169355. lajstromszámú szabadalom • Villamos védőbernedezés üzemközbeni fázis- és feszültség kimaradás következményeinek elhárítására

3 169355 4 dezés fékrendszerében levő elektrohidraulikus féklazítók nyitva maradnak, mivel a féklazítók a motorra vannak rákötve, így mindaddig a hálózati feszültséget kapják, ameddig a hálózati feszültség fennáll. Feszültségkimaradás után pedig a motorról kapják a táplálást, mely mind aszinkrongenerátor működik. A féklazítók nyitott állapotának következményeként a teher hatására az emelő motorok felgyorsulnak és a teher lezuhan. Ez tehát életveszélyes üzemállapotot hoz létre, annál is inkább, mivel az emelőberendezés kezelője csak későn érzékelheti a feszültségkimaradás tényét, hiszen a visszatáplálás következtében az egész rendszer fennmarad. A teher lezuhanásán kívül további életveszélyt, és készülékek és motorok meghibásodását eredményezheti a növekvő fordulatszámmal bekövetkezett erős feszültségnövekedés is, mely a 800 sőt 1000 V-ot is meghaladhatja. Ennek ellenére egyes helyeken - különösen ún. nem merev hálózatú területeken, melyek az erőművektől eléggé távol esnek és sajnos a legtöbb kikötő ilyen, ahol jelentős számú daruberendezés működik - elengedhetetlenül szükséges a daruk gazdaságos üzeme miatt azok fázisjavítása. Mindezen előbbiekben ismertetett káros következmények és előnytelen veszélyes üzemállapotok elhárítására kidolgozottak megoldások, ezek közül ismert olyan megoldás ahol a berendezés csak fáziskimaradás esetén működik úgy, hogy áramot érzékel a fellépő áramaszimmetriára beállított relé útján. Ezen megoldás feszültségkimaradás esetére védelmet nyújtani nem tud, mivel a három fázis megszűnésével, mindhárom fázis árama azonosan zérus lesz, így a védelem nem működik. Ismert olyan megoldás, mely fáziskimaradás illetve fázisfeszültség csökkenés esetére nyújt védelmet. Ezen megoldás hátránya a bonyolultságában és ebből eredő hibaforrásokban van. Ismert megoldás a fázisvédő relé alkalmazása. Ez a relé csak a motor mágneskapcsolójával kombinálva működik, amikor is a terhelt motort bármely fáziskimaradás esetén lekapcsolja, ha a másik két ép fázisban az áram a motor melegedése szempontjából veszélyes. Ez a megoldás feszültségkimaradásra ugyancsak nem ad védelmet. Ismert, továbbá olyan megoldás melynél a berendezés az üzemállapot előtti fáziskimaradásra nyújt védelmet, de a feszültségkimaradást nem érzékeli, mivel érzékelése feszültségaszimmetriára épül. Ez esetben a megoldás fázis és mezőforgásirány ellenőrző relével megoldott. Ennek előbbiekben már említetteken túl, további hátránya, hogy a rázkódásra érzékeny. Daruüzemben sajnos ezen üzemi állapot elkerülhetetlen, így a megoldás csak mezőforgásirány ellenőrzésére alkalmas. Ismert végezetül a főáramkörbe iktatott feszültségérzékeny relé alkalmazása. Ez a megoldás azt a már ismert jelenséget használja fel, hogy a teher süllyesztése közbeni feszüítségkimaradás esetén a kondenzátorok ráhatása következtében a feszültség jelentősen megnő, aminek viszont veszélyes következménye a bekövetkező teher lezuhanás. A megoldás hátránya tehát abban is van, hogy a relé a magas működtető feszültség miatt (380 V) erős előfeszítést kap, hiszen figyelembe kell venni, hogy 460—480 V-nál már működnie kell, mert különben a teher már meg nem engedhető magas fordulatszámmal süllyed. 5 Az ismertetett megoldásokból egyértelműen megállapítható, hogy egyetlen megoldás sem nyújt egyszerre feszültség és fáziskimaradás következményei ellen védelmet. Nem képesek megfelelni ezen együttes követel-10 menyeknek, melyek ma már a műszaki élet nem egy területén, de különösen az emelőberendezések üzemeltetésénél jelent kiemelten jelentős feladatot. A találmány célja olyan megoldású védelmi berendezés létrehozása, mely képes az egyidejűleg 15 és külön-külön jelentkező fázis és feszültségkimaradásokból eredő káros következmények előfordulását megakadályozni. Képes továbbá ebből eredően főképp nehézgép üzemekben, de különösen emelőberendezések esetében a nagy értékű 20 berendezésekben, áruk rakodásánál az említett fázis és feszültség-kimaradásokból eredően jelentkező balesetveszélyeket és anyagi károkat elhárítani. A találmány további feladata, hogy a meghatározott célkitűzéseket viszonylag egyszerűen, kevés 25 hibaforrás előfordulása mellett tudja teljesíteni. A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapszik, hogy az adott feladat megoldása a három fázis áramának külön-külön érzékelésével és ezzel összefüggő utasítás sorozat kapcsán oldható 30 meg úgy, hogy az áram alá helyezéssel a berendezés alaphelyzetbe kerül, mellyel egyidejűleg hatástalanítja a védelmet működtető egységet, mely rendszeren belül bekövetkező fázis és feszültségkimaradás az eddig kiiktatott egységet teszi ak-35 tívvá, mellyel megszünteti az áramellátottságot. A találmány villamos védőberendezés üzemközbeni fázis és feszültségkimaradás következményeinek elhárítására melynek kiviteli módjánál minden fázishoz külön-külön csatlakoztatott egy-egy áram-40 váltó kerül beépítésre, melynek mindegyikéhez külön-külön csatlakoztatott, de a munkaáramú érintkezőkkel sorbakapcsolt egy-egy kisfeszültségű reléje van, melynek munkaáramú érintkezővel sorbakapcsolt és nyugvóárarnú érintkezőjével csatlakoztatott 45 ellenőrző nyomógombja van, melyhez a nyugvóáramú érintkezőjére csatlakoztatott, és a relék munkaáramú érintkezőivel sorbakapcsolt működtető relé és a nyugvóáramú érintkezőjéhez egy ellenállást követően, a tápfeszültséghez pedig egy egyen-50 irányító közbeiktatása útján indítórelé van csatlakoztatva. További célszerű kiviteli alakja szerint a működtető relé és az indító relé párhuzamosan kapcsolt érintkezői a védendő berendezésekhez sorosan van-55 nak kapcsolva. Kiviteli alapjának további célszerű megoldása, hogy az ellenőrző nyomógomb munkaáramú érintkezője az ellenálláson keresztül kapcsolódik a működtető reléhez, míg a hozzátartozó kondenzátor a 60 működtető relé tekercsére közvetlenül van csatlakoztatva. A továbbiakban a találmányt a mellékelt rajzok és leírás kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés általános szerkezeti kap-65 csolási felépítését és elrendezését mutatja vázlato-2