169323. lajstromszámú szabadalom • Könnyűszerkezetes csarnokalap középkötött talajhoz

» • 169323 gadó akna fala közötti tér cementtejjel van kitöltve, a kútcölöpöt képező alap felső része pedig csarnokoszlopot befogadó kehellyel és/vagy lehorgonyzással van kiképezve. A találmány szerinti könnyűszerkezetes csarnokalap minden eleme, valamennyi eddig ismert megoldással szemben, azonos külső átmérővel készül. A különböző statikai igénybevételeket nem az elemek méretének* változtatásával, hanem a kútcölöp alap kitöltő anyagának megfelelő megválasztásával veszi fel az* alapelem. Mivel minden alapozási alapelem azonos méretű és azonos technológiával készül, ezért a találmány szerinti könnyűszerkezetes csarnokalap gyorsan, olcsón, egyszerű gépesítéssel kivitelezhető. A találmány szerinti megoldásnál az alapozás egyes alapelemeit előregyártott beton kútgyűrűk képezik, amelyeket gépi úton lesüllyesztett aknába helyezünk el. A kútgyűrűket a mindenkori statikai igénybevételeknek megfelelő anyaggal - előnyösen kaviccsal, betonnal, vasbetonnal - töltjük ki, illetve alakítjuk át kút cölöppé. A kitöltéstől függően az így kialakított alap alkalmas nyomó, húzó; vízszintes erők, hajlítónyomatékok és ezek lehetséges kombinációinak felvételére. A cementtejjel való kitöltés, amely a talajban készített akna fala és a kútgyűrűk palástfelülete között kerül elhelyezésre, a megszilárdulás után igen jó erőátadást biztosít. Talajvíz esetén a kútcölöp fenéklemezzel kerül kialakításra. A találmány nagy előnye, hogy egyszerű, gyors és olcsó kivitelezésű technológiával többcélúan felhasznált szerkezeti elemmel - a kútgyűrűvel - a könnyűszerkezetes csarnokoknál fellépő statikai igénybevételeknek megfelelő alapozást* biztosít, amely teljes egészében gépesíthető. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az ábra a találmány szerinti alapozás függőleges metszete. Az ábrán ábrázolt kiviteli példánál fúróberendezés segítségével 1 aknát mélyítünk le. A fúrási munka után az aknát kidúcolni nem kell, mert a fúrás olyan talajtömörítést idéz .elő a középkötött talajban, hogy az 1 akna néhány óráig kitámasztás nélkül is megáll. Ezután az 1 akna fenekére mint-5 egy 20 cm vastag 2 kavicsszórást készítünk, majd a helybenmaradó fúróberendezés segítségével egy ütemben az 1 akna átmérőjénél 10—20 cm-rel kisebb átmérőjű, betonból készült 3 kútgyűrűket süllyesztünk *be. Ezután a fúróberendezés a követin kező oszlophelyre áll át. Az 1 akna fala, valamint a 3'kútgyűrű közötti 4 teret cementtejjel töltjük ki. A továbbiakban az 1 akna fenekén a 2 kavicsszórásra mintegy 20 cm vastag 5 fenékbetont készítünk, amelynek megszilárdulása után a kútba 15 esetleg beszivárgott víz eltávolítható és a kútnak kútcsölöppé való átalakítása szárazon végezhető el. A kutat 6 kitöltőanyaggal töltjük ki. A 6 kitöltőanyag minősége mindenkor a statikai igénybevételektől függ*. így például a 6 kitöltőanyag lehet 20 kavids, B 70 minőségű beton, B 140 minőségű, vagy még ennél is jobb minőségű vasbeton. A betonozási munka befejezése után az alap fejrészében megfelelő rendű pontossággal kiképezzük az oszlopkelyhet 'és/vagy a lehorgonyzást. 25 Szabadalmi igénypont: Alap könnyűszerkezetes csarnokokhoz közép-30 kötött talajban 2—6 m mélységig, amely statikai igénybevételekből függetlenül azonos méretű, viszont az igénybevételektől függő más-más kitöltőanyagú kútcölöpként van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a kútcölöp alap (1) süllyesztett kút-35 gyűrűkből (3) szükség szerint fenékbetonlemezből (5) van kialakítva, melynek palástfelülete, valamint az akna (1) fala közötti tér (4) cementtejjel van kitöltve, mimellett az alap felső része csarnokoszlopot befogadó kehellyel és/vagy lehorgonyzásra 40 alkalmasan van kiképezve. 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 7 774103 - Zrínyi Nyomda