169308. lajstromszámú szabadalom • Képátvivő szerkezet egy képnek képhordozó eszközről másolatlapra való átvitelére és anyag ennek üzemeltetéséhez
3 169308 4 előnyösen dob formájában vannak kiképezve. Az átvitel gyorsaságát és minőségét elősegíti egy külön anyag alkalmazása, amelyet közvetlenül a képátvitel előtt viszünk fel a lapra. A találmány egy további kiviteli alakjánál a képátvivő szerkezetnek a laphordozóról leválasztott lap felmelegítésére hevítője és a lapnak hevítőhöz juttatására egy szállító szerkezetrésze van, amelyben a lapot ezen keresztülmozgató szállítószalag, a szállítószalagot hővel besugárzó hősugárforrás és a szállítószalagot felmelegítő hőforrás van. Ezzel a hevítővel a frissen átvitt képet hordozó lap gyorsan és biztosan szárítható és például egy a lapon levő bevonat lággyá tétele révén fixálható. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kivitellel kapcsolatban ismertetjük. Az ismertetés folyamán bemutatjuk azokat a szerkezetrészeket, amelyek a képátvivő szerkezet egyes feladatainak végrehajtására, szolgálnak. A találmány azonban nincs a példaképpeni szerkezetrészekre, illetve alkatrészekre korlátozva. A szabadalmi igénypontok jellemzői által meghatározott védelmi körön belül e szerkezetrészek, illetve alkatrészek hasonló működésű és hatású, azonban más kialakítású szerkezetrészekkel, illetve alkatrészekkel is helyettesíthetők. Az l.ábra a találmányt alkalmazó sokszorosító berendezés egy előnyös kiviteli alakjának elvi vázlata. A 2. ábra a találmány szerinti képátvivő szerkezet egy példaképpeni kiviteli alakjának felülnézeti vázlata, ahol a takart alkatrészek bemutatása céljából a szerkezet egyes részeit eltörve ábrázoltuk, vagy a takart részeket szaggatott vonalakkal tüntettük fel. A 3. ábra a 2. ábrán szemléltetett szerkezet hátulnézeti vázlata, amelyen a takart alkatrészeket szintén a takaró alkatrészek eltörése, illetve a takart alkatrészek szaggatott vonallal való ábrázolása révén tüntettük fel. A 4. ábra a 3. ábra 4—4 vonala menti vázlatos metszet. Az 5. ábra az átvivőhenger fölülnézeti vázlata, amelyen az átvivőhengert a 4. ábrán rajzolt helyzethez viszonyítva 180 -al továbbfordítva szemléltetjük. A 6. ábra a 2. ábra 6—6 vonala menti vázlatos metszet. A 7. ábra a 2. ábra 7—7 vonala felől nézve a bütyköstárcsák oldalnézetét szemlélteti, amely bütyköstárcsák a képátvivő szerkezet nedvesítő és fogó szerkezetrészeit működtetik. A 8. ábra a képátvivő szerkezet fogó és leemelő ujjait szemlélteti. A 9. ábra a 8. ábrán látható fogó és leemelő ujjakat a 8. ábrán vázolthoz viszonyítva megváltoztatott helyzetben mutatja. A 10. ábra az átvivő anyag egy lapjának eltávolítására szolgáló fogó és leemelő ujjakat egy harmadik helyzetükben szemlélteti. A 11. ábra a 6. ábra 11-11 vonala menti oldalnézet, amelyen az átvivőhenger a 6. ábrán vázolt helyzetéből 180 -al! el van fordítva. A 12. ábra a fixálószerkezetnek a fixálni kívánt lap mozgásiránya menti vázlatos metszete. A 13. ábra a fixálószerkezetnek a fixált lapok kimenete közelében vett vázlatos metszete, 5 Az itt ismertetett önműködő sokszorosító berendezésnél használt fotoelektroforézises képalkotó eljárás alapelvei és műveletelemei, valamint kép kialakítására az eljárás és a képanyagszuszpenzióban 10 levő részecskék egymással való kapcsolata a bevezetésben említett szabadalmi leírásokban részletesen ismertetve van. A szabadalmi leírásokban és az itt ismertetett sokszorosító berendezésnél alkalmazott képalkotó eljárás képszerűén eloszló, elektromág-15 neses sugárzással dolgozik, amivel szemben a szuszpenzió egyes fotoelektroforézises részecskéi fényérzékenyek. Két elektród közötti képalkotási tartományban az aktiváló sugárzás és egy elektromos erőtér a képanyagszuszpenzión keresztül együtt 20 hat. Egy „fényt áteresztő, injektáló elektródként" jelölt elektród egy „képelektródhoz"-hoz viszonyítva elektromosan pozitívan van előfeszítve, és ezek az elektródok a képalkotási tartományban egymással szemben vannak úgy, hogy közöttük 25 képanyagszüszpenzió helyezkedik el. Ezért a szuszpenzióban levő negatív töltésű részecskéket a pozitív injektáló elektród vonzza. Az injektáló elektródot azért jelöljük így, mert feltételezzük, hogy ez a képalkotási folyamat alatt 30 az aktivált fényérzékeny részecskékbe elektromos töltéseket injektál. A „fényérzékeny" kifejezés a részecskéknek azt a tulajdonságát jelzi, hogy az injektáló elektródhoz való vonzásuk után töltéspolaritásukat megváltoztatják és egy aktiváló elekt-35 romágneses sugárzással való megvilágítás után az elektromos erőtér hatására az elektródtól elvándorolnak. A „szuszpenzió" kifejezés olyan anyagot jelöl, amelynél szilárd részecskék vannak egy szilárd, folyékony vagy gáz alakú közegben eloszolva. 40 A találmány itt ismertetett példaképpeni kiviteli alakjánál használt szuszpenzió — szokásos módon — hordozó folyadékból és ebben szuszpendált szilárd részecskékből áll. A „képelektród" kifejezés olyan elektródot jelöl, amely szuszpenzió közbeiktatásával 45 az injektáló elektródot takarja és az aktivált, fényérzékeny részecskékkel való érintkezés esetén ezeknek nem tud kielégítő, illetve elegendő töltést leadni ahhoz, hogy ezeknek képelektród-felületektől való elvándorlását kikényszerítse. A „kép-50 alkotási tartomány" vagy „képalkotási tér" a két elektród közötti tér, amelyben fotoelektroforézises részecskék vannak. A szuszpenzióban levő részecskék normál módon nem vezetők akkor, ha ezeket nem éri a 55 spektral érzékenységüknek megfelelő aktiváló sugárzás. A negatív részecskék érintkezésbe jutnak az injektáló elektróddal vagy ennek közvetlen közelébe kerülnek és az elektromos erőtér befolyása alatt e helyzetben maradnak, míg ezeket egy akti-60 váló elektromágneses sugárzással megvilágítjuk. Az injektáló elektród felülete közelében levő részecskék azok, amelyek a végleges képet ezen létrehozzák. Ha a részecskéket egy őket aktiváló sugárzás éri, akkor vezetővé válnak és mozgó töltés-65 hordozók elektromos kötését hozzák létre. A ne-2
