169414. lajstromszámú szabadalom • Tökéletesített eljárás vízmentes fémkloridoknak reduktív klórozással történő előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974.1. 07. (VE-751) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. 169414 Nemzetközi osztályozás: C 01 F 7/10, 7/60 I eltalálok: dr. Nemccz Ernő oki. középiskolai tanár 12%, Budapest, dr. Ujhidy Aurél oki. vegyészmérnök 14%, Veszprém, dr. Polinszky Károly oki. vegyészmérnök 4%, Budapest, dr. Szépvölgyi János oki. vegyészmérnök 13%, Veszprém, Borlai Oszkár oki. vegyészmérnök 10%, dr. Székely Tamás okl.vegyészmérnök 20%, dr. Haimann Ottó oki. fizikus 10%, Riederauer Szilárd kohómérnök 17%, Budapest Tulajdonos: Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém Tökéletesített eljárás vízmentes fémkloridoknak reduktív klórozással történő előállítására I A találmány tárgya tökéletesített eljárás víz­mentes fémkloridoknak szilikátos nyersanyagokból reduktív klórozással történő előállítására a nyers­anyag és kisillékonyságú folyékony és/vagy plasz­tikus szénhidrogén redukálószer összekeverésével, hőhatás segítségével való elszenesítésével majd kló­rozásával. Ismeretes, hogy különösen oxidos fémércekből, azok elegyeiből, illetve fémeket és vegyületeiket tartalmazó kőzetekből vagy ezek természetes és mesterséges származékaibél (pl. málási termék, feldolgozási hulladék stb.) a fémek vízmentes illékony kloridjait előállíthatjuk, ha célszerű módon együtt alkalmazunk redukciót és klórozást. Ezt az együttes műveletet reduktív klórozásnak nevezzük. Megfelelő vegyület alkalmazásával (pl. CC14 vagy COCl2 ) a redukáló és klórozó hatást egyetlen fajta molekula, illetve anyag fejtheti ki. Ismeretes, hogy ez utóbbi - egyébként igen előnyös eljárás gyakran azért nem alkalmazható eredményesen, mert szilikátos nyersanyagokból (kő­zetekből, málási termékekből, feldolgozási hulla­dékokból stb.), - melyeket összefoglalóan klórozási nyersanyagnak nevezünk - vagy már a reakció kezdetén, vagy bizonyos konverzió után a reduktív klórozás sebessége igen csekéllyé válik, sőt esetleg a reakció meg is áll, anélkül, hogy a klórozási nyersanyag technológiailag értékesíthető mértékű átalakuláson ment volna keresztül. E nehézségek leküzdésének egyik ismert módja, hogy a klórozási nyersanyagot szilárd redukáló szerrel (pl. koksz, szén, faszén stb.) keverjük vagy brikettáljuk és ezek után már vagy csak klór-gáz-5 zal, vagy klór és redukáló gáz, leginkább CO-ele­gyével hozzuk reakcióba. E módszer hátránya, hogy az anyag őrlése jelentős technológiai költséget okoz és még a legjobb keverés, esetleg brikettálás alkalmazása esetén is a két reagáló szilárd anyag 10 érintkezése nem a lehető legintenzívebb, a szem­csék közt hézag maradhat, ez' pedig a reakcióban résztvevő anyagok gyors transzportját gátolja. A szilárd redukáló anyag (pl. koksz, kőszén, faszén stb.) alkalmazásának további hátránya hogy ezek 15 önmagukban értékesek, így mint segédanyagok esetleg túl költségesek. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely a reduktív klórozásnál kiküszöböli a kló­rozási reakció lelassulását, illetve leállását és a 20 szilárd redukálószer alkalmazásából eredő hátrá­nyokat, lehetővé teszi a klórozási nyersanyag további reduktív klórozását az ismert egyszerű technológia feltételei mellett és biztosítja a meg­felelő jó konverzió elérését. 25 A találmány szerinti eljárás létrehozása azon a felismerésen alapszik, hogy a klórozási nyersanya­got először folyékony vagy plasztikus szénhidro­génekkel keverve, ezeket hőhatás segítségével elkok­szosítva az ezt követő redukáló klórozás során a 30 klórozási reakció sebessége lényegesen megnövek-169414

Next

/
Oldalképek
Tartalom