169351. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyeződést tartalmazó hordozógázból a szennyeződés eltávolítására

9 tatjuk, hogy lényegében bármilyen szükséges tisztítási hatékonyság biztosítható a víz befecskendezésének szabályozása révén. Az alábbiakban a találmányt, annak további céljait és előnyeit a csatolt berendezési rajzok 5 alapján, kiviteli' példák kapcsán ismertetjük részletesen. A rajzokon: az 1. ábra a berendezést vázlatosan hosszmetszetben, a permetezőkamra, a gőzejektor és a víz- 10 injektor, a keverőcső és az ikerciklonos szeparátor feltüntetésével mutatja, i a 2. ábra nagyobb méretarányban', ugyancsak hosszmetszetben mutatja a gőzejektort a vízinjektorral, valamint a permetezőkamra és a keverőcső 15 ezekhez csatlakozó részét, a 3. ábra a 2. ábra szerinti berendezést felülnézetben, részben metszetben, mutatja, a 4. ábra â gőzfúvóka divergáló szakaszát és a vízinjektort a hozzá tartozó fúvókákkal met- 20 szetben, nagyobb méretarányban tünteti fel, az 5. ábra a 4. ábra szerinti berendezés-rész oldalnézete, a 6. ábra a 4. ábrán feltüntetett 6-6 nyilak irányában tekintett nézet, 25 a 7A. és 7B. ábrák a gőzfúvóka, és a gőzfúvóka tengelyéhez képest 15°-ra ill. 45°-ra beállított sík injektorfúvókák által létrehozott szórásképet mutatják, a 8A. és 8B. ábrák a gőzfúvóka, és a gőzfúvóka 30 tengelyéhez képest 0 -ra ill. 45 -ra beállított kúpos injektorfúvókák által létrehozott szórásképeket mutatják, a 9. ábra a berendezéshez felhasznált háromféle gőzfúvóka szivattyúteljesítményét grafikusan ábra- 35 zolja, a 10A. ábra a Mollier-diagram forróvíz-ejektoros gyorsításra alkalmazható „folyadék "-tartományát tünteti fel, a 10B. ábra a Mollier-diagram gőzejektoros gyor- 40 sításra alkalmazható „gőz"-tartományát mutatja, a 11. ábra a kéndioxid-eltávolítás hatékonyságát az oldható kémiai reagens függvényében, diagram formájában mutatja. 45 Az 1. ábrán 10 hivatkozási számmal jelöltük azt a csővezetéket, amelyen át az elhasznált, szennyezett gázok belépnek a berendezésbe. A 10 csővezetékben 12 szabályozószelep lehet elhelyezve, amely a gázok áramlását szabályozza. A 10 csővezeték a 50 14 permetezőkamra alsó végébe csatlakozik, amelynek átmérője a 10 csővezeték átmérőjénél lényegesen nagyobb. A 14 permetezőkamrába nyersvizet vezetünk be a (nem ábrázolt) táprendszerre kapcsolt 20 elosztóhoz csatlakozó 18 csöveken el- 55 helyezett 16 permetezőfúvókák útján. A permetezőkamra alján a 22 kifolyónyílás helyezkedik el, amelyen át a szemcsés anyagból és vízből álló iszap eltávolítható, hagyományos típusú víztisztító berendezésben történő kezelés céljából. 60 A 14 permetezőkamra felül gyűrű alakú 24 fejjel van lezárva, amely 26 átmeneti szakasszal és karimával ellátott 28 kilépőnyílással van ellátva. A permetezőkamra 24 fejének 28 kilépőnyílása egy karimával ellátott 30 nyíláshoz csatlakozik, amely 65 10 a hengeres 32 keverőcső egyik végén van kialakítva. A 32 keverőcső ellentétes végein ugyancsak karimával ellátott 34 nyílás van, amely a 38 ikerciklon felső tartományához érintőlegesen csatlakozó 36 nyílás karimájához illeszkedik. A 38 ikerciklon lényegében hengeres alakú és a ciklon középső tartományába benyúló kisebb átmérőjű 40 kürtővel van ellátva. Mindegyik ciklon alján 42 kifolyónyílás van kialakítva, amelyen keresztül a vízből és szemcsés anyagból álló iszap eltávolítható (nem ábrázolt) víztisztító berendezésben történő kezelés céljából. A tisztított gáz a ciklon 40 kürtőjének felső 44 nyitott végén át távozik. A permetezőkamra 24 fejében, a hengeres 32 keverőcsővel koaxiálisán van elhelyezve, a 46 gőzejektorfúvóka. A 46 gőzejektor-fúvókába a gőzt nyomás alatt a 48 gőzvezetéken át juttatjuk, amely állítható 50 fojtószeleppel van ellátva. A nyersvizet az 58 szabályozószeleppel ellátott 56 vízvezeték útján nyomás alatt az 52 vízinjektorba tápláljuk, amely több 54 injektorfúvókával van felszerelve. Az eljáráshoz szükséges gőzt előállíthatjuk oly módon, hogy a tisztítandó elhasznált gázokat hulladékhővel üzemelő kazánon vezetjük keresztül, hogy ezáltal a gáz hőtartalmát hasznosítsuk, de felhasználhatunk bármilyen már rendelkezésre álló gőzt is. Az eljáráshoz 3,4 atm feletti nyomású gőzt alkalmazunk. Az 52 vízinjektorhoz előnyösen melegítetlen és kezeletlen vízre van szükség, de természetesen előkészített víz is felhasználható. Bár a víz hőmérséklete nem kritikus jelentőségű az eljárás szempontjából, a tapasztalatok szerint nagyobb teljesítmény érhető el hidegebb vízzel, mivel ez megnöveli a gőz kondenzációját. A 2. és 3. ábrák hosszmetszetben ill. felülnézetben mutatják az expandáló 60 gőzkúpot, amely a 46 gőzejektor-fúvóka kilépőnyílásán át kilépve expandál, végighalad a keverőcső hosszában, és a 62 ütközési tartományban a 32 keverőcső falára ütközik. Amikor lényegében száraz, telített állapotú gőzt megfelelő kialakítású konvergens-divergens fúvókán átvezetve kb. atmoszférás nyomású térbe expandálunk, az expandálás lényegében a 60 gőzkúp alakjának megfelelően megy végbe, amelynek kúpszöge lényegében azonos a gőzfúvóka divergáló szakaszának bezárt szögével. Amikor a fúvókára ható nyomás meghaladja a kritikus nyomást, és a kritikus nyomás meghaladja a fúvóka kilépőnyílásának statikus nyomását, a fúvókából kilépő gőz sebessége a fúvóka kilépési síkjában szuperszonikus lesz. Azt tapasztaltuk, hogy a fúvókát elhagyó gőz tartalmaz egy középső szuperszonikus 64 mag-részt. Feltételezhető, hogy a szuperszonikus 64 mag-rész számtalan jellegzetes 68 rombuszt, azaz ferde ütközési rendszert tartalmaz, ezeket ferde ütközési hullámok hozzák létre, amelyek végülis a 70 merőleges ütközési hullámban végződnek. Feltételezhetően a mag-részben lép fel a legnagyobb szuperszonikus sebesség, és ebben a tartományban a sebesség a keresztmetszetben konstans. A szuperszonikus 64 magrészen kívüli, de az expandáló 60 gőzkúpon belüli tartományokban a sebesség ugyancsak szuperszonikus, azonban a gőzsugár keresztmetszetében a sebességprofíl nem marad konstans. 5