169323. lajstromszámú szabadalom • Könnyűszerkezetes csarnokalap középkötött talajhoz

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. II. 15. (HI-317) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VII. 30. 169323 Nemzetközi osztályozás: E02D 5/50, 7/22 Feltalálók: Hiesz Dénes oki. mérnök 28%, Kovács Béla oki. méinök 22%, Kürti István oki. mérnök 28%, Vadas Pál oki. mérnök 22%, Budapest Tulajdonos: IPARTERV Ipari Épülettervező Vállalat, Budapest Könnyűszerkezetes csarnokalap középkötött talajhoz 1 A találmány tárgya könnyűszerkezetes csarnokalap középkötött talaj 2-6 m mélységéig. Könnyűszerkezetű csarnokoknál a szerkezet jellegéből adódó csökkentett vertikális erők mellett fellépő változatlan nagyságú horizontális' erők na- 5 gyobb' külpontosságot okoznak az alaptestékben, mint a hagyományos nehézszerkezetű létesítmények esetében. A külpontosságon túlmenően szélső esetben a szélerők hatására felhúzóerők is felléphetnek. 10 A könnyűszerkezetes csarnokok alapozását általában sík alapokkal végzik. A sík alapozás esetében a földkiemelés ugyan gépesíthető, de a munkagödör dúcolása, a kitermelt föld" visszatöltése és tömörítése, valamint monolit alaptestek esetében a 15 szükséges zsaluzás minden esetben lassú, költséges élőmunkát igényel. Sík alapoknál a külpontps igénybevételek miatt az állékonyság biztosítására nagy kiterjedésű és nagy tömegű, tehát anyagigényes alaptesteket kell építeni. 20 Mély-alapozást, bár annak gépesítése igen magasfokú, a 2-6 m mélységű talaj tartományban könnyűszerkezetek alapozására ritkán alkalmaznak, mert a mély-alapozás elemei, a fúrt vagy vert cölöpök geometriai méreteik miatt nem felelnek 25 meg a könnyűszerkezetű csarnokok alapozásánál fellépő erőigénybevételeknek. Ilyen alapok esetén a cölöpöket "összekötő külön cölöpfej kerül kialakításra, vagy ehelyett* gerendarács elkészítésére van szükség. Ugyancsak geometriai méretei miatt 30 könnyűszerkezetes csarnokok alapozására a résfalak sem felelnek meg. A könnyűszerkezetes csarnokok esetében az alapozás gépesítését nehezíti az is, hogy az egyes oszlopok különböző erőket adnak át az alaptesteknek, gyakorlatilag tehát' különböző méretű, a mindenkori statikai igénybevételeknek ' megfelelően méretezett alapokat kell alkalmazni. Amennyiben egységes méretű alaptesteket kívánunk kivitelezni, úgy a jelenlegi alapozási rendszernél az alaptesteket a maximális igénybevételeknek megfelelően kellene méretezni, ami azonban anyagveszteséget jelentene, mert a kisebb terhelésű oszlopok alapjai túlméretezettek volnának. A találmány célja egyszerű és gazdaságosan gépesíthető, minimális élőmunka felhasználásával kivitelezhető alap kialakítása könnyűszerkezetes csarnokokhoz ' középkötött talajban 2-6 m mélységig, amely egységes volta ellenére a mindenkori statikai igénybevételeknek megfelelően méretezhető, és a legegyszerűbb módon kivitelezhető. A találmány tehát könnyűszerkezetes csarnokalap középkötött talajban 2-6 m mélységig, amely függetlenül a statikai igénybevételektől azonos méretű, a statikai igénybevételektől függő kitöltőanyaggal kitöltött kútcölöpként van kiképezve. A találmány lényege abban van, hogy a kútcsölöp kútgyűrűkből zsaluzásmentesen, szükség szerint fenékbetonlemezzel van kialakítva és a kútcölöp palástfelülete, valamint a kútcölöpöt befo-169323