkötőszer nélkül is. Ez esetben először a (II) általános képletű fenol-származék sóját, előnyösen az alkálifém- vagy ammóniumsóját állítjuk elő, majd ezt tovább reagáltatjuk. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül vártoztathatjjuk. Általában 10 és 100 C°, előnyösen 20 és 70 C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. 5 A reagáltatást általában légköri nyomáson valósítjuk meg. A találmány szerinti eljárásban a kiindulási anyagokat előnyösen ekvimoláris mennyiségekben alkalmazzuk, mert az egyik vagy másik komponens 10 feleslegben való alkalmazása nem jár lényeges előnnyel. A reagáltatást adott esetben valamilyen oldószerben, előnyösen valamilyen savmegkötőszer jelenlétében a fent megadott hőmérséklettartományban végezzük. A reakcielegyet egy vagy több 15 órán keresztül keverjük, majd a sójellegű csapadékot emelt hőmérsékleten leszűrjük, a szűrletet szerves oldószerhez, például toluolhoz adjuk és a szokásos módon (például a szerves fázis mosása, szárítása és desztillálása útján) feldolgozzuk. 20 A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek többnyire bomlás nélkül nem desztillálható olajok alakjában képződnek. Tisztításukat úgy végezzük, hogy az olajokat huzamosabb időn keresz-25 tül csökkentett nyomáson mérsékelten melegítjük, amikor is az utolsó illékony szennyeződések is eltűnnek. A termékeket a törésmutató segítségével jellemezhetjük. Mint már többször említettük, a találmány sze-30 rinti O-fenil-tionotiol-foszforsavészterek kitűnő inszekticid, talajinszekticid és akaricid hatással rendelkeznek. A vegyületek jó hatást mutatnak a növényeket károsító rovarokkal, az egészségre ártalmas kártevőkkel, raktárok kártevőivel szemben, 35 valamint az állatgyógyászat területén az ektoparazitákkal, így élősdi légy lárvákkal szemben. Melegvérűekre kifejtett toxicitásuk alacsony, jó hatással rendelkeznek mind szívó, mind maró rovarokkal szemben. 40 Fentiek, alapján a találmány szerinti vegyületek eredményesen alkalmazhatók rovarirtószerként a növényvédelemben, az egészségvédelem területén, a raktározott készletek védelmében és az állatgyógyászat területén. 45 A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae) így a zöld őszibarackfa-levéltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosiphum padi), 50 a borsó-levéltetű (Macrosiphum pisi) és a burgonya-levéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizli-levéltetű (Cryptomyzus korschelti), a lisztes almalevéltetű (Sappaphis mali), a lisztes szilvalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cse-55 resznye-levéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például a borostyánkő-pajzstetű (Aspidiotus hederae) és a Lecanium hesperidum, valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagos lábúak (Thysanoptera), így a Hercinofhrips femo-60 ralis és a poloskák, például a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans,' továbbá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és a 65 Nephotettix bipunctatus. 2