169314. lajstromszámú szabadalom • Cölöpalapozás
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. II. 10. (FO-608) Közzététel napja: 1976. IV. 28. Megjelent: 1977. VII. 30. 169314 Nemzetközi osztályozás: E 02 D 5/48, 27/12 Feltalálók: dr. Egri György oki. mérnök, Szabó Gyula oki. mérnök, Véssey Ede vegyész, Budapest Tulajdonos: Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest Cölöpalapozás 1 À találmány cölöpalapozás építmények terheinek az altalajra való továbbítására, ahol a cölöpök kívánt helyzetükbe veréssel, fúrással vagy ezek kombinációjával vannak beépítve, Az építmények terheinek a talajra való további- 5 tása legegyszerűbb módon ún. síkalapozások segítségével oldható meg. Ezeket azonban csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a teherbíró talajréteg a talajfelszínhez aránylag közel helyezkedik el. Ezzel szemben ha teherbíró talaj csak nagyobb 10 mélységben (kb. 5-20 m között) található, akkor kerül sor az ún. mélyalapozásokra. Ilyenkor a talaj csekély teherbírású és általában nagymértékben összenyomódó fölső rétegeit ki kell iktatni a teherviselésből, és olyan elemeket - pl. támaszkodó 15 cölöpöket, kutakat, illetve résfalakat- kell alkalmazni, amelyek a terhet közvetlenül a mélyebben elhelyezkedő teherbíró talajra továbbítják. Ezek közül a legegyszerűbb és a legkevésbé kényes a cölöpalapozás. Természetesen a felsőbb talajrétegek is rendelkeznek bizonyos teherbíróképességgel, és ezeket adott esetben a teherviselésbe be lehet vonni. Ilyenkor a cölöp teherátadása részben a fölsőbb rétegek mentén kialakuló köpenysúrlódásból, részben pedig a teherbíró talajon történő megtámaszkodásnál létrejövő csúcsellenállásból tevődik össze. Előfordul végül az az eset is, hogy a nagyteherbírású talajréteg olyan mélységben helyezkedik el, hogy nem lenne érdemes az alapozással ekkora 30 20 25 mélységbe lehatolni. Ilyenkor önmagában csupán a fölső talajrétegek mentén történik az erőátadás ún. lebegő cölöpök segítségével. Az ismert cölöpalapozási módszerek közös hátránya, - főleg a csupán köpenysúrlodással történő erőátadás esetén -, hogy a teherátadó elemeknek nagy száma szükséges, ezeknek aránylag nagy keresztmetszeti méretekkel és nagy hosszúsággal kell rendelkezniük, annak érdekében, hogy felületük mentén kellő nagyságú súrlódó erőt lehessen biztosítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagy magasságú, vagy más egyéb okból nagy terheket jelentő építmények alapozásánál a teherbírás fokozása csupán az aktív súrlódó felületek növelésével, vagyis az elemek számának és/vagy átmérőjének és/vagy hosszának növelésével oldható meg. Emiatt a nagy terheket jelentő építmények alapozása aránytalanul költséges. A találmány célja olyan mélyalapozási módszer létrehozása, amelynek segítségével az építmény terhe kisebb mélységű, kevesebb, és adott esetben kisebb keresztmetszeti méretű cölöpökkel a talajnak továbbítható. A találmány feladata ezen belül annak biztosítása is, hogy az építési költségek az eddigi megoldásokéval összehasonlítva lényeges mértékben csökkenjenek. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a lefelé karcsúsodó cölöpök felületén az ékhatás következtében a köpenysúrlódás nagymértékben megnövekszik, aminek az az oka, hogy 169314
