169432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirano- és tiopirano-indoloksavszármazékok előállítására

169432 Vegyület Napi %-os adag gátlás (mg/kg) 1 -butil-1,3,4,9-tetrahidro­pirano-(3,4-b)-indol-l-ü­-ecetsav (13. példa) 1-t-butil-l ,3,4,9-tetrahidro­pirano-(3,4-b)-indol-l -ü­-ecetsav (12. példa) 5-metil-l -propil-1,3,4,9--tetrahidropirano-(3,4-b)­-indol-1-il-ecetsav (20. példa) 1-etil-l ,3,4,9-tetrahidro­pirano-(3,4-b)-indol-l-il­-ecetsav (25. példa) 100 40 100 30 100 25 44 32 A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­leteknek azt a tulajdonságát, hogy mentesek a mellékhatásoktól, a szabványos akut toxicitás tesz­tekkel szemléltetjük (lásd Turner fenti cikke) és a vegyületek hosszú időn át tartó adagolásával meleg­vérű állatoknak. Ha a találmány szerinti eljárással előállítható indol-származékokat gyulladásgátló és fájdalomcsil­lapító szerekként adagoljuk melegvérű állatoknak, például patkányoknak, orálisan adagolhatjuk őket önmagukban vagy kiszerelési egységek alakjában, azaz kapszulák vagy tabletták alakjában gyógyá­szatilag elfogadható vivőanyagokkal, így keményí­tővel, tejcukorral és hasonlókkal kombinálva. Ada­golhatjuk őket orálisan oldatok alakjában is meg­felelő anyagokban, így növényi olajokkal készített oldatok alakjában. A találmány szerinti eljárással előállítható indol­-származékok adagja az alkalmazott vegyülettől és az alkalmazás módjától függően változhat. Ezen­kívül változhat a kezelendő személytől függően is. Általában azt mondhatjuk, hogy a találmány sze­rinti vegyületeket olyan koncentrációban adagoljuk, hogy védőhatást érjünk el hátrányos mellékhatások nélkül. Ezek a gyulladásgátló és fájdalomcsillapító koncentráció-szintek általában napi 1,0 - 500 mg/kg, előnyösen napi 10-100 mg/kg. Baktérium- és gombaölő hatás A találmány szerinti eljárással előállítható indol­-származékok kitűnő antibakteriális szerek is szá­mos Gram-pozitív és Gram-negatív mikroorganiz­mussal szemben, így az alábbiak esetén: Penicillin­nel szemben érzékeny és rezisztens Staphylococcus pyogenes, Streptococcus faecalis, Escherichia coli, Aerobacter aerogenes, Salmonella pullorum, Pseu­domonsa aeruginosa, Proteus mirabilis, Proteus vul­garis, Klebsiella pneumoniae és Serratia marcescens, valamint kitűnő gombaölő szerek számos patogén gomba esetén, ilyenek a Candida albicans, Micro­sporum gypseum és Trichophyton granulosum, ezt a tulajdonságot az antibakteriális és gombaölő ha­tás szabványos vizsgálataival mutathatjuk ki, pél-5 dául az alábbi irodalmi helyeken ismertetett tesz­tekkel: Reddish G. F.: „Antiseptics, Disinfectants, Fungicides and Sterilization", 2. kiadás, Lea and Febiger, Philadelphia, 1957. vagy Grove D. C. és Randall W. A.: „Assay Methods öf Antibiotics", 10 Med. Encycl. Inc., New York, 1955. Ha például sorozat-hígításos tesztet használunk, amikor a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek hígításait tartalmazó táptalajjal inokulál­juk a mikroorganizmusokat vagy gombákat a fen-15 tiekben ismertetett módon, majd 37 C°-on két na­pon át inkubáljuk őket és megvizsgáljuk a növe­kedést, azt találjuk, hogy az l-metil-l,3,4,9-tetra­hidropirano-(3,4-b)-indol-l-propionsav teljesen meg­gátolja a Proteus vulgaris, Klebsiella pneumoniae és 20 Serratia marcescens növekedését 100 mcg/ml vagy ennél kisebb koncentrációban. Ha a találmány szerinti vegyületeket antibioti­kumként vagy gombaölőszerként használhatjuk me­legvérű állatokon, például patkányokon, adagol-25 hatjuk őket önmagukban vagy gyógyászatilag elfo­gadható hordozóanyagokkal kombinálva. A vegyü­letek arányát a vegyület oldhatósága és kémiai természete, az adagolás módja és az általános bio­lógiai gyakorlat határozza meg. így például orálisan 30 szilárd alakban adagolhatjuk őket, akkor segéd­anyagokat, így keményítőt, tejcukrot, és hasonló­kat tartalmazhatnak. Ezenkívül adagolhatjuk őket orálisan oldatok alakjában vagy parenterálisan is injektálhatjuk őket. Parenterális adagolás céljára 35 steril oldatok alakjában is felhasználhatjuk őket, amelyek egyéb oldott anyagokat tartalmazhatnak, például az oldat izotóniássá tételére elegendő mennyiségű konyhasót vagy glükózt. Ha a találmány szerinti eljárással előállítható 40 vegyületeket antibiotikumként vagy gombaölőszer­ként használjuk, az adagot az adagolás módjától és a választott vegyülettől függően változtathatjuk. Ezenkívül az adag függ a kezelendő személytől is. Általában a kezelést kis adagokkal kezdjük, lénye-45 gében a vegyület optimális adagjánál kisebb ada­gokkal. Ezután az adagolást kis mennyiségekkel addig növeljük, amíg elérjük az adott körülmények között az optimális hatást. Általában a vegyülete­ket a legelőnyösebben olyan koncentrációban alkal-50 mázzuk, amely baktérium- vagy gombaölő hatást eredményez anélkül, hogy káros vagy kellemetlen mellékhatásokat eredményezne, az előnyös szint naponta körülbelül 1;0- 1 000 mg/kg. Jó hatás el­érése szempontjából a legelőnyösebb napi adag 55 körülbelül 10 - 500 mg/kg. Ezenkívül a készítményt helyileg is alkalmaz­hatjuk. Helyi alkalmazás céljára oldatok, kenőcsök vagy folyadékok alakjában készíthetjük el, amelyek 0,1 - 5%, előnyösen 2% hatóanyagot tartalmaznak 60 és az ilyen készítményeket a bőr megfertőzött felületén helyileg alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letek baktériumölő tulajdonságait kórházak, ott­honok és gazdaságok mosóberendezéseiben, gyó-65 gyászaiban és bakteriológiában használt készülékek-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom