169424. lajstromszámú szabadalom • Készülék szál- vagy drótalakú anyag, különösen textilipari és drótgyártási termékek keresztmetszetének legalább közelítő meghatározására
5 169424 6 A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén azonban nehézségeket okozhatnak az úgynevezett elhúzási jelenségek. Mint ismeretes, ezek lényege, hogy a két 2, 3 felületekből és 30 erősítőből illetőleg 2, 3 felületekből és a 31 erősítőből álló lengőrendszer nem tulajdonképpeni saját fi illetőleg f2 rezonanciafrekvenciájával rezeg, mert e rezgések (illetőleg felharmonikusaik) egymást úgy befolyásolják („elhúzzák"), hogy egészszámú frekvenciaviszony adódik. Jóllehet a két frekvencia elvileg kifogástalanul elválasztható egymástól, bizonyos körülmények között előnyös lehet legalább két hangvevő alkalmazása. Erre a célra alkalmas elrendezést tüntet föl az 5. ábra, ahol két 11 és 13 hangvevő látható, amikor is szimmetria végett két 10 és 12 hangadót is alkalmaztunk. Természetesen lehetőség van különféle kombinációkra, így például két hangvevó't és csak egy hangadót, vagy két hangadót és csak egy hangvevőt is alkalmazhatunk. Valamennyi esetben csak a hanghullámok helyes fázishelyzetére kell ügyelnünk. Ha például a hangtér (a 20 köz) mindkét oldalán rendezünk el egy-egy hangadót (6. ábra), úgy mindegyik hangadó meghatározott fi vagy f2 frekvenciára vezérelhető. Lehet azonban a két frekvenciát a hangadókra szuperponálni is. Ez esetben például az f2 frekvenciát körülbelül az alapfrekvencia párosszámú többszöröseként vezethetjük a hangadókba. Ezzel szemben az fi frekvenciát az alapfrekvencia páratlanszámú többszöröseként az egyik hangadóba fázisban, a másik hangadóba pedig ellenfázisban kell bevezetnünk. Ilyen példakénti kiviteli alakot tüntet föl a 6. ábra. A 7. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén, ahol a hangtér (a 20 köz) mindegyik oldalán van hangvevő, különösen célszerű, ha a vett jeleket egyrészt összegezzük, másrészt különbségüket képezzük. A különbségképzéskor azután a rezonátor alapfrekvenciájára vonatkoztatva csak páratlanszámú frekvenciájú jelek adódnak, minthogy a körülbelül párosszámú frekvenciák jelei a mindkét oldali frázishelyzet azonossága miatt egymást kölcsönösen megszüntetik. Ezzel szemben összegezéskor a körülbelül párosszámú frekvenciákhoz csak egy jel adódik, minthogy a páratlanszámú frekvenciákat kiküszöböljük. A differenciajel ennek következtében az fi frekvenciának, az összegezett jel pedig az f2 frekvenciának felel meg. így a két frekvenciát villamosan elválasztottuk egymástól, anélkül, hogy ehhez 50 bármilyen szűrőt alkalmaztunk volna. A két jelet mármost önmagában ismert módon egy vagy két hangadóra vezethetjük vissza. Ezzel kapcsolatban csak a helyes fázishelyzetre kell ügyelnünk. A két fi és f2 frekvencia időszakos váltásakor 55 az 5. illetőleg 6. ábra szerinti készülékekre természetesen nincs szükség. így például az 1. ábra szerinti készülékben hosszabb időn át az fi frekvenciát gerjeszthetjük, ami - mint ismeretes - a keresztmetszet méréséhez elegendő. Az f2 frekvenciát 60 viszont csak viszonylag rövid időközökben gerjesztjük, mert ezzel az idegen befolyások nagyságát állapítjuk meg, majd önmagában ismert módon az idegen befolyásokat kiegyenlítjük. Bizonyos körülmények között ilyen esetben előnyös lehet, ha a 65 vizsgálati 1 anyagot nem pontosan az f2 frekvenciájú állóhullám nyomásmaximumának helyén vezetjük át, hanem valamivel ezen kívül, minthogy ott a vizsgálati 1 anyag a futási időt (a futási idő 5 meghosszabításáról a futási idő megrövidítésére történő átmenetnél) gyakorlatilag nem befolyásolja; Ezáltal az f2 frekvenciát nullpont értékként hasznosíthatjuk. Arra sincs azonban szükség, hogy - mint a 10 tárgyalt példákban - a frekvencia viszony az fi és f2 frekvenciák között közelítőleg kettő legyen. Olyan megoldás is lehetséges például, amelynél a frekvenciák viszonyszáma jóval nagyobb. Különösen előnyös, ha a viszonyszámok páros vagy páratlan 15 számok. Példakénti kiviteli alak a 8. ábrán látható. - Ebben az esetben az f2 frekvencia (a 8 hullám) az fi frekvencia (a 4 alaphullám) négyszerese. Az eddig tárgyalt esetekben lényegében a vizsgálati 1 anyag keresztmetszetének lehetőleg pontos 20 meghatározása volt a feladat. Bizonyos esetekben azonban a keresztmetszet szabatos meghatározására nincs szükség, hanem elegendő az úgynevezett igen-nem információ, amikor is csak azt -kell megállapítani, hogy vizsgálati anyag egyáltalán jelen 25 van-e. Ez az eset például, amikor gyártási folyamatot kell ellenőrizni és mindössze azt kell megállapítani, hogy vizsgálati anyag van-e jelen vagy nincs. A találmány szerinti készülék ilyen megállapításra kiválóan alkalmas, minthogy elvi felépítésé-30 bői kifolyólag a szükséges stabilitást igen hosszú időn át megőrzi. A 10 hangadót és a 11 hangvevőt célszerűen egymással párhuzamos sík 2 és 3 felületbe építjük be. Nem kell azonban föltétlenül a teljes- felület mentén aktívoknak lenniök (8. ábra). Sőt még arra sincs feltétlenül szükség, hogy a felületek párhuzamosak legyenek egymással. Más alakok is választhatók, amennyiben lehetővé teszik legalább két különböző hullámhosszúságú állóhullám biztosítását. A 9. ábra erre ad példakénti megoldást. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy legalább egy felharmonikushoz nyitott síp értelmében rezonátort alkosson. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék szál- vagy drót alakú anyag, különösen textilipari és drótgyártási termékek keresztmetszetének meghatározására, azzal jellemezve, hogy legalább két különféle frekvenciájú (fi5 f 2 ) állóhullámot kibocsátó hangadója (10, 12), ettől közel (20) elválasztott hangvevője (11, 13) és a hangvevőt elválasztó közön (20) átvezető anyagtovábbító szerve, a hangvevő (11, 13) kimenetéhez csatlakoztatott diszkriminátora (15), valamint ezzel összekötött jelző- vagy regisztráló műszere (16) van. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hangvevő (11) kimenete és a hangadó (10) bemenete között visszacsatoló ág van. 3. A 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a visszacsatoló ágba legalább egy erősítő (30) van iktatva.
