169293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(dietilamino-etil)- 2-metoxi-5-metilszulfonil-benzamid előállítására
3 169293 4 értékre el-Az oldat pH-ját ezután lúggal bázikus állítjuk be, a keletkezett csapadékot különítjük és szárítjuk. így 9g, 120-122 C° olvadáspontú N<dietilamtaoetfl)-2-metoxi-5-metilszulfonUbenzamidot kapunk. 2. példa a) Az N,N',N"-(dietUaminoetil)-foszforamid előállítása 250 ml-es térfogatú lombikba 14 g, 60 ml toluolban oldott dietilaminoetilamint adagolunk, majd 6,2 g, 40 ml toluolban oldott foszforoxikloridot adunk az oldathoz. Két órán át, szobahőmérsékleten keverjük a reakcióelegyet, majd a keletkezett csapadékot szűréssel elkülönítjük, mossuk és csökkentett nyomáson szárítjuk. A száraz, 17,5 g súlyú foszforamid, 3HCl-ot 350 ml vízben oldjuk, az oldat pH-ját lúggal bázikus értékre állítjuk be. Ezután kloroformmal extraháljuk az oldatot, a szerves fázist elkülönítjük, kalciumkarbonáttal vízmentesítjük, majd desztillációval eltávolítjuk az oldószert. így 9,5 g N,N',N"-(dietilaminoetil)-foszforamidot kapunk. b) Az N-(dietilaminoetil)-2-metoxi-5-metil- szulfo- 30 nilbenzamid-hidrogénklorid előállítása 10 15 20 25 szárítjuk. így 5,5 g 203-204 C olvadáspontú N-(dimetilaminoetil)-2-metoxi-5-metilszulfonilbenzamid-hidrogénkloridot kapunk. A találmány szerinti vegyületet a farmakológiai hatás vizsgálatának céljából más, ismert vegyülettel hasonlítottuk össze. Az összehasonlító vizsgálatnál az apomorfinnal kiváltott hányás gátlására a találmány szerinti N-(dietilaminoetil)-2-metoxi-5-metilszulfonilbenzamidot (A vegyület) és a hozzá kémiailag legközelebbálló, hasonló hatású N-(dietilaminoetil)-2-metoxi-5--klórbenzamidot (B vegyület) vizsgáltuk. Az antiemetikus hatásra vonatkozó vizsgálat a következő eredményeket mutatja: Dózis Adagolás módja A vegyület B vegyület DE 50 DEso S.C. P.O. 19jug/kg 45 Mg/kg 26,8/zg/kg Megállapítottuk továbbá, hogy a találmány szerinti vegyület LDS0 értéke igen kedvező, vagyis a szervezetre nem fejt ki mérgező hatást. Az erre vonatkozó kísérletek eredményét — ugyancsak az előbbi B vegyülettel összehasonlítva— az alábbiakban foglaltuk össze: 150 ml dioxánban 10,56 g 2-metoxi-5-metilszulfonilbenzoesavat és 9g N,N'J«í"-(dietilaminoetil> -foszforamidot oldunk. 35 Egy órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk a reakcióelegyet, majd csökkentett nyomáson desztillációval eltávolítjuk a dioxánt. A desztillációs maradékot 100 ml vízben oldjuk, az oldathoz 10 ml 36%-os sósavat adunk, majd az 40 esetleg nem reagált sósavat eltávolítjuk. Ezután lúggal az oldatot meglúgosítjuk, és a keletkezett csapadékot szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk és szárítjuk. így 7 »5g, 120C° olvadáspontú N-(dietilamino- 45 etil)-2-metoxi-5-metilszulfonilbenzamidot kapunk. Az így előállított bázis 6g-nyi mennyiségét 120 ml etanolban oldjuk. Az oldatot szűrjük, majd a szűrlet pH-ját etanolos sósavval l-re állítjuk be, 50 amikor a sósavas addíciós só kiválik. A csapadékot szűréssel elkülönítjük, hideg etanollal mossuk és Adagolás módja A vegyület LD50 B vegyület mg/kg I.V. 113-157 37,9 S.C. 540 233 LP. 349 138,3 P.O. 1000 629 Szabadalmi igénypont: Eljárás a III képletű N-(dietilaminoetil)-2-metoxi-5-metilszulfonilbenzamid és farmakológiai szempontból elfogadható szervetlen vagy szerves savakkal alkotott savaddíciős sóinak előállítására, azzal jellemezve, hogy a piridinben oldott I képletű 2-metoxi-5-metilszulfonilbenzoesavat - adott esetben dietilaminoetilaminból és foszforoxikloridból piridines közegben előállított - II képletű N,N',N"-(díetilaminoetil)-foszforamiddal reagáltatjuk. 3 lap képletrajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 774100 - Zrínyi Nyomda 2
