169327. lajstromszámú szabadalom • 4-tio-kromanil-(di)-tiofoszfor- és foszfonsavészter bázisú kártevőirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

21 169327 22 97. példa Afrikai gyapotpoloskával (Dysdercus fasciatus) feitőzött cserépbe ültetett gyapotpalántát (Gossypim spec.) 0,006 súly% 23. példa szerinti ké- 5 szítményt tartalmazó porozószer-koncentrátum vi­zes oldatával cseppnedves állapotig bepermetezünk. A növényeket végül a kártevőkkel együtt henger alakú gézketrecben 20C°-on üvegházba helyezzük. 48 órás ellenőrzés után azt tapasztaljuk, hogy az 10 összes kártevő kipusztult. Az előbbivel azonos módon vizsgálva az 1., 3., 28., 33., 76. és 82. példa szerinti vegyület hasonló­képpen hatásosnak bizonyult, míg az 55. példa ese­tében az LC 100 értéke 0,003 súly%. Az össze­hasonlítási szempontból vizsgált ismert foszfor­észterek sokkal magasabb koncentrációban az aláb­biak szerint bizonyultak hatásosnak: Diazinon Dimethoat Azinphos-ethyl 98. példa Letalis dózis: 0,025% hatóanyag 0,025% hatóanyag 0,05% hatóanyag Mexikói babbogár (Epilachna varivestis) ne­gyedik lárvaállapotú egyedeit és bokorbab leveleket (Phaseolus vulgaris) permetező berendezéssel bizo­nyos dózisban (megfelel 600 liter permetlé/hektár szabadföldi adagnak) egy emulziós koncentrátum vizes oldatával bepermetezünk. Az emulziós kon­centrátum 0,002 súly% 10. példa szerinti ható­anyagot tartalmaz. A leveleket és a kártevők lárváit 22 C -on nyitott tárolótartályban tartjuk. Az ellenőrzést 47 óra eltelte után végezzük, ami­kor azt tapasztaljuk, hogy az összes bogárlárva ki­pusztult. Az előbbivel azonos módon vizsgálva 1., 3., 15., 17., 21., 23., 25. példa szerinti vegyületek ugyan­is 20 25 30 35 40 úgy hatásosnak bizonyultak. A 39. és 50. példa szerinti vegyületeknél LC 100 értéke 0,0012 súly%, míg a 49. példa esetében csupán 0,0006,súly%. A találmány szerinti vegyületek kullancsok elleni hatása különböző foszforsavészter-érzékenységű tör­zsek esetében, valamint az állatokra gyakorolt szisztematikus hatás mértéke a következő példák alapján szemléltethető: 99. példa In vitro kísérlet Boophilus törzshöz tartozó kul­lancsoknál 1. Boophilus microplus a) normál érzékenységű törzs b) Biarra-törzs, rezisztens c) Mackay-törzs, rezisztens 2. Boophilus decoloratus, rezisztens törzs Alkalmas hatóanyag készítmény előállítása cél­jából 10 súlyrész hatóanyagot 100 térfogatrész cik­lohexánon és nonilfenol keverékében (10 etilén­oxid, 8 : 1) feloldunk és az így kapott emulziós koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra fel­hígítjuk. A felsorolt hígításokban az említett törzsekből mindenkor 10 felnőtt vérrel teleszívatott kullancs nőstényt és P-észter érzékenységgel rendelkező tör­zsekből megfelelő egyedeket 5 percre bemártunk. Ezt követően a kullancsokat hátgerinc-oldaluknál fogva Tesa-ragasztószalagra felragasztjuk és tojás­rakásig inkubátorban (28 C°, kb. 80%-os relatív lég­nedvesség) tartjuk. A kezelés után 2 héttel a hatóanyagkészítmé­nyek hatásosságát az érett tojások lerakásának gát­lása szempontjából meghatározzuk. A tojásrakás gátlását %-osan fejezzük ki, mimellett 100% annyit jelent, hogy az összes kezelt kullancsból a meg­adott hatóanyagkoncentrációnál egyetlen egyed sem rakott tojást, míg 0% azt jelenti, hogy az összes kullancs tojást rakott. Az in vitro kísérletek eredményeit a II. táblázat­ban foglaljuk össze. II. táblázat Különböző P-észter érzékenységű kullancsoknál végzett in vitro próbák Tojásrakás gátlása %-ban Hatóanyag­Példa koncentráció %-ban Boophilus microplus normál Biarra-törzs Mackay-törzs Boophilus érzékenységű (rezisztens) (rezisztens) decoloratus törzs (rezisztens) 1. 0,2 100 90 0,05 100 70 0,0125 100 50 0,0031 100 0 2. 0,2 100 100 100 100 0,05 100 90 100 100 0,0125 100 80 90 90 0,0031 90 0 30 10 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom