169319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőerőművek vízkezelésére

3 169319 4 kazánba, a másik tisztítatlan 50%-kal együtt. Ez a , technológia a részáram folyamatos tisztítását jelenti, de csak annyiban különbözik a hagyományos kondenzvíz-leeresztéstől, hogy a leeresztett vizet használja fel a friss pótvíz előállítására. 5 Ismeretes olyan technológiai javaslat is, amelynek során a teljes kondenzátum-áramot folyamatosan szulfonát szénszűrőn 1 : 1 arányban kétfelé választják és az egyik részáramot ioncserélős tisztítás után, a másik részáramot pedig közvetlenül 10 vezetik vissza a kazánrendszerbe. Bár ez a technológia különösen a víz kritikus hőmérséklete közelében üzemeltetett kazánoknál sokkal gazdaságosabb, mint a hagyományos kondenzvízleeresztés, mégis hátrányt jelent a rossz hatásfokú folyamatos 15 részáram-tisztítás. A technika jelenlegi szintje szerint tehát valamennyi hagyományos technológia folyamatos és a kondenzátum egy részének tisztításán, vagy tiszta vízzel való kicserélésén alapszik. 20 A találmány célja olyan új eljárás kialakítása, amely feleslegessé teszi a kazánvíz-leeresztést és a folyamatos részáramú kondenzvíztisztítás hátrányai nélkül a kazánvizet mind az ionos, mind a szilárd szuszpendált szennyeződésektől az eddiginél sokkal 25 nagyobb mértékben tisztítja, azaz a kazán korróziója szempontjából az eddiginél sokkal kedvezőbb, kisebb vezetőképességű víz- illetve gőzminőséget biztosít és amely bármilyen erőműben a meglevő víztisztító berendezésekkel megvalósítható. 30 A találmány tehát eljárás előnyösen dobkazános gőztermelő egységekkel ellátott hőerőművek vízkezelésére, amelynél a gőztermelő egységek kondenzvizét mechanikai és/vagy kevertágyas ioncserélővel tisztítjuk. 35 A találmány lényege abban van, hogy a gőztermelő egységek víz-gőz rendszerében semleges jellegű, vegyszermentes legfeljebb 6,5 - 7,5 pH értékű és legfeljebb 0,2 ßSIcm vezetőképességű vizet keringtetünk, a hőerőmű egy-egy gőztermelő egyse- 40 gének teljes kondenzvizét pedig meghatározott, periodikusan ismétlődő ciklusokban kavicsszűrőből és/vagy vas-, réz-, szilícium- és alumínium ionokat lekötő, legalább 0,3 mm szemcsenagyságú kevertágyas ioncserélő oszlopból álló víztisztító rendsze- 45 ren átvezetjük, addig míg legfeljebb 0,1 juS/cm elektromos vezetőképességű és legfeljebb 0,1 Mg/liter szilárd, szuszpendált anyagot tartalmazó vizet kapunk és ezt a vizet a gőztermelő egység zárt rendszerébe visszavezetjük, a gőztermelő egy- 50 ség vízrendszerét pedig a víztisztító rendszerről a következő periódus kezdetéig, azaz míg a kondenzvíz szennyezettsége a kiindulási értéket újra eléri, lekapcsoljuk. A találmány szerinti eljárás tehát azon alapszik, 55 hogy minden eddigi hasonló technológiától eltérően az erőmű egy-egy egységének teljes kondenzvizét periodikusan ismétlődő ciklusokban néhány órán át kavicsszűrőből és/vagy kevertágyas ioncserélő oszlopból álló víztisztítórendszeren vezetjük át, ahol a 60 víztisztítórendszer eltávolítja a kondenzvíz ionos és szilárd szennyeződéseit. A tisztítási periódus időtartama előnyösen 4-6 óra, ezután 15-25 óráig tartó tisztítás nélküli üzem következhet, mivel a szennyeződések koncentrációja az egyszer megtisztí- 65 tott kazánrendszer vizében csak lassan nő. A tisztítási periódusok közötti időszakot úgy kell megállapítani, hogy a tisztítási periódus megkezdése előtt a víz szennyezettséget legfeljebb 0,2//S/cm vezetőképességet és a 25 mg/liter szilárd szuszpendált anyagkoncentrációt érhesse el. A találmány szerinti periodikus tisztítás lehetővé teszi, hogy azonos vízminőség esetén a szennyeződések eltávolítása sokkal kedvezőbb koncentrációk mellett történjék, mint az eddig ismert folyamatos tisztítás esetében, ahol csak a rendszer részáramát tisztították és ez mindig újra szennyeződött a hozzá kevert nem tisztított részárammal. A találmány egyben berendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására, amelynek víz-gőz rendszerrel ellátott legalább két gőztermelő egysége, valamint ioncserélő oszlopokból álló kondenzvízrendszere van. A találmány lényege itt abban van, hogy legalább két gőztermelő egységhez egyetlen közös, - kavicsszűrőből és/vagy kevertágyas ioncserélőből álló - kondenzvíztisztító rendszere van, amelyhez felváltva, időperiódusokban kizárólag egyetlen, a hőerőmű többi egységeinek víz-gőzrendszerétől függetlenített egység teljes víz-gőzrendszere van csatlakoztatva. A találmány szerint előnyös, ha a hőerőmű gőztermelő egységeihez tartozó egyetlen kondenzvíz tisztító rendszer áteresztőképessége a hőerőmű legnagyobb gőztermelő blokkjának vízforgalmával legalább azonosan van megválasztva. A találmány nagy előnye, hogy az egész hőerőmű, amely több gőztermelő egységből áll, csupán egyetlen víztisztító berendezést igényel, amely periodikusan ismétlődő program szerint üzemeltetve a többi egységek kondenzvizének tisztítását is elvégzi. További előnyt jelent az is, hogy a gőztermelő egységek vizének teljes vagy részbeni leeresztése feleslegessé válik, így tehát nincs szükség pót-tápvíz beadagolásra. Ezáltal a leeresztett kazánvíz hőtartalmából adódó energiaveszteség is kiküszöbölődik. Végezetül legnagyobb előnye a találmány szerinti eljárásnak, illetve berendezésnek az, hogy a kazánvíz, illetve gőz vezetőképességét lényegesen csökkentett szinten tartja és így a kazánkorrózió is a minimumra csökken. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy, a találmány szerinti eljárással üzemelő hőerőmű elvi elrendezése, a 2. ábra egy hőtermelő egység víz-gőz és hűtővízminőségének változása a találmány szerinti kondenzvíz-kezelés után. Az 1. ábrán ábrázolt kiviteli példa szerinti hőerőmű négy hőtermelő 1, 2, 3, 4 egységből áll. Mindegyik 1, 2, 3, 4 egység 5, 6, 7, 8 zárószerkezeteken át 9, illetve 10 vezetékkel és 11, 12, 13, 14 zárószerkezetek útján 15, 16, 17, 18 vezetéken át közös, egyetlen, a legnagyobb teljesítményű blokk vízforgalmának megfelelő kapacitású kondenzvíztisztító berendezéshez vannak csatlakoztatva. A kondenzviz-tisztító 19 berendezés 19a kavicsszűrőből és kevertágyas 19b ioncserélő osz-2