169418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendedzés megvastagított végrészű hőrelágyuló műanyagcső karmantyújának kialakítására

5 169418 6 A 9 üreges alakítóforma és a horony-karmantyú-formázó 4 tüske az 5 mag-résszel együtt egymáshoz viszonyítva ellentétes irányokban elmozgathatok az öntőforma tengelye mentén. Miután a cső végének megvastagítási művelete befejeződött, a 9 üreges alakítóformát a horony kialakítása céljából olymértékben elcsúsztatjuk, hogy a 15 horonykialakító tárcsa a horony-karmantyú-formázó 4 tüske körül helyezkedjék el, a 15 horonykialakító tárcsa a kialakítandó 2 kör alakúhoronynak megfelelő 10 kivágással van ellátva. Bizonyos esetekben célszerű, ha nemcsak a horony-karmantyú-formázó tüske van hűtőszervekkel ellátva, hanem a 15 horonykialakító tárcsa is. A 6. ábrán 27 hivatkozási számmal egy első hűtőközeg bevezető nyílást tüntettünk fel, amely a kialakítandó horony melletti rész hűtésére van előirányozva. A második 28 hűtőközeg bevezető nyílás a horony külső oldalának tartományához, valamint a horony melletti részhez, tehát e helyek hűtésének lehetővé tételének vannak előirányozva. A találmány értelmében valamilyen hőrelágyuló műanyagból, például polivinilkloridból vagy polietilénből készítendő, egy megvastagított 3 karmantyú-végrésszel és abban elhelyezkedő belső 2 kör alakú horonnyal rendelkező 1 cső gyártása során a következőképpen járunk el: a nem ütésálló polivinilkloridból készült 1 cső 17-vég-részét 130-150 C°, előnyösen 140 C° hőmérsékletre hevítjük fel, amely megfelel a hőrelágyuló műanyag deformációs hőmérsékletének. Noha a fentiekben polivinilkloridot említettünk, nyilvánvaló, hogy a találmány értelmében bármilyen önmagában ismert hőrelágyuló műanyagot alkalmazhatunk a találmány szerinti csőkarmantyú gyártására. Az 1 műanyagcsövet 17 vég-részével deformálható állapotba hozva a 9 üreges alakítóforma és a 4 tüske 5 mag-része közötti térbe csúsztatjuk. Az 1. ábra ezt a helyzetet tünteti fel. Ezt követően a 4 tüskét és az 5 mag-részt a nyíl irányában jobbfelé elmozgatjuk, miáltal a 9 üreges alakítóforma ellenkező irányba mozog. Lehetőség van természetesen arra is, hogy az üreges forma mozdulatlanul maradjon és kizárólag a horony-karmantyú-formázó 4 tüskét mozgassuk, de elképzelhető az is, hogy csak a 9 üreges alakítóformát mozgatjuk balfelé (lásd a nyilat) és a hevített 17 vég-rész melletti nem-hevített cső-részt vetjük alá duzzasztási műveletnek. Magától értetődő, hogy valamennyi lehetséges mozgatási művelet megvalósítható és mindegyik eredményeként a cső megvastagítása következik be. A mozgatási műveletek során a 9 üreges alakítóforma 9b része a 2. ábrán feltüntetett helyzet felé mozog, míg a 19 ferdén levágott rész, amely mintegy áthidalja a horony-karmantyú-formázó 4 tüskét és az 5 mag-részt, a 18 ferdén levágott részhez csatlakozik, és mintegy összekötőfalat képez a 9 üreges alakítóforma 9a és 9b részei között. A duzzasztási művelet eredményeként ezt a teret időközben a műanyag teljesen kitölti, úgyhogy az 1 csövön a 3 megvastagított rész létrejön. - A 20 belső fal hőmérséklete meghaladja az 50C°-ot és rendszerint közelítőleg az üveg átalakulási hőmérséklete körüli értékűre, rendszerint 75 C°-ra van választva. Miután a 9 üreges alakítóforma elérte a 2. ábrán feltüntetett helyzetét, bal-5 felé mozgatjuk, majd a 3 megvastagított karmantyú-végrészt a horony-karmantyú-formázó 4 tüskére csúsztatjuk. Ezt a tüskét a 13 hűtőközeg-bevezető nyíláson át bejuttatott közeg segítségével olyan hőmérsékleten tartjuk, hogy a 4 tüske külső 10 21 falának hőmérséklete 50 C° felett legyen, de ne haladja meg a műanyag deformációs hőmérsékletét. Ez a hőmérséklet előnyösen 75 C°-ra van választva. A 9 üreges alakítóforma 20 falának hőmérséklete előnyösen szintén a műanyag deformációs h'ő-15 mérséklete alatt kell hogy legyen, a 20 és 21 falnak pedig minden esetre olyan hőmérsékletűnek kell lennie, amely alacsonyabb, mint a megvastagítandó csőrész műanyagának hőmérséklete. Ily módon legalább 10 C hőmérsékletű, de a meg-20 vastagított anyagrész hőmérsékleténél kisebb hőmérsékletű filmet nyerünk amely a műanyagot körülveszi és amely biztosítja, hogy nem lépnek fel nemkívánatos deformációk az üreges forma 9b részének eltávolítása után abból következőleg, hogy 25 a műanyag rugalmas tulajdonsága folytán törekszik felvenni eredeti alakját. A megvastagított résznek előnyösen 140 C° körüli belső hőmérséklete van, külső rétege 75 C°-os, és ugyancsak 75 C -os belső rétege van vagy for-30 dítva. A fent említett film vagy réteg tehát biztosítja, hogy a megvastagított rész külső felülete mentén nemkívánatos deformációk nem jelentkeznek, annak eredményeként, hogy a megvastagított rész a 35 karmantyú-formázó tüskén csúszik, amikor a cső kiszélesedik. Miután elkészítettük a cső megvastagított karmantyú-végrészét, a gumigyűrű formájában kialakított 7 horonykialakító tagot a 6 kör alakú kivá-40 gásból a 8 kúpos expandálótag segítségével eltávolítjuk, miután e kivágás tartományában és kívül a karmantyú-végrész körül egy 15 horonykialakító tárcsát helyeztünk el, mely a 16 kivágással van ellátva. A gyűrűszerű 7 horony az alakító tag 45 hatására a műanyagmassza a 16 kivágásba nyomódik, miáltal a 2 horony létrejön. Magától értetődik, hogy ily módon ä duzzasztási megvastagítási, tágítási és horonykiképzési műveletek egymásután történő végrehajtásával a kívánt típusú cső elő-50 állítható. Igen lényeges a találmány szerinti eljárás esetében a kisebb hőmérsékletű film kialakítása a megvastagított rész külső felülete mentén, azonban ezt úgy kell végrehajtani, hogy egy meghatározott 55 keresztmetszet hőtartalma elegendő legyen ahhoz, hogy például a 9b tárcsarészként kialakított külső tartófal eltávolítása után a teljes keresztmetszet legalább a deformációs hőmérsékletre melegedjék fel. Ily módon a műanyagmassza bizonyos stabi-60 lizációját érjük el, miáltal az anyag elasztikus visszaalakulási törekvése semmiféle zavart nem okoz. A horony másféle eszközökkel is kialakítható, például egy táguló maggal, vagy a 4. ábrán feltüntetett készülék segítségével. Ezen az ábrán a kar-65 mantyú-formázó tüske a végén olyan résszel rendel-3